Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-330

CCCXXX. OESZÁGOS Ü annyian, és beleegyeztek az unióba, és én egyebet azon időben nem hallottam azon uraktól, mint: „Csináljatok a mit akartok Magyarországgal, az egész világgal, csak maradjanak a mi privilégiu­maink [ u Azaz, hogy mégis hallottam egyebet is : azt, hogy ne legyen többé lutri. Többet ezen ország­gyűlésen azon uraktól, a reformot illetőleg, nem hallottam. {Derültség) Bocsásson meg tisztelt Binder képviselő úr, ha felhozom, de épen az ő részükről hallottam a nemzetiségi kérdés tárgyalása alkalmával ama kolozsvári nyilatkozatot, és szép is az, hogy: „Ne­künk van már nemzetiségi törvényünk, nekünk nem kell több, a többiekkel, már a Románokkal és Szerbekkel, csináljatok a mit akartok." Most meg az uniónál ismét a románokhoz szegődtek, velők kaczérkodnak, hogy minket üssenek. A kancsal mészáros tett ugy, jobbra nézett, balra ütött; de a törvényhozó testület nem fog igy eljárni. (He­lyeslés.) Azt panaszolják továbbá szász kéj viselőtár­saink, hogy elvesztik a comest. Hát székely gróf nem volt-e? és mily régen elvették azt, és senki sem zúgolódott érte. Ma elvesztettük egy más jog gyakorlatát. Azelőtt valóban a főkirálybiró­választás, a mi nálunk főispán, választás alatt volt, még pedig candidatio nélküli választás alatt. Mig a comes maga candidáló levén, megszorította a a választásokat a szász megyékben. Binder úr saj­nál minket, mondván: Solatium est miseris socios habuisse malorum. Kérem , ne sajnáljon oly nagyon: részemről nem bánom, ha választatik-e vagy nem ? örvendek azon igenis, hogy felelős­ségre szólíthatom a minisztert a íelől: mit tesznek a főkirálybirák. Továbbá 1848-ki népgyüléseket emlegetnek. Már méltóztassanak megbocsátni román testvé­reink, igaz, ha valaki nemzetiségét szereti, tán tul is megy a kellő határon, ha buzgósága elragadja az ember ilyenkor elfogult, és én igen szerettem volna, ha a délelőtti esemény nem történt volna; de ugy-e meg fognak engedni, a balásfaívi gyűlés­ről beszélni, ama szomorú régi időket felhozni, nincs helyén? Ha én az agyagfalvi eseményekről beszélnék, senkisem fogna engem meghallgatni. (Nem! Nem!) Lám, pedig szép dolog voli, de jól teszik, hogy nem hallgatnak, mert sértheti akkori el­leneinket. Pedig jogosabban beszélhetnék én is erről, mint bár ki más, Balásfalváról. De nekünk, azt hiszem, amaz időket viszaidézni nem szabad. Ha mi ma április 14-ről szólnánk itt, kikergetnének e teremből: ez a dolog állása. Az ily szellemben tartott beszédek, a forradalmi időkre hivatkozás recriminatio tere s csak felingerelheti az embert. Macellariu képviselő úr azt mondja, hogy nem akarja a separatismust, akarja az uniot, csak KÉPV. H. NAPLÓ. l86 5 / 8 .15. ÉS. (December 1.1868.) 257 hogy Magyarországnak is, Erdélynek is külön or­szággyűlése legyen. Hát ez nem separatismus ? Azt akarja, hogy határozati javaslat adassék be, melynek folytán határoztassék el, hogy ne hatá­rozzunk semmit. (Derültség.) Én azt hiszem és hiszszük, a régi privilégiumok kora mindnyájunkra nézve eléggé lejárt; (ügy van!) azt hiszem, mi Er­deijében eleget veszekedtünk egymással; (Derült­ség.) azt hiszem, a történelem bizonysága szerint, a románok politikai nemzeti életének első jelszava volt az unió, az unió Magyarországgal, azóta kez­dik szabadságukat kapni, mióta szó van az unióról. (Helyeslés.) Az unió Magyarországgal adta meg ! '] legelőször a románok nemzeti önállását. (Helyes­lés.) Unióval biztosíttatik nemzeti életök, és bizo- \ nyara az unióban lesz meg jövőjöknek és nemzeti kifejlődésüknek főalapja. (Elénk helyedés.) Azért, t. ház ! Én e napon, midőn tán a tör­vényt létesítjük, bá tor \ agyok utoljára még azon egy kérést intézni, hogy majd ama tanácskozás bevégeztével. ha a részletes tárgyalások folyandnak, méltóztassék a t. ház megengedni, bárkinek észre­vételeket tenni • azoknak, kik kívánni fogják, p. o. a szászoknak, nem lehet, hogy ne legyen észrevé­telők, mi bizonyára türelemmel fogjuk kihall­gatni. Mindezeknél fogva a központi bízottság mun­kálatát egész terjedelmében üdvözlöm és pártolom. (Helyeslés.) Babes Vincze: T. h&zl (Eláll!) Ha szíves lesz a t. ház egy kis türelemmel kihallgatni, nöm fogok azzal visszaélni. A beadott határozati javaslat, t. ház, nem tagadja meg az uniót, s ntm is teszi vita tárgyává az unió törvényeknek törvényességét, nem is ezen szempontból indul az ki, sőt elismeri az unió­nak szükségességét és hasznosságát; hanem vilá gosan az igazság és népérdek szempontjából, azon szempontból indul ki, melyből, mint tudva van a t. ház előtt, egy legfelsőbb leirat is kiindul, s azt óhajtja, hogy ne méltóztassanak túlságosan ra­gaszkodni a törvény holt betűjéhez. Én, tisztelt ház, magam sem fogom jelenleg egyene.s kifogás alá venni az unióról szóló törvényt, sem a kolozsvárit, nem fogom annak formahi­ányait hangsulyoztatni s vitatni; hanem t. ház !. mindemellett, azt tartom, szükség lesz, nem csak eme. kérdés érdekében de maga az egész haza jö­vője tekintetéből, e törvénynek lényegét egy kissé közelebbről megvizsgálni. Én tehát, t. ház, élni akarván képviselői jo­gommal, a teljes szólásszabadsággal, átalában meg­jegyzem, hogy nagy különbség van törvény és törvény közt. Egészen más értékű az igazságos, I igazság alapján hozott törvény, mint az igaz­33

Next

/
Thumbnails
Contents