Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-334

CCCXXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS (December 5. 1868) 335 igaza van Deák Ferencz képviselőtársamnak, hogy •ott különböző példákat találunk. Egyet azonban kénytelen vagyok megjegyezni a t. képviselő urak azon állítása ellenében, mely szerint a ház souverainitásával megegyeztethetőbbnek tartja azt, hogy a háznagy a képviselők egyike legyen; megjegyzem, hogy azon parlamentnél, mely valamennyi parlament között a legsouverainebb, az angol parlamentnél ezjiem igy van,mert annak tisztjei vannak és azok vezetnek mindent. De továbbá azt hiszem, azon érv sem egészen alapos, miszerint azért kell. hogy a háznagy képviselő legyen, mert egy képviselőtársunktól, a kivel, mint ilyennel, collegialis viszonyban vagyunk, szivesebben elfogadjuk azt, ha irányunkban valamiben rendelkezik. Én azt gondolom, hogy akár képviselő legyen a háznagy, akár nem, a képviselőkkel rendelkezni soha sem foghat: arra nem volt, nem is lehet joga soha sem. Különben pedig mivel azt tartom, hogy épen azért, mert képviselőtársunkkal, a kivel collegialis és baráti viszonj^ban állunk, nem rendelkezhetünk, megforditva a dolgot, ugy a mint a jó rend érdekében kellene, hogy a háznagygyal rendelkezni lehessen: kivánom, hogy fogadtassák el a központi bizottság javaslata, mely szerint a háznagy képviselő ne legyen. Nyáry Pál: T. ház! Én a helyes kormányzat elvéből indulok ki. Kétségtelen, hogy két kormányzó soha sem fog oly jól, oly czélszerüo intézkedhetni, mint ha a kormányzat egy kézbe adatik. A ház kormányzata nem csak a tanácskozásokra nézve, hanem átalában mindenben, mi a képviselőházat illeti, az elnöknek van átadva. Annak a ház minden tisztje és igy a háznagy is alárendelvék. Én azonban a képviselői állás méltóságával nem tudom összeegyeztetni azt, hogy a képviselő a házszabályok körén kivül alárendeltje legyen még az elnökségnek is. Már pedig a háznagy az elnöknek alá van rendelve, mint olyan egyén, ki neki számadással tartozik. Ily minőségben tehát kétségtelen, hogy a számadás alól a háznagy, ha képviselő is, ki nem vonhatván magát, e minőségben az elnöknek alárendelt tiszviselővé degredáltatnék. És itt megforditva az előttem szólónak okoskodását, mi történhetnék egyéb, mint az, hogy a számadáskérdésében a képviselő-háznagy irányában az elnök, de maga a ház is elnézőbb lévén, ebből nem a nagyobb rend, hanem a nagyobb rendetlenség következnék. Én ez okból nem tartván czélszerünek, hogy a háznagy képviselő legyen, a központi bizottság véleményét pártolom, Deáky Lajos: T. ház ! Én valamint az előttem szóló képviselő úr azon véleményben vagyok, hogy egy képviselő méltóságával és független állásával ellenkező lenne, ha ő az elnöktől függő állapotban tartatnék. Véleményem szerint a szabad választás jogát nekünk inkább ki kell terjesztenünk, mintsem korlátoztatnunk. Ha a képviselőház azt határozza, hogy a háznagy csak is a képviselők közöl választassák, azon esetben saját választása jogát szorítja meg. De már csak azért sem fogadom el azt, hogy a háznagy képviselő legyen, mert a képviselők közöl választott háznagy több joggal képzeli magát felruházva, mint más, a ki nem képviselőből választatott volna, és meglehet, hogy hatáskörén túlterjeszkedik, a mint azt a tegnapi napon tapasztaltuk is; annál fogva én teljességgel nem szavazhatok arra, hogy képviselőből választassák a háznagy. Elnök: Szólásra senki felírva nem levén, a kérdés az, hogy a 22. szakaszt ugy a mint szerkesztve van elfogadja-e a ház ? (Nem helyes a kérdés. A központi bizottság szerkezetére szavazzunk!) A központi bizottság véleményét kívánja a ház szavazás alá venni ? (Helyeslés) Tehát a központi bizottságnak a 2'2-ik szakaszra vonatkozó szerkezetét elfogadja-e a ház? (Közbeszólás: Halljuk a szerkezetet!) PaiSS Andor jegyző (olvassa a bizottságnak a 22. szakaszra vonatkozó szerkezetét): „Ugyan azon módon de egyszerű viszonylagos szavazat többséggel választatik 6 jegyző. A ház utóbb a szükséghez képest a jegyzők számát szaporíthatja." „A következő pont, mely a háznagy választásról szólt kihagyandó." Elnök: A kérdés tehát az, hogy a központi bizottságnak a háznagyra vonatkozó véleményét elfogadja-e a t. ház? Deák FerencZ: T. ház! A kérdést egyszerűen és tisztán kell feltenni. A dolog az, hogy a központi bizottság azon pontot, mely a háznagynak választásáról szól, kihagyatni indítványozta .; tehát azok, kik a háznagyot továbbra is meg akarják tartani oly módon, hogy a képviselőház tagjaiból választassák, természetesen a központi bizottság szerkezetét nem fogadják el. Midőn tehát azon kérdés tétetik föl, hogy a központi bizottság szerkezete erre nézve elfogadtatik-e vagy nem ? azt hiszem, mindenki felelhet rá igennel vagy nemmel: azaz, a kik a háznagyot akarják ugy, hogy a képviselők közöl választassák, azok nem fogadják el; a kik pedig nem akarják a háznagyot a képviselők közöl választani, a központi bizottság véleményét elfogadják. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztassanak azok, kik a központi bizottság szerkezetét elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A központi bizottság szerkezetét a ház nem fogadja el. Királyi Pál előadó: T. ház! E szakasz első sorában ezen szó helyett: „aránylagos" , „viszonylagos" lenne teendő. (Helyeslés.)