Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-323

10 CCCXXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 24. 1868.) hozatott az országba, ezt én helyeselni nem tudom. f Én, t. ház,ezek után bátor vagyok elleninditványomata t. ház figyelmébe és pártolásába ajánlani, és azt hiszem, hogy ezt jobban nem tehetném,mint az által, hogy ha az igen t. közoktatási miniszter úr egyik jeles munkájából kölcsönzőm saját szavait, melyeket ő abban mondott. Ezen munka czime a következő : „Einfluss der herrsehenden Ideen des neunzehnten Jahrhunderts auf den Staat." [Mozgás.) Bocsánatot kérek, én ezen munkát német nyelven olvastam, és bátor leszek az idézetet is németül olvasni fel. E szavak igy hangzanak. (Olvassa:) „Uberall, wo man die nothwendige Entwicklung und Umgestaltung der Begriffe nieht zu hindern vermag, und doch die entsprechendeVeranderung der politischen Verhaltnisse nicht gestatten will, entsteht früher oder spater ein Kampf, der ímmer mit dem Triumphe der herrsehenden Begriffe über die Verfassung endet: denn der menschliche Greist, der seinerBestimmung folgend, immer fortschreitet, kann durch materielle Mittel der Staatsgewalt unterdrückt, aber nie wirklich besiegt werden." Azok után, a miket a nemzetiségi eszmére nézve kifejtettem, nem az veszélyes, ha az én indítványom fogadtatik el, hanem az , ha a központi bizottságé fogadtatik el. Bartal György: T. ház! (Halljuk! Zaj.) T. ház! (Halljuk!) Oly ügyek törvényhozási elintézésénél , melyek az emberiséget koronkint megragadó eszmék hatalmából keletkeznek , az izgalmas ^kedélyek lecsillapítása, engeszteltsége nem annyira egyes rendszabályok formulázásától, hanem az egymással szem közt álló tényezők irányelveinek helyes felderítésétől, a vég czélok lehető összeegyeztetésétől és a kettő körül tanúsítandó kölcsönös jó akarattól van feltételezve. (Halljuk.') Ezen ügyek közé sorozom én a nemzetiségi kérdést , és t. képviselő társunk Deák Ferencz véleményétől eltérve, azon meggyőződésben vagyok, hogy a jelen ülésszak bár mily becses perczei elvesztegetve nincsenek, ha az előttünk fekvő törvényjavaslat átalános tárgyalásánál az egyes véleményárnyalatok minél nyiltabb kifejezést nyerendenek. Megkísértem tehát én is rövidre foglalva előadni e tárgy körüli igénytelen nézeteimet. (Halljuk!) Igyekezni fogok szem elől nem téveszteni, hogy képviselői kötelességem ez úttal is mindenekelőtt a magyar állam összes érdekeit, tehát az abban lakó nem magyar ajkú nemzetiségek érdekeit is képviselni: mégis nincs a miért tiltakozzam a bírálatnak azon álláspontja ellen, mely ezen nézetekben a kiválóan magyar képviselő felfogását szemlélendi; sőt szivesen fogadom azt, mert méltányosnak találom , hogy azon szinezet, melynek irányában a többiek többé-kevésbbé mint követelők lépnek fel, mely akarva, nem akarva kénytelen leend a keletkezendő törvényt az egész mivelt világ előtt saját gyermekéül elismerni és igazolni: az oly sok félreértéseket előidéző , meg annyi vádakra ürügyül szolgált, és bennünket kölcsönösen nem egyszer fölhevített tárgyban valahára nyiltan , de egyszersmind tartózkodás nélkül nyilatkozzék. Kerülni fogom a nagyon is elvont doctrinair irányt, melyet igen t. előttem szólott dicsérendő bátorsággal és kitartással követett; a magam részéről tartani fogom magamat leginkább a dolognak nagyon is kézzel fogható gyakorlati oldalához. (Helyeslés.) E tekintetből kiindulva, mindenekelőtt fel kell említenem azt, hogy már önmagokban is kényes , de a társadalmi viszonyok rögtöni átalakulásainál hirtelen fölmerülő, s épen ezért a megoldásnak nagyon is távol stádiumában levő kérdésekre nézve egyhamar nem lehet valami kártékonyabb , mint oly jelszavak felállitása, melyek egyelőre a primitív jogérzet természetszerű kifolyásai gyanánt tűnnek fel, s mint ilyenek villanyszerű elterjedést nyernek, de a melyek valósításának gyakorlati nehézségei, a létező viszonyokba való ütközésök, s a kivihetlenség szülte keserű csalódásnak súlyos következményei a kezdeményesők által még csak felületes megfontolás tárgyául se vétettek. Ily megkapó, de az egységes államban, sőt épen az egységes állam által, mint kívántatik, egyátalában nem valósitható eszmének tartom én a nemzetiségek azon collectiv egyenjogúságát, melyet. Ausztria válságos perczeiben, szomorú emlékű statusférfiainak egyike az akkori mozgalmak leküzdése czéljából zászlajára tűzött a nélkül, hogy akár ő, akár az ő nyomdokait nagyon is hiven taposó utódai, magát az oly könyelmüen megpendített nagy eszmét tisztázni s ez általok felállíttatni szándékolt összállam szerkezetébe beilleszteni képesek lettek volna. Sajnos , hogy post tot fata et diserimina remin , melyeknek részletezése nagyon is messze vezetne . nem jutottunk tovább , mint annak kétségtelen felismeréséhez, hogy a r.emzetiségek olyszerü egyenjogúsága, a minőt azok némelyikének szóvivői, különösen pedig Mocsonyi Sándor képviselő által ujabban benyújtott kisebbségi javaslat szerkesztői, nem késem bevallani, magának ezen eszmének szoros logikai menete folyamán, követelnek, az államnak , mint concret egésznek, sajátlagos rendeltetésével, a rendes közigazgatás, gyors igazságszolgáltatás, és, a mi nálunk felette fontos, az olcsó államháztartás kellékeivel merőben ellenkezik, (Elénk helyeslés) és hogy, mind azon fentartások és elismerések daczára, melyek épen az előttem szólott képviselő úr által mondattak az államnak általa is tisztelendő egységét ille-