Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-330

234 CCCXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 1. 1868.) kintetben megfelelni, hogy elősoroljam minden a kölcsönre vonatkozó adatokat, s annak hovafordításáról is nyilatkozzam. így fogván fel a kérdést, azt hiszem, az országgyűlés rövid tartama alatt alig lesz idő e kérdést tárgyalni. (Ki kell nyomatni!) Elnök: A t ház nézete tán abban központosul, hogy a miniszter ur által előadott exposé a költség hovaforditására nézve nyomassék ki? (Ugy vanl) Tehát ki fog nyomatni és szétosztatni

1

). Napi renden van a Magyarország és Erdély egyesítésének részletes szabályozására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. Talán felolvasottnak veszi a t. ház a javaslatot (Felolvasottnak!) Kérem a'házat, hogy miután a központi bizottság a beadott szerkezetet lényegesen módosította, legyen szives a központi bizottság által előterjesztett szövegezés szerkezetét elfogadni. Tisza László : Azt hiszem, a központi bizottság jelentése mindenesetre fel fog olvastatni. Csengery Imre előadó (olvassa a központi bizottság jelentését*). Wenckheim Béla b. belügy ér: T.ház! Az osztályok központi bizottsága által javasolt módosításokat, mind lényegökre, mind szövegökre nézve helyeseknek ismervén és elfogadván, a kormány részéről bátor vagyok a központi bizottság által ujáalakitott törvényjavaslat szerkezetét mind átalánosságban, mint részletekben elfogadás végett a t. ház figyelmébe ajánlani. TiSZa László : T. ház ! Azt hiszem, ebben a központi bizottság jelentésében két határozat van ajánlva, mely ajánlatokra — felfogásom szerint — határoznunk is kell. Kérem tehát e két itt ajánlott határozatra nézve a kérdés feltételét. Elnök: Azt hiszem, a tárgyalásközben, midőn at. szónokok átalánosságban a tárgyhoz hozzászoknak, megernlihetik beszédeikben, hogy pártolják a központi bizottság jelentésében foglalt határozatokat, és miután be lesz végezve az átalánostárgyalás, kötelességének fogja tartani az elnök, az érintett határozatokat külön-külön megemlítvén, azokra nézve a ház határozatát kikérni. (Helyeslés.) MaCellarin Illés: T.ház! Ezen kérdésben a magam és több elvtársam nevében benyújtott határozati javaslatokra nézve J

) csak történetesen mint első, bátor vagyok szót emelni és megkísérlem : csekély erőmhöz képest elősorolni azon fontos indokokat, valamint azon őszinte meggyőződésemet, melyektől vezettettem ugy én, mint elv1

) Lásd az Irományok 416-dik számának mellékletét. 2

) Lásd as Irományok 382 dik számát. !

) Lásd az Irományok 391-dik számát. társaim, a kérdésben forgó határozati javaslat szerkesztése alkalmával. Nem separatisticus eszmék által vezettettünk, melyekről egész szivemből óhajtottam volna, ha a minapi nemzetiségi kérdés tárgyalása alkalmával még emlités sem tétetett volna. Mert legkisebb törekvésünk sem az, sem a szt. István koronájának integritását megcsonkítani, nem végre azon szent köteléket, mely a sanctió pragmatica értelmében a két testvérhazát, Erdélyt és Magyarországot a korona egysége által öszetartja, legkevésbé is gyengiteni czélunk és szándékunk nem volt. Nem, t. ház, egész őszinteséggel és ünnepélyességgel kell,hogy kinyilatkoztasam, hogy egyik is azok közül, kik a határozati indítványt aláírták — beszámítva még azokat is, kik később kitörölték neveiket — még csak messziről sem táplált olyan gondolatokat; nem pedig azért, mivel mindnyájan meggyőződve lehetünk és vagyunk is, hogy olyszerü szándék nem üdvöt, hanem csak romlást és keserűséget vonhatna maga után mindnyájunkra. A haza iránti szeretet, a nemzeti becsület, őszinteség, és a múltnak tapasztalásaiból merített elővigyázat, ezek voltak azon elvek, melyektől vezettettünk, midőn a kérdésben levő határozati indítványt aláirtuk és a t. ház asztalára letettük: és épen azért egész őszinteséggel nyilatkoztatom, miszerint ez jnditvány, mint olyan, mely nem ignorálja sem a 48. és 65. közti tényeket, sem azokat, a melyek a magyar felelős minisztérium létesitése óta történtek, és — mint mondám— ezen indítvány legalkalmasabb ut az 1848diki egyesülési törvényczikk számos és lényeges hiányának elhárítására, és egyszersmind Erdélynek Magyarországgal szorosabb és üdvösebb egyesülésének lehetővé tételére, mint a milyen fenállott 1848-ban, a pragmatica sanctió erejénél fogva. Ily egyesülés az, melyet semmi hatalom a világon meg nem rendíthet, legalább az erdélyi közjogból merített érvekkel nem, s olyan egyesülés, mely alapos és folytonos törvény és törvényesség által, nem pedig erőszak által, nem a törvénytől! félelem, hanem a törvényhezi jutás által támogattatik. Mindezen tekintetekből reménylenem kell. hogy a kérdésben forgó határozati indítvány a t. ház részéről is pártolásra talál. Erre számítani annyival inkább feljogosítva érzem magamat, t. ház, a mennyiben bizonyos az, hogy a mi a főczélt illeti, a különbség, mely a határozati indítvány és a központi bizottság javaslata közt van, csak színleges, legalább nézetem szerint az. Mert ugy az egyiknek, mint a másiknak főczélja: szorosabb összeköttetése Erdélynek Magyarországgal, mint volt a Leopoldi diploma és a sanctió pragmatica erejénél fogva. A fő czél tehát egy: a valódi különbség a határozati indit-