Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-331

CCCXXXJ. ORSZÁGOS ÜLÉS (December 2. 1868.) 295 nál fogva megsemmisíttetett, megtagadtatott, me- l lyet most megváltoztatni nem lehet. En pártolom Luzsénszky Pál b. indítványát. mely szerint az átruházási jog a. bizottság jelentéséből ne fogadtassák el; mert az, úgyszólván, a miniszteri önkényt segítené elő, és a minisztérium tetszésétől függne, hogy azon városok közöl melyiknek és mennyi összeget adjon, és így a városok részére megszavazott összeg illuzoriussá válnék. Én a bizottságnak véleményét, mely minden rendezett tanácscsal bíró város törvénykezési költségét pótoltatni kivánja, pártolom, és a mint előttem elmondatott a Németh Károly úr elkésetten beadott indítványát mellőzendőnek tartom, s ismételve megjegyzem, hogy nem csak a megyék s szabad királyi városok, de a rendezett tanácscsal ellátott községek törvénykezési költségeit is az állampénztárból fizettetni óhajtanám, mert mindenki egyformán fizetvén a közadót, ez utóbbiak saját erejükön tartandó törvénykezési költséggel nem terheltethetnek. KiSS Miklós: Azok után. a miket a belügyi államtitkár Nyáry képviselőtársunk előadására megjegyzett, igen kevés mondani valóm van, még csupán az indítványra teszek megjegyzést. Nem tartom egészen helyesnek azon nézetet, hogy a segélyben, illetőleg a törvénykezési kárpótlásban vagy kártéritésben csak kizárólag azok a, városok részesüljenek, melyek már királyi városok, és melyek már beczikkelyeztettek. En ezt nem akarom vitatni, hogy királyi várossá valamely várost csak az emel, ha beczikkelyeztetett, de egészen más jön tekintetbe: -az t. i. hogy kétségbe vonhatlan tény az, hogy a melyeket előszámlált az államtitkár a királyi városok közöl, ezekre a terhek szintúgy nehezednek, mint a királyi városokra s a rendezett tanácscsal bíró városokra, melyek polgári ügvekben ítélnek. De azon városok mellett több ok szól, mert ok egyszersmind rabtartásra is köteleztetnek és kriminális törvényszékek fentartásával is terheltetnek. Kérem, méltóztassék a pénzügyi bizottság javaslatát elfogadni és az illető város részére azon arányt alapú! venni, amint azt az előíránvzat már korábban megállapította. Várady Gábor: Az tlőttünk fekvő javaslatot egész terjedelmében pártolom. Nem is azért szólaltam fel. hanem felszólalok Horváth képviselőtársunk azon észrevételére, a melyet az átruházási jogra vonatkozólag tett,Nem tudom, jól fogtam-e fel nyilatkozatát: de. azt nem pártolhatom, hogy az átruházási jog megadása ott lenne a maga helyén, a hol a nem hasonló tételek közti átruházásról van szó. Ezzel ellenkezőleg az átruházásnak inkább homogén természetű tételek között van helye. Egyébiránt felhozatott itt, hogy az átruházási jog ezen pontra vonatkozólag, a képviselőházban már tárgyaltatott volna; ez nem történt, de nem is volt lehetséges, t. képviselőház, mjután a szab. kii', városok ügye külön, önállóan tárgyaltatott. A képviselőház előtt még nem volt akkor a rendezett tanácscsal bíró városok költségvetése, és így nem volt tárgya az átruházási jog megadhatásának. Most került ez először a. képviselőház elé ily alakban. Az átruházási jog megadandó azon oknál fogva is, mit Horváth képviselőtársunk mondott, ha ugyan áll, hogy a képviselőház a szabad kir. városoknak nagyon szűk markuan niéi-t volna. Nem vonom kétségbe ezen állítását, és nem állítom a.? ellenkezőt, hai;em csak azt mondom, hogy ha az áll, akkor bizonynyal a minisztérium nem fog a szab. kir. városok részére megjelölt összegből egy fillért se elvonni; de ellenben ha fölösleg merül fel, meg nem foghatom, miért kellene ezt a rendezett tanácsi törvényszékektőlelvonni. Ugyanezért, az indítványt, az átruházási jog megadásával együtt pártolom. BÓniS Sámuel: En pártolom a pénzügyi bizottság véleményét ; azonban nem óhajtanám. hogy ezen mellékes kérdésből majdan praecedens vonassék akkorra, midőn a törvényhatóságok rendeztetni fognak. Azt sem óhajtanám, hogy azon városok, melyek beczikkelyezve ugyan nincsenek, hanem tényleg jelenleg' a megyei hatóság alatt, nem állanak, ezen kedvezménytől elessenek. Ennélfogva kívánnám kitétetni, hogy a szabad királyi városok és azon városok részére, melyek jelenleg tényleg nem állanak a megyei hatóság alatt. ajánltatnék meg 90.000 forint, azonban csupán ezen évre. a nélkül, hogy abból következtetés vonathassák: mert igaz. hogy királyi városoknak tekinteni nem lehet más városokat, mint a melyek be vannak ezikkelyezve. és igy királyi városok czime alá sem Kecskemét, sem Nagy-Várad nem jöhet; én tehát ezen praecedenst óhajtanám megelőzni, és kívánnám, mondassák ki, hogy azon városok elnevezéséből, melyek tényleg jelenleg megyei hatóság alatt nem állanak, a törvényhatóságok rendezésére nézve következtetés nem vonat hátik. Szontagh Pál ((fóm'óri) : Nekem csak egy csekély megjegyzésem van e tárgyalás alatt levő jelentéshez : hogy, t. i. midőn a bizottság 80,000 forintot hoz javaslatba, hivatkozik statistikai és más részletes adatokra. Ezen részletesebb adatok közt találok egy névsort a rendezett városokról, a melyben sok oly város foglaltatik, mely költséget nem is fog igényelni, de a melynek nem is lehet megadni, miután számára előirányozva nincs. Azonban oly városok is vannak, melyek a segélyezést igazságosan igénybe vehetnék, mert törvényszékeik vannak, és ezen jegyzékből kimaradtak, Alázatos kérésem tehát csak oda terjed, hogy valamely város csak azért, meri ezen jegyzékben