Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-330

CCCXXX ORSZÁGOS ULES. (December 1. 1868.) 2ö7 ingerültséget okozni, hanem őszinteséggel kellett nyilatkoznom , mert azt hittem, hogy ez a legalkalmasabb hely arra. (Felkiáltások: Dologra!) Jól van, tehát a dologhoz szólok. T. ház! (Beszédét folytatólag olvasni kezdi. Zajos felkiáltások: Rendre! Nagy zaj!) Nem mondom, hogy infallibilis vagyok : leszek bátor ellenészrevételt tenni.(Bendre !Elhllvenniíöle a szót!) Nem volt mondom, atörvényczikk őfelsége pecsétjével megerősítve (Rendre ! A dologra ! Nagy zaj.) Bocsánatot kérek, de ez kapcsolatban áll a dologgal. (Nagy zaj.) Nagyon sajnálom, hogy visszatetszést idéztem eSő ; és attól tartván, hogy netán további indokolásom rnég inkább félre fog magyaráztatni , bezárom indokolásomat, és várom a í. háztól a pártolást. (Zaj.) NyáryPál: T. ház! Bátorkodonfelőbbi indítványomat megújítani , melyet a beadott határozati javaslatra előterjesztettem. Én azt gondolom , fiz. van most rendén , hogy határozza el a t. ház a házszabályok értelmében: akarja-e tárgyalni ezen indítványt vagy nem ? (Zaj.) Elnök : Először a feleit méltóztassanak határozni, hogy elfogadja-e a t. ház Nyáry Pál képviselő úr ezen indítványát, hogy t. i. szavazattal döntse-e el a ház, akarja-e ezen határozati javaslatot tárgyalni vagy nem ? HodOSiu József: A kérdés feltevéséhez akarok szólani. T. ház! Én azt hiszem, az m-m jöhet most szóba, hogy a ház szavazattal döntse el, vájjon a határozati javaslat tárgyaltassék e vagy ne ? mert hiszen már az által, hogy a ház annak tárgyalásába bocsátkozott és hogy azt az indítványozó már indokolta is. nem jöhet többé szóba, hogy tárgyal rassék-e vngy ne? másrészt pedig ezen határozati javaslat, mint a törvényjavaslat elleni ellenvélemény van beadva, ésigy, a törvények értelmében, ha ily ellenvélemény adatik be, azt tárgyalni kell épen akkor, midőn a törvényjavaslat tárgyaltatik. így volt a nemzetiségi ügyben is, hol három törvényjavaslat egyszerre tárgyaltatott. E szerintiiem lehet a fölött tanácskozni, hogy a határozati javaslat, tárgyalásába bocsátkozunk-e be vagy nem, hanem annak tárgyalását folytatni kell. Ennél fogva nem pártolom Nyáry Pál indítványát, hanem igenis kérem a tárgyalás folytatását. (Zaj.) Simonyi Lajos b.: Nézetem szerint a házban ki volt tűzve az unióra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása, erre a központi bizottság beadta véleményét, melyet a minisztérium is elfogadott és magáévá tett. Most tehát mindenek előtt a felett kell határoznunk, hogy a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik-e a központi bizottság által beadott törvényjavaslat? És ha ez elfogadtatik, akkor ezen határozati javaslat, mely csak azért vétetett fel, mert azzal rokontermészetű és csakugyan az unióról szól. akkor ezen határozati javaslat magától elesik. Azért én a kérdést ekként óhajtanám feltenni: elfogadja-e a ház részletes tárgyalás alapjául a központi bizottság által .beadott véleménye ? (Ellenmondás. Zaj) Elnök: Nem az a kérdés , melyet t. képviselő úr feltett, mert ez már tettleg el vau döntve. Nyáry Pál képviselő úr azonban a napirendhez szólván, indítványt tett, hogy a határozati javaslat ne vétessék fel, azaz: hogy a ház határozza el,hogy az ne tárgyaltassék, és hogy ahhoz többé senki se szóljon. (Ügy van!) Ha a ház jónak látta volna, a napirendre térést tárgyalni, akkor azt tárgyalta volna. Az átalános tárgyalás alapjául jelenleg a központi bizottság szövegezése szolgál.Kérném a t. házat, ne méltóztassék sokáig késlekedni, hanem engedjük a következő szónokot beszélni. (Helyeslés.) Bethlen JállOS gróf : Én előrebocsátom, miszerint a lehetőségig rövid kívánok lenni. En azt tartom, ezen tárgy, ha azon iránvban megyén, melyet előttem szólott képviselő úr követett, bizonyosan nem hasznunkra, hanem kárunkra válik. En határozottan a központi bizottság által készített törvényjavaslat mellett vagyok. Álláspontom ennélfogva igen természetesen más, mint az előttem szólotta, mert előttem szólott képviselő úr egyenesen tagadta aa 1848-ki törvénynek kötelező erejét, én pedig egészen a 48-ki állásponton állok. En azt hiszem, t. ház, mi most itt nem uniotörvényt akarunk hozni, hanem mi csak Erdély közigazgatása körül akarunk intézkedést tenni, az unió létesítése körül. Tehát itt arról, hogy mi uniotörvényt akarnánk hozni, szó sem lehet. (II ly estés). Mindamellett nem tehetem, hogy előttem szólott képviselő úr egy mondatára ne feleljek. Ez abból áll, hogy bizonyosan roszul méltóztatott emlékezni, mert az unio-törvény ki volt hirdetve az országgyűlésen. A július 16-ki ülés naplójában ez van : „75) Elnök ő nagyméltósága jelenti a királyi főkormányszéknek a karok és rendek között leendő megjelenése iránti szándékát, mire meg is jelenvén, olvastatik : ő Felségének folyó évi Szent-Jakabhó 11-kén lusbruckban kelt s Erdélynek Magyarhonnali egyesüléről alkotott törvényczikk megszenlesitéséttárgyazó kegyelmes királyi leirata s a megszentesitett törvényczikk. A KK. és RR. ő Felsége kegyelmét hálás érzettel fogadván, a megszentesitett törvényczikket törvényeink sorába igtatni s a királyi főkormányszék intézkedése útján e törvényezikknek minisztérium általi kinyomatását és kihirdetését eszközölni meghatározták." (Lásd a leiratot és törvény czikket az Irománykönyv 50. és 51-dik száma alatt). Tehát