Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-330
CCCXXX. OKSZAGOS U. ig-éreteknek, sem pediglen a táplált várakozásoknak megfelelni, miután ez Erdélynek megnyugtatását nagyobbára ismét a jövőre utalja, közben pedig a törvényhozást ideiglenes intézkedésekre, sőt a végrehajtó hatalomnak adandó felhatalmazásokra hivja fel, melyek jelentősége Erdélynek amúgy is többnyire ideiglenes helyzetét uj ideiglenes kíséretekkel elhalmozván, lehetőképen oly tényeket teremt, melyek a törvényhozás jövő munkáját alig könnyitenék, sőt inkább, minden valószínűség szerint, csak nehezbiteni fogják. Vau azonban benne egy végleges határozat is, melyet a központi bizottság ajánl, hanem, fájdalom, ez nem valamely jótétemény, ez csapás, mely a szász nemzetet éri, midőn a comes választási jognak egy tollvonással leendő eltöröltetése javasoltatik. Ha ez is történik, mely remény marad még a nemzetnek többi jogainak föntartására ? (Közbeszólás; Privilégiumok!) Vajon ez talán kárpótlás a nemzet számára, ha a szász comes, egy tiszta polgári népnek polgári főnöke, az urak házában, hol a született és kinevezett, privilegiált törvényhozók ülnek, utolsó helyet foglaljon f el? Én tehát el nem fogadhatván a napirenden levő törvényjavaslatot, bátorkodom indítványozni: méltóztassék a t. ház a nagyon érdemes minisztériumot felkérni, hogy minden ezen tárgyhoz tartozó hivatalos irat és okmány számba vételével, terjeszszen egy kimerítő, az egész unio-ügyet végleg befejező törvényjavaslatot a legközelebbi hongyülés elé. Erdély Magyarországnak legerősebb bástyája. de egyszersmind leggyengébb oldala. A törvényhozás bölcseségétől függ, hogy mind a kettőt megtámadhatlanná tegye. Adja Isten, hogy ne annak ellenkezője történjék! Epén azért: audiantur tandem aliquando et alterae partes. Elnök: T. ház ! A tegnapi határozat következtében felkérem a házat, hogy most ülését függeszsze fel, és kérem egyszersmind , hogy 4 órakor ismét legyen szives összejönni. (Az ülés cl. u. 2 érőkor felfüggesztettje s 4 órakor ismét megnyílik.) Simay Gergely: T. ház ! Midőn Erdély és Magyarország egyesítésének részletess zabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása áll előttünk, engedje meg a t. ház, hogy egy eredeti hazájában fényes történelmi múlttal bitó nemzetnek 1672-ben első Apafi Mjháíy korszaka alatt Erdélyben betelepedett részére, habár csak egy pár perezre is — hívhassam fel a t. ház becses figyelmét. Az örmény nép az, melyről szólani akarok. Noha nem épen érdektelen ismerni e nemzetnek ősi honában viselt dolgait, történelmi nagyságát, és azt, hogy ez volt az első a föld minden népei között, mely a keresztyénséget felvéve, előKÉPV. B. NAPLÓ 186 5 / 8- xi. J2S. (December 1. lg<5&. 241 i harezosa s véd bástyája lett keleten, ugya keresz| tyénségnek, mint a civilisatiónak, mindazáltal a | nemzet e fénykorának ismertetése a történelemnek | levén hivatása, ezen irányban minden részletes kitérést mellőzve, csakis az uj korra szorítkozom, és szólok egyedül a nemzetnek Erdélybe telepedett részéről. Még egy pár év, t. ház, s két százada telik be, hogy a nemzet fiai e hazában letelepülvén, I részesei lettek a magyar nemzet vendégszerete• tének. Az alkotmányos szabadság* érzületét, mely j e nemzetnek már ősi honában egyik kiválóbb jel| lemvonását képezte, Erdélybe települt fiai is, mint szent ereklyét magukkal hozván, emez érzelmekhez mind e mai napig hivek maradtak, elannyira, hogy itteni lakásuk ezen két százada alatt egyetlen egy időpontot sem lehet felmutatni, melyért 1 pirulniok kellene, (Éljenzés), s mely az élvezett J lovagias vendégszeretethez méltó ne lenne. KülöI nősen t. ház, Erdély történelmének két legkivá] lóbb korszakában, 1848. és 1863-ban, midőn a I separatisticus törekvések tetőpontra hágtak, tüní tették ki az örmények leginkább hazafias magok; tartását (Éljenzés.) Sem kényszer, t. ház, sem csábító ígéretek nem voltak képesek leszorítani ezen elemet az igazság és jog* teréről. Mozgásba volt hozva minden eszköz, de mind Inába, az igazsághoz való vallásos ragaszkodást és az alkotmányos szabadságnak magokkal hozott érzelmeit semmi | sem volt képes megingatni. Sőt ellenkezőleg, a I megpróbáltatásnak ezen uehézjiapjaiban is a legnagyobb kitartással és teljes resignatióval küzdöttek az elnyomott jog és törvényesség mellett, s mint igaz testvérekhez illett, a magyar alkotmány helyreállításának harczában lankadni soha sem tudtak. Távol van tőlem, hogy mindezeket érdemül I kívánnám tekintetni; ez csak hazafias kötelességek j teljesítése: szerintem pedig az érdem ott kezdődik, I hol a teljesített kötelességek végződnek. Napjai inkban azonban, t. ház! s főleg az általam jelzett i két válságos korszak alatt, a hazafias kötelességek | lelkes teljesítése is, nem volt épen minden oldalról oly közönséges és mindennapi, hogy ily jelenségtől minden elismerést megtagadni lehetne, annál kevésbbé lehet az országnak egy bizonyos népe ily előzmények után mellőztetésnek kitéve. Még élénk emlékében van a t. háznak a központi tárgyalás alkalmával elvonult nemzetiségi igényeknek zaja, és kérdem: hallott-e a t. ház mitőlünk . mint nagyrészben örmény-lakta városokból jött képviselőktől, esak egyetlen egy külön igényt formáló hangot is ? Bizonyára nem ! sőt ez alkalommal is, az örmény nép érdekeit azonosítani tudtuk a haza közös érdekével, és megszavaztuk a többségi javaslatot. Mi tehát politikai tekintetben teljesen és töké31
