Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-329

210 CCCXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 1. 1868.) Ez után jönne a folytatás, mely törvénytelennek nyilvánít minden szerződést. Méltóztassanak megengedni , hogy egy példát említsek föl: Lehet, hogy egy apa és anya megegyeznek egymás közt nem szerződés, de különös megegyezés folytán, hogy gyermekeiket eme vagy ama, vagy talán egy harmadik vallásban neveltelik, ez esetben ki az érdeklett fél ? Senki más, mint, falu helyen, akármely vallásból való lelkész vagy orgonista, szóval olyanok, kiknek érdekében fekszik azon gyermekeket felekezetökben megtartani. T. ház ! Nem nagyobb súrlódás keletkeznék-e , ha ily alacsony indokból történik ez ? Ez azon abnormitás , melyet indítványommal el akarok kerülni. Mihályi Péter jegyző (olvassa Károlyi Ede gr. módositványát.) Szász Károly: T. ház! Én egyszerűen a törvényjavaslat szövege mellett kívánok szavazni. Megvallom őszintén , hogy azon módositványnak, melyet Károlyi Ede gr. beadott, tulajdonképeni horderejét nem értem, és fölfogni képes nem vagyok. Ezen tárgyban, bár szabadelvűnek látszik lenni azon nézet, hogv a szülőknek teljes szabadságuk legyen gyermekeik sorsa és vallása felett határozni, de azt hiszem, hogy ez csak látszik szabadelvűnek, mert oly nehézségek, oly súrlódások, keserűségek üszke dobatik ez által a családi életbe. melyet elkerülni, melyet lehetetlenné tenni a törvény legszentebb feladatai közé tartozik , és én a. törvényjavaslat azon rendelkezését, mely egyenesen és minden kifogás nélkül felállítja a fiukra nézve az apa, a leányokra nézve pedig az anya vallását, mind az igazság,mind a czélszerüség szempontjából oly kifogástalannak tartom , hogy azt semmi nehézséggel . semmi clausulával megakasztani lehetetlenné tenni, vagy kijátszani — legalább én — nem engedném. Miután Károlyi Ede gr. módositványa az elvet meg nem támadta: annak védelmére többet felhozni feleslegesnek tartom, mert hiszem, hogy ha az későbbi szólók által meg fog támadtatni, lesz a ki azokra feleljen. Én csak azért szólaltam fel a módositvány ellen, mert az, a törvényjavaslatban letett elvek kijátszására utat nyithatna, s ha horderejét egy hallásra jól fogtam fel, az más alakban a törvény elleni egyezményt hozza be. En ezt nem akarom, s azért pártolom a szerkezetet. (Maradjon!) Gál János: Legfontosabb ezen törvényjavaslatban annak 12-dik és 13-dik szakasza, mely jelenleg szőnyegen van. Tudjuk, hogy erre nézve két szerkezet áll előttünk : egyik a központi bizottságnak szerkezete, másik az eredeti miniszteri szerkezet. A központi bizottság szerkezete megállapítja, hogy a gyermekek a vallásra nézve a sexust kövessek; a másik szerkezet; melyet a t. miniszter úr mél| tóztatott élőnkbe terjeszteni, a gyermekek | sara nézve megállapítja házas feleknek a szülőknek rendelkezési jogát. Én, t. képviselőház, nagyon tisztelem az államhatalom rendelkezési jogát azon körben , a melyre hivatva van, azon czélra, a mely az államhatalom által elérhető. De az államhatalomnak azon omnipotentiáj"át, mely szerint mindenben mindenkire nézve joga legyen teljes hatalommal rendelkezni, el nem ismerem. Vannak igenis, t. képviselőház, az embernek eredeti természeti jogai, melyekre az államhatalom ki nem terjed. Ily eredeti joga a szülőknek: gyermekeik vallási nevelése felett rendelkezni. Bátor vagyok továbbá a t. képviselőházat arra figyelmeztetni, hogy azon rendelkezésnek, mely itt a középponti bizottság által javasoltatik, volt igenis értelme akkor, midőn fenállott azon különbség, miként bizonyos vallásfelekezethez tartozó gyermekeket csak saját vallásukhoz tartozó iskolába vala szabad járatni, és kérdem most: mi j lesz ezen törvénynek practicuma az 1848 : XX. | törvény után, mely törvénynél fogva egyetlen egy i vallásfelekezetnek sincs joga saját iskoláit bezárni ' más vallásfelekezetüek előtt, és az államhatalomnak nincsen joga a szülőknek bármelyikét megakadályozni, hogy ha nekik tetszik, más vallás felekezetek iskoláiba is járathatják gyermekeiket. I Ez a nyilvános élet legpraegnansabb oka lenne a [ végre, hogy a törvény határozza meg, hogy melyik nemű gyermek, a szülők melyik vallását kövesse, és egyetlen körülmény, a melynek practicuma lenne : mert a mi azt illeti, hogy a szülők saját házi körükben micsoda villási elvek szerint nevelik gyermekeiket, azt gondolom, hogy az államhatalomnak módja épen nincs arra felügyeletét kiterjeszteni. Méltóztatott felhozni a központi bizottság szerkezetében az erdélyi példát, hogy ott hasonló intézkedés békét szült a vallások közt. De ha megvizsgáljuk az erdélyi állapotokat nem 1848 után, hanem az 1848 előtti alkotmányos élet gyakorlatában igen sok példát találunk, a melyben ott is a szülők közös egyetértésükkel intézkedtek gyermekeik vallási nevelése iránt, a nélkül, hogy ebben őket a törvény meggátolta volna. Es már most bátor vagyok gr. Károlyi Ede t. képviselőtársam indítványára nézve azon további észrevételt tenni, hogy mi fog történni, ha az apa és anya, a kik ugyanazon vallást követik, meg fognak egyezni abban, hogy gyermeküket egy más vallásban neveljék, a mely egyiköké sem: kinek lesz joga ebbe bele szólani? Károlyi Ede gr.: Senkinek! Gál JánOS: Véleményem szerint tehát, miután magától a tisztelt képviselő úrtól is azt 1 hallom, hogy senkinek erre joga nincs, ha a szü-