Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-331

294 CCCXXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 2.1868.) tósága alatt. Hasonló helyzetben vau Gölniezbánya is. Kérdés intéztetvén e várost illetőleg is Szepesmegyéhez, ezugy nyilatkozott, hogy az már 1848. előtt is privilégium alapján mind polgári, mind büntető ügyekben önálló törvényhatóságot képezett, jelenleg pedig telekkönyvi törvényszékkel is bir, és igy most Szepesmegye beleegyezésével hasonlóképen közvetlenül a minisztériummal áll összeköttetésben. Ismétlem, ezen négy város némileg kivételes helyzetben van, és benne foglaltatik azon kimutatásban,melynek alapján a pénzügyi bizottság a 690,000 forint megszavazását javasolta. Miután pedig a t. ház ez összeget megszavazta, és azon kimutatásban, melynek alapján ez összeg kéretett, ama négy város is benfoglaltatik : ezt mo*t ismét bolygatni tán nem volna heÍves. {Helyeslés.) A mi a rendezett tanácscsal biró városokat illeti : ezekre nézve a belügyminisztérium a képviselőház meghagyásából a pénzügyi bizottsággal közölte az adatokat, a szükség-leteket, és ugv a belügyminisztérium niint a pénzügyi bizottság azon nézetből indulván ki, hogy a rendezett tanácsosai ellátott városok törvényszékei most rögtön talán meg nem szüntethetők a nélkül, hogy a megyei törvényszékek költségei aránylagos öszszeggel ne növeltetnének, és azon reményben, hogy a legközelebbi törvényhozás a törvényszékeket különben is rendezni fogja: ideig óráig segélyezendőknek véleményezte a rendezett tanácscsal biró városokat. A mi az átruházást illeti ; erre a belügyminisztérium azért fektetett súlyt, mert az indítványba hozott összegek nem oly valami bizonyos öszszeget fejeznek ki. melytől eltérni ne lehetne. A belügyminisztériumnak ugyanis, a múlt évi eredményeket kellett, tekintetbe venni. Ezek között vannak olyanok is,melyek a számvevőség által még megbírálva nincsenek: meglehet tehát, hogy ama 690,000 forintból marad vagy 10 —20 ezer forint, meglehet kevesebb ; meglehet, hogy a 80,000 forint a rendezett tanácscsal biró városoknak nagyon sok, meglehet nagyon kevés. Mindezeknélfogva, azt hiszem, e virement a méltányosságon alapszik: mert az egyes városok szükségleteit azon adatok fogják kideríteni, melyeket az 1869-diki év folyamában a városok fel fognak terjeszteni, és itt a számvevőség meg fog vizsgálni. Kérem tehát a t. házat, hogy, tekintvén az idő előhaladottságát is, méltóztassék a pénzügyi bizottság véleményét elfogadni. (Helyeslés.) Kuba János : Midőn a t. ház a szabad királyi városok részére a 690,000 forintot megszavazta, megszavazta azt. azon adatokra alapított miniszteri előterjesztés folytán, melyeket a szabad királyi városok beküldőitek, és megszavazta azon 1 Összeget a pénzügyi bizottság ajánlata folytán. Es I %yj u

gy hiszem, hogy e tekintetben a királyi vá| rosok részére megszavazott 690,000 forintról többé szó sem lehet. De ezen kivül a t. háznak határozata oda terjedt, hogy a rendezett tanácscsal biró városok költségeire nézve is szintén előterjesztés tétessék. Ezen előterjesztés most szőnyegen forog. A pénzügyi bizottság ugy találta, hogy a rendezett tanácscsal biró városok részére 80,000 forint szükségeltetik, most ezen 80,000 forint szükségletet a t. háznak elfogadás végett ajánlja a központi bizottság. Mindazáltal, midőn én részemről méltányosság szempontjából ezen összeget elfogadom, nem lehetek egy véleményen a t. államtitkár urnák felhozott okaival, melyeknél fogva a rendezett | tanácsosai biró városok törvénykezési költségei j és a királyi városok költségei közt a virementet a i minisztérium részére igénybe veszi. Ha a királyi városoknak joguk nem lett volna ezt követelni, nem követelték volna; ha a t. ház nem látta volna szükségét, nem szavazta volna meg; megszavazás után visszatérni és összezavarni a két összeget, egyiknek azt mondani megkapod, de megkapod | csak titulusban , vitulusban pedig mást fizessünk: ezt, nézetem szerint, tenni nem lehet. A mi az átruházás ellen felhozott indokot illeti, azokat már Luzsénszky Pál báró és Horváth Károly képviselőtársaim bővebben kifejtették, én e tekintetben csak egy módositványt vagyok bátor a t. ház asztalára letenni, és azt a t. ház pártfogásába ajánlani. Ráday László gr. jegyző (ijlmsw Kuba János módositványát): ,, Az állandó pénzügyi bizottságnak 393. számú jelentéséhez a rendezett ta; nácscsal biró városok törvénvkezési költségeinek ... ** .. , i mikénti pótlása tárgyában. A.második kikezdés i 14-ik sorában foglalt ezen szótól: .,megegyezvén" egész végig terjedő s az átruházásra vonatkozó szöveg maradjon ki." Deáky LajOS: Midőn az országgyűlés az állandó pénzügyi bizottságot, csakis azon városok törvénykezési költségeinek miként fedezendő terve iránt, melyeknek perei a magyar királyi Ítélőtáblára fölebbeztetnek, kiküldötte, már akkor azon 690,000 forint, mely a szabad királyi városok költségvetési rovataiában kijelölve volt, a ház által megszavaztatott, s a bizottságnak kijelentetett, hogy véleményét ugy igyekezzék előterjeszteni, hogy ezen már megszavazott költség csonkítása nélkül könnyittessenek a törvénykezési költségek más kir. vagy rendezett tanácscsal ellátott községekben. Midőn tehát a pénzügyi bizottság a 80,000 frtot segélyül véleményezte, s ezen vélemény mellett a jelentés végén a minisztériumnak az átruházási jogot megadni indítványozta, utasításán tulterjedett: mert az átruházási jog már egy korábbi határozat-