Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-334

CCCXXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 5. 1868.) 33 7 tátott, hogy az igazolási bizottság tagjai titkos szavazással az illető osztályok által választassanak. Elvben tehát már az igazolási bizottság el van, nézetem szerint, a ház által fogadva, és lehet is a mellett alapos indokokat felhozni: miért nem akar­ja ugyanis a t. ház, hogy az igazolási eljárás oly módon történjék, a mint történt eddig, t. i. az összes ház által, nyílt ülésben? Ennek két oka lehet: először az, hogy kerültessenek azon kelle­metlen viták, melyek ilj? alkalmakkal felmer ülni szoktak, másrészről pedig az, hogy a mennyire lehetséges az igazolási tárgyaknak megbirálása, elintézése nem csupán pártszempontbői vagy leg­alább ne kiválólag pártszempontból, hanem az igazság érdekében a törvényesség szempontjából történjék. Már most t. ház, igaz, hogy soha sem lehet a többségnek befolyását egészen kizárni — ez lehetetlen; de némileg korlátozni azt még­is lehet. Ha az történik, a mit Pest belvárosa érdemes képviselője mondott, hogy a biráló bizottságokat egyenesen a ház maga válaszsza: ez'esetben mi fog történni? Tudjuk, hogy a választások, miként szoktak eszközöltetni. A választás ezen esetben tisztán a többség önkénye, akarata szerint fog tör­ténni, és a többség a kisebbség irányában valósá­gos ostracisniust fog gyakorolhatni. (Felkiáltások: Ez bármely indítvány elfogadása esetében ugy tör­ténhetik.) Ily mértékben ez nem történhetik meg akkor, ha az igazolás nyílt ülésben történik: mert az eljárás nyilvánossága, számos tagnak jelenléte és felszólalási joga, azon vitatkozások, melyek az igazolás alkalmával kifejlődni tzoktak, mégis korlátot szabnak annak, hogy oly önkénynyel történhessék az igazolás, mint ha azt titkos szava­zással önkény szerint választott 9 tag, félre vonul­ván a nyilvánosság elől, teljesiti. Áz igaz, hogy a ház bíráskodási jogának átruházása a javaslat szerint nem az igazolási, hanem az úgynevezett ál­landó biráló bizottságokra történnék. De méltóztas­sanak figyelembe venni azt, hogy midőn a képvi­selő, ha titkos szavazás utján választ és szavaz, telje­sen önkénye szerint szavazhat: akkor azon 9 igazoló bizottsági tag, kik az osztályok közbizalma által választatnak meg, az erkölcsi felelősség súlya által kényszerítve vannak arra, hogy a ház tagjai közöl azokat válaszszák és nevezzék meg biráló bizottsági tagokul, kiknek igazságos törvényszerű eljárásá­ra nézve tökéletesen megvannak győződve. (Felki­áltásojc: Hisz valamennyire nézve állnak ezek!) Er­kölcsileg kötelezve vannak arra. mert saját repu­tatiójok függ tőle. Annak is van oka, t. ház, miért kell az állan­dó igazoló bizottság tagjainak nem a ház, hanem az osztályok által megválasztatni: mert hogy azon esetben, ha a ház által választatnának, mi­KÉPV. H. NAPLÓ. 186 5 / S . XI. ként ütne ki a választás, arra nézve — példáként — előttünk vannak a ház által történni szokott vá­lasztások. A többség ez esetben sokkal önkénye­sebben járhat el. mint ha az osztályokban történik a választás, a hol, mivel az osztályok sorshúzás ut­ján alakittatnak, mégis megtörténhetik az, hogy egyik vagy másik osztályban csakugyan a ház ki­sebbsége jut érvényre, és igy a kisebbség a maga részéről is választhat tagot az igazoló bizottságba. Én tehát ezen eljárást az igazság érdekében czélszerübbnek tartom. {Helyeslés a bal oldalon.) A mi az eskü letételét illeti: meg van annak is az oka. Ámbár az állandó igazoló bizottság nem biráskodik, de van oka annak is, hogy miért kí­vántassák tagjaitól az eskü letétele, és ez az, hogy: ha ezek nem bíráskodnak is, de gyakorolják a biróság összeállításának jogát, ezek alakítják a biráló bizottságokat, attól a részrehajlatlanságtói, melylyel ők ezen biráló bizottságokat összeállítják, függ a biráló bizottságok bíráskodásának ered­ménye is leginkább. És ezért, ha ők nem bírás­kodnak is, azért mégis igen fontos, a legfontosabb jogot gyakorolják. Ennélfogva, ha ;i t. ház eskü helyett fogadást találna szükségesnek, ez talán nem volna valami fontos módosítás. Én azonban azt hiszem, hogy miután az igazolási állandó bi­zottság tagjai oly fontos jogot gyakorolnak, hogy a biráló bizottságokat, kiktől egyes képviselőknek, kik ellen kérvények adatnak be, sorsa függni fog, ők alakítják ; igen helyes, hogy az esküt tegyék le, és nem hiszem, hogy ez a képviselő méltósá­gának derogálhasson, miután a legmagasabb ál­lású hivatalnokok, a legmagasabban álló birák is niindig_ leteszik az esküt. Én, tehát e mellett szavazok, és azt hiszem, hogy ezen kérdés a ház által már meg van halad­va, s részemről csak bővebb felvilágosi!ásul vol­tam bátor ezeket előadni. (Helyeslés a bal oldalon.) Nyáry Pál: Két okot arra, miért nem ta­nácsos meghagyni az előbbi gyakorlatot, elmon­dott Ghyczy Kálmán képviselőtársam; de nem emiitett egyet, mely, azt hiszem, a legfőbb : azt t. i., hogy, ha az igazolások eseteire visszatekintünk, látni fogjuk a mtdtban, hogy a ház mint bíró többlegcs ugyanazon esetekben háromfélekép is ítél. Ez előttem a legfontosabb ellenvetés az eddigi eljárás ellen, és kérdem: azon módozat által,mely a tervezett uj szabályokban foglaltatik, biztosítva vagyunk-e ez ellen, vagy nem ? Teljességgel nem, mert e szerint 9-féle biróság fogna ítélni, sőt azt hiszem, nemcsak biztosítva nem lennénk, hanem el lehetnénk rá készülve, hogy független levén egymástól ezen 9-féle biróság, több ilyen, sőt mondhatnám még tán botrányosb eset is fogna ily biróság^eljárásából feltűnni, a képviselői igazo­lás körül. Én ezért helyeslem azt, mit Deák Fe= 43

Next

/
Thumbnails
Contents