Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-331
292 CCCXXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 2. 1868.) akkor Pest belváros nagyérdemű képviselője tett egy indítványt a képviselőház előtt, melyben igazságosnak és méltányosnak találván azt, hogy ne csak a királyi városok, hanem egyszersmind a rendezett törvényszékkel ellátott mezővárosok is részesüljenek, bár csekélyebb segedelemben; ezt akkor elfogadta a t. ház és megbízta a pénzügyi bizottságot, hogy a minisztériummal egyetértőleg adjon e tárgyban javaslatot. E javaslat került most a ház elé, erről van itt szó, ezt lehet itt tárgyalni. A most beadott indítvány és a tárgyalás alatt levő tárgy közt tehát semmi összeköttetést nem találok : ennélfogva alázatosan kérem a t. házat, hogy a pénzügyi bizottság előterjesztett javaslatát elfogadni és azt határozattá emelni méltóztassék. (Helyeslés). Csiky Sándor: T. ház! A mi a módositványt illeti, arra tekintve, Szaplonczay képviselőtársammal teljesen, tökéletesen egyetértek, mert most nem forog szőnyegen az, és nem a tanácskozás tárgya, hogy a királyi városok részére az állam által törvénykezési, rabtartási kiadásaik fejében egy őket illető összeg szavaztassék meg; hanem arról van szó, hogy miután ez a közös pénzügyminiszter költségvetésében a királyi városok részére az említésben volt 65,000 forint megszavaztatott, akkor a t. ház megrendelte, hogy a pénzügyi bizottság az illető' kormánynyal egyetértőleg oty javaslatot terjeszszen a ház elé, melynek értelmében mind azoknak 1861.óta felmerült ; azután csak kis részben, mert csak 1867-re kaptak 400,000 forint kárpótlást ezen óriási költségeknek némileg leendő tatarozása fejében, tehát meg volt bizva a küldöttség és koimiány, hogy terjeszszen a ház elé oly javaslatot, melynél fogva ezen jogos követelmeik megadásának módja befoglalva álljon. Most itt van a pénzügyi bizottság jelentése, melyet a kormánynyal egyetértve a ház elé terjesztett. Ugy tartom, t. ház, ehhez képest a Németh Károly képviselő úr által beterjesztett indítványhoz most szólani nem kell, s én sem szólok; hanem szólok ahoz, a mi itt e jelentésben foglaltatik. A mi ezen jelentést és az ebben foglalt eszméket illeti, e tekintetben elvileg én köszönetet szavazok, mert a követelésnek jogosságát elvileg benne elismerve látom ; hanem ha arról van szó, vajon 80,000 forint elengedő-e arra, hogy ezen szükségeknek fedezése általa pótolva legyen, oda kell nyilatkoznom, hogy akkor e tekintetben ezt az eljárást teljesen, tökéletesen hiányosnak látom : először az összegnek csekélysége tekintetéből, mivel ezen 80,000 forint a törvénykezési költségek fedezése fejében alig egy vagy két rendezett tanácscsal ellátott városnak szükségei fedezésére volna elegendő; pedig tudjuk, hogy az országban 43 ilyen rendezett tanácscsal biró város van, melyeknek évi szükségeinek pótlására legkisebb részben sem lesz elég ; más részről azt a nagy hiányt látom benne, hogy nincs kimondva benne, hogy az ilyen rendezett tanácscsal ellátott városok körülbelül melyek azok, melyek ebből a 80,000 frtnyi összegből valami kárpótlást nyernsk, s melyik mennyit nyer. Éhez képest én ezt a jelentést teljesen hiányosnak találván, arra kérem a t. házat, méltóztassék meghagyni a pénzügyi bizottságnak, s a pénzügyi kormánynak : miként e tekintetben — nem olyan nagy munka ez, talán készen is van náluk, mert ha nem volna, hogyan tudták volna ezt a jelentést is előterjeszteni ? — mondom, méltóztassék meghagyni, hogy ezen hiánynak pótlása tekintetéből terjeszszenek javaslatot elő, hogy ebből ki lehessen látni, melyik városnak mennyi jár azon összegből, a mely kárpótlás végett ajánlhatik ? De ez még csak kicsinység, mert 1861-től fogva kell a törvényhatóságoknak a követelt illetőséget megtéríteni: azért utasittatni kérem a kormányt, hogy az összegről, — mert már ezen országgyűlés alatt nem történhetik — a legközelebbi törvényhozás elé terjeszszen olyan véleményt és jelentést, a melyből teljesen látható legyen: ezen költség fejében mely városoknak mennyi lesz pótlólag megtérítendő. Ráday László gr. jegyző (olvassa Csiky Sándor határozati javaslatát) : „A pénzügyi bizottságnak jelentése azon utasítással adassék vissza neki, miszerint : egy részről az általa ajánlott 80 ezer forintokból, melyek azon városok, a melyeknek törvénykezési költségei fedezendők és minő irányban? Ezen kimutatást még a jelen törvényhozási időszak alatt terjeszsze a képviselőház elé. Határozza továbbá el, hogy a kormány kötelezett legyen, érintett rendezett tanácscsal ellátott városoknak 1861. év óta felmerült törvénykezési, rendőrségi és rabtartási költségük pótlékára szolgáló összegeket, a legközelebbi törvényhozás elé terjeszteni ; ha netalán ezalatt, a szóalatti városokat számon venni, azoknak jogos követeléseit közigazgatási utón kielégíteni képes nem lehetne." Luzsénszky Pál b.: Midőn a t. ház azt méltóztatott elhatározni, hogy a szabad királyi városoknak kárpótlás igértessék meg, akkor tetszett egyszersmind elhatározni, hogy 6.700,000 frttal történjék ezen kárpótlás. Én azt tartom, ezt másként nem lehet tenni, hanem csak az illető városok követeléseinek következtében. Ennélfogva én, részemről, nem tudok bele nyugodni a pénzügyi bizottságnak azon indítványába, hogy a minisztériumnak itt átruházási jog adassék. Én azt tartom : mindeniknek, a mi az övé, adassék meg, s ennélfogva kijelentem, hogy azzal nem tudok egy véleményen lenni.
