Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-330
242 CCCXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 1. 1868) letes megnyugvásunkat találjuk az ország által | eddig hozott törvényekben; de annál mostohább | állása, t. ház, Erdélyben az örmény szertartású | kath. egyháznak, és ezért nem titkolhatom el azon fájdalmas érzést, melyet bennem keltett a jelen törvényjavaslatnak is ez irányban hiánya, Vallási tekintetben, t. ház. az örmények, mint a. görögök, kétféle felekezetre oszlanak: a Rómával egyesültekre és nem egyesültekre. Az erdélyiek az elsők sorába tartoznak. Az erdélyi örmény szertartású kath. egyház épen ugy, mint a románnal egyesült görög kath. egyház, saját nyelvén, ősi lyturgiája és szertartása szerint végzi isteni szolgálatait, következőleg a két egyenlő egyház külön tekintetek alá teljességgel nem eshetik. Mindezekből, t. ház, kifolyólag, a törvényjavaslatnak általam jelzett hiányát hajlandó vagyok csakis egyszerű figyelem-elfutásmik tulajdonítani,mert különben meg lennék ingatva, az 1848-diki magyarországi XX, és erdélyi IX. törvényczikkben, ugy a jelen törvényjavaslatban is kimondott, a különböző szertartású egyházakra vonatkozó jogegyenlőségi alapelv iránti hiteinben és bizalmamban, s mert csak gyanitni is bűnnek tartanám, hogy épen azon nép, mely az alkotmány védelmének és visszaállításának processusában a legkitartóbban küzdött, és a magyar nemzet oldala mellett ahhoz legszilárdabban ragaszkodott mindvégig, mondom, hogy épen az ország azon népe egyházi tekintetben kirekesztethessék ép azon jogegyenlőségből, melyet a különböző szertartású egyházakra nézve a fenálló törvények, és maga az alkotmány biztosítottak. Nem kívánok, t. ház, időrövidség tekintetéből az unió törvényessége ellen felhozott némely nézetekre kiterjeszkedni és azoknak czáfolatába bocsátkozni,; megczáfolták azon ellennézeteket magok a jelenlegi tények ; a ki még ez ünnepélyesen sxentesitett törvény törvényessége iránt kétségben van. azt egyenesen arra kívánom utalni: nem látja-e ezen közös törvényhozás teremében az erdélyi képviselőket? {Helijedás), s nem tudja, hogy mái' 1848-ban is tettleges részt vettek a közös törvényhozásban, s az ujabb időben együtt vitték véghez Magyarországgal ő felségének ünnepélyes koronázását: nincs tudatával, hogy a magyar nemzeti kormány már régóta vezeti az erdélyi központi kormányzást is; nem tudja-e, hogy a közösügyi törvények együttes elfogadása által Erdélynek Magyarországgal egyesülése és solidaritása örök időre lett megállapítva ? Mindezek olyan tények, melyek magok megczáfoíják az unió törvényt ostromló nézeteket. Ezen kijelentés mellett a szőnyegen levő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom ugyan, de fentartom magamnak az általam jelzett hiány kipótlása végett, a részletes tárgyalás illető helyénél, módositványaimat begyújthatni' (Helyeslés.) Kapp GuSZtáV: Nem lehet szándékom t. ház, Eaunicher t. képviselő társam igen jeles beszéde után a t. házat hosszabb szólással fárasztani : de mégis képviselői kötelességemnek tartom ez igen fontos tárgy felett, bár röviden is. nyilatkozni. A szőnyegen levő tárgy alapját képezik az 1848 iki törvények, és pedig a magyarországi 7 és erdélyi 1 ső törvény czikk : azt vélem tehát hogy igen jogosult a kérdés, vájjon ezen t. javaslat megfelel-e ezen törvények igényeinek? Én részemről azon állapotban vagyok, hogy ki kell fejeznem hogy azjén felfogásom szerint az előttünk fekvő törvényjavaslat ezen törvények igényei és feladatának meg nem felel. Az előttem szólott képviselő' urak közöl egyik azt monda, hogy ezen t. javaslat tökélyesen megfelel a 48. VII. t. ez. 5 dik szakaszának, mivel az egyenjogúságot kimondja és a privilégiumokat eltörli. Nekem épen ellenkező a nézetem. Az egyenjogúság kimondására nem tartom szükségesnek, egy uj törvényt hozni, miután ez már az 1848 ki törvények és kivált az erdélyi I. t. ez. által világosan és érvényesen ki van mondva. De mit mond ezen VII. törvényezikk 5 szakasza? Magyarhon Erdély mindazon külön törvényeit és szabadságait,melyek a mellett, hogy a teljes egyesülést nem akadályozzák, a nemzeti szabadságnak és jogegyenlőségnek kedvezők, elfogadni és fentartani kész. Ez egy kötelező ígéret Magyarország részéről, mely Ígéretet Erdély az 1848-kiL t. ez. által elfogadá, és mely a szőnyegen levő t. javaslat által már teljesítendő.De mi ezen törvényjavaslatnak a tartalma? Melyek azok a külön törvények és szabadságok, melyek ezután Erdélyre nézve elfogadtatnak és fentartatnak? En igen komolyan átvizsgáltam tartalmát,de megvallom.hogy ezen kérdésre semmi választ nem találtam benne. A t. javaslat Erdélyre nézve nem alkot egyebet, mint a húsz éves szomorú és számos provisoriumok után egy, minden téren kiterjedő uj provisoriumot; de valóságos feladatának, az erdélyi viszonyokat kellő tekintetbe véve, az erdélyi törvényeket átvizsgálni és világosan kimondani: melyik erdélyi külön törvény és szabadság maradhat még fen és tartatik érvényben az unió mellett ? ezen feladatának legkevésbbé sem felel meg. Hogy ezen, nézetem igazolt, és hogy a t. képviselőház maga, a mai eljárásnál egészen eltérő nézetben vala, t. i. hogy a t. képviselőház is ezen tárgy felett nem egy ilyen ideiglenes intézkedéseket rendelő hanemaz 1848. VII. törvényezikk 5 szakaszának megfelelő és ' kimerítő törvényjavasbatot hozatni kivánt, ennek
