Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-331

CCCXXXÍ. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 2. 1868.) 273 iunk-e oly kötelezettség elvállalására, melynek terhétől nem szabadulhatunk, s mely hitelünket előbb-utóbb menthetlenül alá fogja ásni? Már e szempontból sem lenne tanácsos szo­rosb összeköttetésbe lépnünk ez ügyben; sőt ha maga a törvény parancsolná is ezt, igyekeznünk kellene e törvényt megváltoztatni, s hazánkat e részben legalább szabaddá tenni. Én, t. ház ! meg vagyok győződve, hogy ha nem most e pillanat­ban, de nem sokára egészen más követeléssel kell előállanunk. Mert ha már a jótállást magunkra vállaltuk, mindenekelőtt [kell tudnunk, mivel tar­tozunk? és ha megtudjuk, annak, a mivel tarto­zunk, lerovása iránt intézkednünk is kell. Ez más­kép alig történhetik meg, hanem ha azon alapon, a melyen ki vannak adva az osztrák papirok, mi magyar állampapírokat bocsátunk forgalomba, s a függő adósságból magunkra vállalt részt ma­gyar papírpénzzel váltjuk be és igyekezni fogunk, ennek mennyiségét az évenkinti többletből időn­kint leszállítani. Én ezt most nem látom idején levőnek; de, t. ház, azt hiszem, hogy magunk elé akadályt görditni jövőre, nem lenne eszélyes dolog; már pedig, ha mi azt, mit maga a törvény nem mond, közös adósságnak nevezzük, közös adóssággá kereszteljük s a közös pénzügyminisz­térium kezelése és felügyelete alá helyezzük, min­den ok nélkül: valóban olyan akadályt gördítünk önmagunk elébe, hogy ha jövőre ezen adósságtól szabadulni akarunk, kezünket megkötve találjuk. Én e szempontból sem egyezhetem bele a minisztérium által előterjesztett törvényjavaslatba, és pártolom a VII. osztály véleményét. Hozzáteszem ezekhez még, t. ház, hogy mi­után magok az osztrákok is nem azt mondották, hogy ily intézkedés szükséges, hanem azt, hogy maga a közös pénzügyminisztérium létele is feles­leges, s miután ez semmi egyébre hivatva nincs az 1867-ki XII. törvényczikk által, mint arra, hogy azon pénzeket, melyeket a magyar és a túlsó oldali minisztérium kezébe ad, kezelje és forditsa a törvény által meghatározott czélokra : mi sem lehetne részünkről kevésbé indokolható, mint az, ha mi a minisztérium javaslatának elfogadása ál­tal az osztrák részről is szükségtelennek nyilvání­tott közös pénzügyminiszter hatáskörét még szé­lesbitenők. Mindazok, miket Tisza Kálmán barátom elő­terjesztett, s azon körülmény, melyet én érintet­tem, kell tehát, hogy; oda vezessenek bennünket, hogy el ne fogadjuk e törvényjavaslatot. Egyébiránt is amit a VII. osztály javasol, az az egyedüli alkotmányos eljárás. Hogy egy államban többen legyenek felelősek egys ugyan­azon ügyben, az magával a felelősség eszméjével is ellenkezik. Alkotmányos államban csak a minisz­KÉPV. H. NAPLÓ 186% XI. terium felelős. Itt az mondatik, hogy az ország­gyűlésnek felelősek lesznek a felügyelők is. Ez nem alkotmányos fogalom, hanem alkotmányos eljárás az lesz, ha nem az ő felsége által a két mi­niszter ellenjegyzése mellett kinevezett igazgató, hanem azon két miniszter vonatik felelősség alá, kik ellenjegyezték a kinevezést és felelős min­denik a maga törvényhozásának. Nem akarok többet szólani e tárgyhoz, ha­nem kívánnám, valóban kívánnám, kivált a jövőt tekintve, hogy ne a miniszteri törvényjavaslat, hanem a VII. osztály véleménye fogadtassák el. (Maradjon! Szavazzunk!) Elnök: Szólásra senki fölírva nem levén, a kérdés az, hogy átalánosságban a függő adóssá­gok ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatot elfogad­ja-e a t. ház, vagy nem,a részletes tárgyalás alapjául? A kik elfogadják, méltóztassanak fölkelni. (Meg­történik) A függő adósságok ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat átalánosságban a részletes vita alapjául elfogadtatott, (Felkiáltások : Ellenprobát!) Méltóztatnak ellenpróbát kivánni? (Nem kettl) Tehát a többség a törvényjavaslatot átalánosság­ban a részletes vita alapjául elfogadta. Követ­kezik a részletes tárgyalás. Ráday László gr. jegyző (olvassa az J.,2. és 3. szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtat­nak. Olvassa a 4-ik szakasz**.) Csengery Imre előadó: A 4-ik szakasz má­sodik sorában eme szavak helyett: „a felső házból," a központi bizottság a monarhia 2-ik részében tör­vényszerűen használt ezen elnevezéseket hozza ja­vaslatba : „a főrendek, illetőleg az urak hazából." Elnök: Méltóztatnak a központi bizottság módosítását elfogadni? (Elfogadjuk!) Ennélfogva elfogadtatik. Ráday László gr. jegyző (olvassa az 6., 6. és 7-üc szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogad­tatnak. Olvassa a 8-ik szakaszt.) Csengery Imre előadó: A 8-ik szakaszban. és a3-ik sorban előforduló „Bécsben" szó ezen sza­vakkal volna fölváltandó: „közös minisztérium székhelyén." Elnök: Méltóztatnak a központi bizottság módosítását elfogadni? (Elfogadjuk!) Ennélfogva elfogadtatik. Ráday László gr. jegyző: (olvassa 9—n-ik szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak) Szontagh Pál (gÖmöri): T. ház! Bocsánatot kérek, hogy a zajban nem vettem észre, hogy már a 16-ik szakaszon keresztül mentünk: nekem erre egy módositványom van. En a szerkezete homályosnak tartom. (Fölkiáltások: Túlestünk rajta!) Elnök: Már átmentünk a 16-ik szakaszon; egyébiránt, ha at. ház megengedi, (Halljuk! Hall­juk l) nekem nem lehet kifogásom. 35

Next

/
Thumbnails
Contents