Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-331

CCCXXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 2. 1868.) 293 Nyáry Pál: T. ház! En azokkal vagyok egy véleményben, kik a pénzügyi bizottság javaslatának elfogadásához járulnak; csupán azon megjegyzésem van, hogy, miután ejavaslatban. meg vannak különböztetve a királyi városok azon városoktól, melyek törvényszékkel bírnak ugyan polgári ügyekre nézve, de nem királyi városok: nehogy az értelmezés hiányában a végrehajtásnál zavar jöjön közbe, jelentetnék ki határozatilag : hogy királyi városok alatt azok értetnek, melyek a törvénybe beczikkezvék. Anm'd inkább szükséges ez, miután itt a virement, az átruházás, a miniszternek meg van engedve. Azt hiszem, a királyi vái'osok részére nagyobb összeg levén megszavazva mint a csupán rendezett tanácsú községeknek inkább valószínű : hogy ez utóbbiak nagyobb menyiségű segély re számithatnak azon esetben, ha csupán a valóságos királyi városok részesittetnek az ezek számára külön megszavazott összegben, mint akkor, ha azok is a királyi városok közé soroztainak, melyek oda törvény szerint nem tartoznak. En tehát, t. ház ! határozatilag kivánnám kijelentetni: kik értetnek a „királyi városok" neve alatt? Horváth Károly: Én, t. ház, nem tudom, vajon az előttünk fekvő törvényjavaslatnak átalános, vagy részletes tárgyalásánál vagyunk-e? de miután az előttem szólók, ugy látszik, már a részletekhez szólottak, én is vagyok bá+or ugyancsak a részletekhez szólani. Nekem ezen jelentésre nézve ugyanazon észrevételem van, melyet Luzsénszky Pál b. kifejtett: nevezetesen én nem találom rendjén, hogy miután magának ezen jelentésnek szövegezése szerint a királyi városok számára oly összeg állapittatik meg, amely azok törvénykezési költségeinek fedezésére mulhatlanul szükséges: ehhez bátor vagyok azt hozzátenni, hogy valóban meglehetősen szükkezüleg szabatott meg: igy állván a dolog — mondom — egyátalában nem találom helyesnek ezen jelentés utolsó részét, miszerint a megnevezett összeg, mely ezen rendezett tanácsú városoknak 80,000 forintban szabatik meg, és a szabad királyi városokra nézve megssavazott összeg közt átruházás engedtessék. Méltóztatott a t. há

r-c közelebbi alkalommal, midőn az országos előleges költségvetéseket tárgyalni méltóztatott, azon elvet elfogadni s megállapítani, miszerint a virement csak egy kathegoriába, egy osztályba tartozó különböző tételek közt engedtetik meg. Felfogásom szerint a királyi városok törvénykezési költsége a rendezett tanácsú városok költségeivel egy sorozatba nem tartozik. Ha arról volna szó, hogy valamely törvényszékekkel egy sorba, egy kategóriába tartozik-e? akkor csak a megyei törvényszékeket látom olyanoknak, melyekkel egy sorba tartózhatnék. Megmondom miért. Méltóztatnak tudni: ezen rendezett tanácsosai biró városok teendői által az illető megyei törvényszékek munkái kevesbedtek. A megyei bíróságok teendői jöttek át a rendezett tanácscsal biró városokhoz. Ellenben a királyi városok törvénykezésével ezen rendezett tanácsú városoknak semmi összeköttetésük nincs. Alázatos indítványom tehát az : méltóztassék az utolsó pontot vagy teljesen kihagyni, hogy t. i. a két összeg iözt virement adassék ; különben is méltóztatnak tudni, hogy a királyi városoknak fölösleg nem adatott; vagy ha csakugyan szükséges e virement, ezen rendezett városok szempontjából ezen virement kérem a megyei törvénykezési költségekkel közösen megadatni. (Felkiáltások : Nem lehet.') Szlávy József: Csupán az eszmék tisztázása végett kívánok néhány megjegyzést tenni. (Halljuk!) A mi a királyi városokat illeti, a t. ház ezek részére már 690,000 forintot megszavazott; erről tehát, nézetem szerint, többé szó nem igen lehet. (Igaz!) És igy Németh Károly képviselő úr indítványa talán most elkésett, (ügy van!) mert annak beadása akkor lett volna helyén, mikor a királyi városok törvénykezéséről volt szó. Miután azonban — mint mondám — erre a költségek már meg vannak szavazva, ez ügyben többé szólani talán nem lehet. (Helyedé?.) Nyáry Pál képviselő úr azon véleményét, mely szerint a királyi városok alatt csakis azokat kívánja értetni, melyek be vannak czikkeíyezve, részemről egész kiterjedésében nem pártolhatom: mert midőn a t. ház a 690.000 forintot megszavazta, azt a pénzügyi bizottság előterjesztése következtében szavazta me & a pénzügyi bizottság pedig a belügyminisztérium által előterjesztett kimutatás alapján ajánlotta ezt. (Igaz!) Ezen kimutatásban benfoglaltatnak a királyi városokon kivül még fvecskemét, Nagy-Tárad, Versecz és Gölniczbánya. Igaz, hogy ezen négy város nem királyi város, de ezekre nézve különös körülmény forgott fen. Ugyanis az elmúlt időszakban Nagy-Várad. Kecskemét és Versecz nem ugyan királyi, hanem önálló városokká lettek 1861-ben. Midőn a kanczellária újra felállíttatott, igy találta e városokat és meghagyta azokat állásukban ; a rá következett provisorium ismét meghagyta ezen állapotukban, hogy t. i. a megyei hatóság alatt nem állottak. Midőn a minisztérium megalakult, ez is igy találta e három várost és sem Pest-, sem Biharmegye nem szólalváii fel ezen állapot ellen, ily körülmények közt a minisztérium nem érezte magát hivatva arra, hogy ezen városokat ismét a megyei hatóságok alá helyezze vissza. Ezen három város tehát most közvetlenül a minisztérium alatt áll, közvetlenül vele levelez, és ennyiben némileg hasonlít a királyi városokhoz, t. i. nem állnak a megyék ha-