Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-323

22 CCCXXffl. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 24. 1868.) ságnak arról,hogy az 61- és 66. évi feliratok a külön­böző nemzetiségek, tehát nem az egyesek érdekei­ről következőleg nyilatkoznak: „Mi a különböző nemzetiségek érdekeire vonatkozó törvények al­kotásában és az igazság és testvériség elveit köve­tendjük ; a és végre tudomásának kell lenni a bizott­ságnak arról, hogy az 1861-diki második felirat a szerb nemzetet nemzetnek nevezte és pedig követ­kezőleg : „Még a szerb Vajdaság is, mely a szerb nemzet kedvéért állíttatott fel, egyedül csak nevére volt szerb;''' és ha mindezekről a bizottságnak tu­domása volt, és mind a mellett nem találta érde­dernesnek Magyarország mindannyi népeit taxa­tíve, azaz, egyenkint és név szerint a törvényjavas­latban előszámlálni: feltűnőnek nem találom, hogy a bizottság a nemzetiségi kérdést nyelvi kérdéssé degradálta. És ha a dolgoknak már igy kell állniok, akkor csakis egy részletes észrevételem van a bizottság munkálatára, és pedig az, hogy a t. javaslat nyelvi kérdést tárgyalván, a czim a, szövegnek és a szö­veg a czimnek meg nem felel. A törvényjavaslat egyes intézkedéseit jelen­leg birálat alá nem vehetem, hanem mégis con­statálni kívánom, hogy a bizottság a nyelv kér­dését is mostohán oldotta meg, és hogy az anya­nyelv használatát csak ott engedi meg, hol ezen engedélyt természetes akadály miatt megtagadni nem lehetett, és hogy a bizottság e valóban mos­toha eljárását indokolhassa, mindjárt a törvényja­vaslat elején korlátokat állit fel, melyeknek kerete közt az anyanyelv használatát engedi meg. Es épen ezen uj találmányú és kiválogatott „Vor­sichtsmasregel"-ekre meg kívánom jegyezni, hogy feliratainkban ily alakban és ily számban se­hol sem fordulnak elő, és hogy e szerint a bi­zottság ezen sorompókat önkényesen állitotta fel. Állitásom támogatására hivatkozom az 1861­diki feliratra, mely igy szól: „El vagyunk hatá­rozva mindent elkövetni, hogy a félreértések elhárít' tassanak, és teszszük, mit az ország szétdarabolása és önállóságának feláldozása nélkül tehetünk, hogy e honnak minden nemzetiségű polgárai érdekben és értelemben összeforjanak." A bizottság azonban e feliratban felállított elvekhez nem alkalmazkodott, különben az anyanyelv használatát nem teszi füg­gővé a közigazgatás lehetőségétől, a kormái^zat czélszerüségétől, az igazság gyors és pontos ki­szolgáltatásától és eszerint mellékes, vagy legalább másodrendű tekintetektől; sőt a bizottság arról sem gondoskodott, hogy a félreértések elhárittassanak, mert különben minden indokolt szükség nélkül az állam hivatalos nyelvét az egyházakra nem parancsolja rá, azt követelvén t. i., hogy a jegyző­könyvek az állam felügyelete szempontjából az állam hivatalos nyelvére fordíttassanak le, mit­sem figyelve arra, hogy ezen valójában felesleges intézkedés balmagyarázatokra adand alkalmat és hogy az országgyűlés az épen most idézett felira­tában határozottan kijelentette, hogy el van hatá­rozva mindent elkövetni, hogy a félreértések el­háríttassanak. Ha a t. ház figyelmét ki nem merítettem, egybefoglalom nézeteimet és elveimet. Fen tartatni kivánom Magyarország terület­épségét, mert ezt fentartani minden honpolgár­nak hazafiúi kötetessége ; fentartatni kivánom Magyarország önállóságát, mert ezt a haza érdeke követeli és pedig egységes törvényhozás, egységes központi kormányzat és ezen testületeknél egysé­ges állami nyelv által ; és ha mindezen állami ér­dekeket fentartatni akarom, és azt kivánom, hogy a törvényhatóságoknak és községeknek szabadságára bizassék a tárgyalási és ügyviteli nyelv megválasz­tása: azthiszem, hogy az országnak önállóságát felál­dozni nem akarom ; ha továbbá meg vagyok győ­ződve arról, miszerint Mágyarországnakintegritását nem sértem, ha azt óhajtom, miszerint a megyék ott, a hol a szükség mutatkozik, épen a nemzetiségi igé­nyek kielégítése és súrlódások elhárítása végett kikerekittessenek: azt hiszem, ezen kikerekítessél Magyarország területi épséget sérteni nem aka­rom ; sőt ezen kikerekitést nem csak kivánom, de kö­vetelem is annyiban, a mennyiben ezen kikerekités által a határőrvidék az anyaországhoz visszacsatol­tatnék és ez által az országnak tettleg' sértett integritása helyre lenne állítva ; és végre, ha néze­tem az, miszerint az igazságszolgáltatás csakis egyedül a nép nyelvén kezelhető: reményleni bá­tor vagyok, hogy a t. ház ezen átalános jogászi nézetet tekintetbe venni, s ebből kiindulva intéz­kedni fog, hogy az igazságszolgáltatás az első bí­rótól a legfelsőbb bíróig a nép nyelvén kezeltes­sék : mert meggyőződésem az, hogy oly állam­ban, hol az igazságszolgáltatás nem a nép nyel­vén szolgáltatik ki, lehet alkotmány, de nincs sza­badság, nincs vagyoni és személyi biztosság. Miután pedig a Mocsonyi képviselőtársam által beadott törvényjavaslat az általam bevallott elvekkel ellentétben nem áll, azt elvben pártolván, a részletes vita alapjául elfogadom. Végre kötelességemnek tartom a t. ház emlé­kébe hozni, hogy még egy sürgős kérdés volna elintézendő: t. i. a szerb nemzeti kérdés; (Hall­juk!) és miután e kérdésnek elintézését az 1861-ki királyi leirat, és ugyanazon évi felirat, nem kü­lönben a t. miniszterelnök urnák egy interpella­tióra adott válasza kilátásba helyezte: ugy hiszem, hogy a t. ház azon kérelmemet, miszerint ezen kérdés tárgyalása haladéktalanul napirendre tű­zessék, pártolni és a t. kormányt oda utasítani

Next

/
Thumbnails
Contents