Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-330
CCCXXx- ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 1. 1868.) 253 bánnak máskép. De azt hiszem, azon elv: socios habnisse malorum, nem jó vigasztalás. Jogot nem lehet elvenni. Ha a jogot elismerik, akkor szólitsák fel azokat, a kiknek ez birtokában van, és ha ugyan egy olyan jog, az állam lételével és czéljával, melyben mindnyájan érdekelve vagyunk, ellenkezik, legkevésbbé sem fogja akarni a szász nemzet azt megtartani. Még egyszer ajánlom Rannicher képviselőtársam inditványát a t. ház. figyelmébe. Papp Lajos: Óhajtván, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatból mielőbb törvény váljék, elállók a szótól. (Helyeslés.) Wlád Alajos: T. ház! (Eláll!) Nem állok el! Teljesen méltánylom azon okokat, melyeket t. belügyminiszter úr előadott. Érzem a perczek fontosságát, és az idő drága voltát, és csak sajnálatomat kell kifejeznem a felett, hogy nem állhatok el a szótól, és talán nem oly kellő rövidséggel fejezhetem ki magam, mint a hogy ezt kívánnám. Mindazonáltal azt hiszem, mindnyájan meg vagyunk győződve arról, hogy jobb, ha azok.melyek e tái'gyra vonatkozólag egyik vagy másik képviselő részéről elmondattak, {elmondatnak, vagy mondatni fognak, inkább itt mondatnak el, mint másutt. (Nagyon igaz!) S e tekintetben bármily, drága is az idő, az hasztalanra nem pazaroltatik el. (Igaz, Halljuk 1 .) Kénytelen vagyok felszólalni; annálinkább, mert álláspontom ezen tárgy tekintetében igen sajátságos. A Macellariu képviselőtársam által beterjesztett határozati javaslatot huszad magammal én is aláirtam ugyan, az abban foglalt indokok azonban nem az enyémek, mert én egészen más szempontból indulok ki, s a tulajdonképi határozati javaslatnak is csak második részét fogadom el magaménak. Az én kiindulási- s álláspontom a törvényesség. Én elfogadom a 48-ki pozsonyi VII. törvényczikket, elfogadom a 48-ki kolozsvári országgyűlés I. törvényezikkét, mint törvényeket. melyeknek érvénye vita tárgyát nem képezheti. Elfogadom pedig azért, mert azok, habár az erdélyi I. törvényczikk az erdélyi torvények, értelmében valamennyi törvényes megkivántatóságnak, az erdélyi közjog szempontjából megítélve, nem felel meg tökéletesen, 1848-ban tettleg is életbe lépett az által, hogy azok értelme s határozata folytán Erdélynek valamennyi képviselő választási kerülete az 1848-ik évi július 2-ra Pestre egybehívott magyarországi országgyűlésre képviselőit megválasztotta, a választásokban mind a magyar és székely, mind a román és szász nemzetiségű jogosítottak részt vettek, s ennek folytán a mondott országgyűlésen több román s szász képviselő megjelent , s abban részt vettek egészen azon évi szeptember hóban történt eltávozásukig (Közbeszólás: Igaz! Helyeslés.) De ebből kérem, hogy elfogadom ezen törvényczikkeket, nem az következik, a mit önök nagyobb része következtetni akar, hogy tehát el kell fogadni a belügyminiszter úr által beterjesztett törvényjavaslatot is. Az 1848-iki pozsonyi és kolozsvári törvényczikkek j kimondották az uniót, és az többé kérdés alá nem I jöhet. De, uraim, az 48-iki pozsonyi és kolozsvári törvényczikkek az unió miként leendő keresztülvitelét s foganatosítását nem szabályozták meg. Felolvasom önöknek a törvények erre vonatkozó szakaszát. (Tudjuk!) Habár tudják is, én el fogom azért olvasni, mert annak egy uj oldalát felfedezni vélem, mely figyelmünket kikerülte, vagy legalább eddig szóba sem hozatott. Az 1848. évi poI zsonyi törvényczikk 4. szakasza következőleg szól: I „A felelős minisztériumnak kötelességévé tétetik, | hogy minden kitelhető törvényes eszközüket felI használva, ugy az e végett a múlt erdélyi országgyűlésen kinevezett bizottmánynya 1 , mint szintén az Erdélyben hova hamarább összegyűlendő országgyűléssel éríekezésbe tegye, mindenesetre pedig ugy az egyesülés teljes végrehajtására szükséges lépéseket megtegye, mint szintén e tárgyban kimerítő javaslatokat "terjeszszen a legközelebbi hongyülés elé stb. ft Tudják, uraim, hogy a pozsonyi országgyü! lés 1848. évi márcz. végén és april elején hozta i határozatait, valamint azt is tudni fogják, hogy az erdélyi országgyűlés 1848. évi június hóban tarj totta tanácskozásait, és hozta törvényeit. Tehátezen törvény rendelése nem azon országos választmányra alkalmazható, melyről az 1848-ki kolozsvári országgyűlés 1.t. ez. 2-dik szakasza szól; hanem vonatkozik azon bizottságra, melyet az 1847-ki erdélyi országgyűlés kiküldött volt, az unió tárgyáI ban Magyarország országgyűlése részéről kiküldendett országos választmány nyal leendő értekezés végett. A kolozsvári t. ez. azonban nem azon küldöttséget utasította, hogy Magyarország minisztériumával értekezzék, mely az 1848. évi pozsonyi VII. törvényczikk világos rendelete értelmében arra hivatva és jogosítva volt: hanem, az 1848. évi kolozsvári országgyűlés I. t.-czikke 2-ik szakasza értelmében, egy uj országos küldöttséget választott meg gr. Teleky József, és annak meg nem jelenhetése esetében országos elnök b. Kemény Ferencz elnöklete alatt. Tehát a törvény világos rendelete meg nem tartatott. Nehogy azonban azt. mondhassa valaki rólam, hogy, habár én a törvényt általam helyesen magyarázottnak gondolom, rabulista vagyok s prókátori fogásokkal élek : kinyilatkoztatom, hogy nem a törvény eme rendelete meg nem tartására helyezem a fősúlyt, a melyre okoskodásomat alapítani akarom.
