Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-323
22 CCCXXffl. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 24. 1868.) ságnak arról,hogy az 61- és 66. évi feliratok a különböző nemzetiségek, tehát nem az egyesek érdekeiről következőleg nyilatkoznak: „Mi a különböző nemzetiségek érdekeire vonatkozó törvények alkotásában és az igazság és testvériség elveit követendjük ; a és végre tudomásának kell lenni a bizottságnak arról, hogy az 1861-diki második felirat a szerb nemzetet nemzetnek nevezte és pedig következőleg : „Még a szerb Vajdaság is, mely a szerb nemzet kedvéért állíttatott fel, egyedül csak nevére volt szerb;''' és ha mindezekről a bizottságnak tudomása volt, és mind a mellett nem találta érdedernesnek Magyarország mindannyi népeit taxatíve, azaz, egyenkint és név szerint a törvényjavaslatban előszámlálni: feltűnőnek nem találom, hogy a bizottság a nemzetiségi kérdést nyelvi kérdéssé degradálta. És ha a dolgoknak már igy kell állniok, akkor csakis egy részletes észrevételem van a bizottság munkálatára, és pedig az, hogy a t. javaslat nyelvi kérdést tárgyalván, a czim a, szövegnek és a szöveg a czimnek meg nem felel. A törvényjavaslat egyes intézkedéseit jelenleg birálat alá nem vehetem, hanem mégis constatálni kívánom, hogy a bizottság a nyelv kérdését is mostohán oldotta meg, és hogy az anyanyelv használatát csak ott engedi meg, hol ezen engedélyt természetes akadály miatt megtagadni nem lehetett, és hogy a bizottság e valóban mostoha eljárását indokolhassa, mindjárt a törvényjavaslat elején korlátokat állit fel, melyeknek kerete közt az anyanyelv használatát engedi meg. Es épen ezen uj találmányú és kiválogatott „Vorsichtsmasregel"-ekre meg kívánom jegyezni, hogy feliratainkban ily alakban és ily számban sehol sem fordulnak elő, és hogy e szerint a bizottság ezen sorompókat önkényesen állitotta fel. Állitásom támogatására hivatkozom az 1861diki feliratra, mely igy szól: „El vagyunk határozva mindent elkövetni, hogy a félreértések elhárít' tassanak, és teszszük, mit az ország szétdarabolása és önállóságának feláldozása nélkül tehetünk, hogy e honnak minden nemzetiségű polgárai érdekben és értelemben összeforjanak." A bizottság azonban e feliratban felállított elvekhez nem alkalmazkodott, különben az anyanyelv használatát nem teszi függővé a közigazgatás lehetőségétől, a kormái^zat czélszerüségétől, az igazság gyors és pontos kiszolgáltatásától és eszerint mellékes, vagy legalább másodrendű tekintetektől; sőt a bizottság arról sem gondoskodott, hogy a félreértések elhárittassanak, mert különben minden indokolt szükség nélkül az állam hivatalos nyelvét az egyházakra nem parancsolja rá, azt követelvén t. i., hogy a jegyzőkönyvek az állam felügyelete szempontjából az állam hivatalos nyelvére fordíttassanak le, mitsem figyelve arra, hogy ezen valójában felesleges intézkedés balmagyarázatokra adand alkalmat és hogy az országgyűlés az épen most idézett feliratában határozottan kijelentette, hogy el van határozva mindent elkövetni, hogy a félreértések elháríttassanak. Ha a t. ház figyelmét ki nem merítettem, egybefoglalom nézeteimet és elveimet. Fen tartatni kivánom Magyarország területépségét, mert ezt fentartani minden honpolgárnak hazafiúi kötetessége ; fentartatni kivánom Magyarország önállóságát, mert ezt a haza érdeke követeli és pedig egységes törvényhozás, egységes központi kormányzat és ezen testületeknél egységes állami nyelv által ; és ha mindezen állami érdekeket fentartatni akarom, és azt kivánom, hogy a törvényhatóságoknak és községeknek szabadságára bizassék a tárgyalási és ügyviteli nyelv megválasztása: azthiszem, hogy az országnak önállóságát feláldozni nem akarom ; ha továbbá meg vagyok győződve arról, miszerint Mágyarországnakintegritását nem sértem, ha azt óhajtom, miszerint a megyék ott, a hol a szükség mutatkozik, épen a nemzetiségi igények kielégítése és súrlódások elhárítása végett kikerekittessenek: azt hiszem, ezen kikerekítessél Magyarország területi épséget sérteni nem akarom ; sőt ezen kikerekitést nem csak kivánom, de követelem is annyiban, a mennyiben ezen kikerekités által a határőrvidék az anyaországhoz visszacsatoltatnék és ez által az országnak tettleg' sértett integritása helyre lenne állítva ; és végre, ha nézetem az, miszerint az igazságszolgáltatás csakis egyedül a nép nyelvén kezelhető: reményleni bátor vagyok, hogy a t. ház ezen átalános jogászi nézetet tekintetbe venni, s ebből kiindulva intézkedni fog, hogy az igazságszolgáltatás az első bírótól a legfelsőbb bíróig a nép nyelvén kezeltessék : mert meggyőződésem az, hogy oly államban, hol az igazságszolgáltatás nem a nép nyelvén szolgáltatik ki, lehet alkotmány, de nincs szabadság, nincs vagyoni és személyi biztosság. Miután pedig a Mocsonyi képviselőtársam által beadott törvényjavaslat az általam bevallott elvekkel ellentétben nem áll, azt elvben pártolván, a részletes vita alapjául elfogadom. Végre kötelességemnek tartom a t. ház emlékébe hozni, hogy még egy sürgős kérdés volna elintézendő: t. i. a szerb nemzeti kérdés; (Halljuk!) és miután e kérdésnek elintézését az 1861-ki királyi leirat, és ugyanazon évi felirat, nem különben a t. miniszterelnök urnák egy interpellatióra adott válasza kilátásba helyezte: ugy hiszem, hogy a t. ház azon kérelmemet, miszerint ezen kérdés tárgyalása haladéktalanul napirendre tűzessék, pártolni és a t. kormányt oda utasítani