Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-329
CCCXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 30. 1868.) 201 lásfelekezetek egyenjogúsága az 1844-dik évi törvényezikk alapján — mint mondatik — módosittatik. Szerintem most az 1844-diki törvényczikkre nem lehet hivatkozni, mert ezen törvényezikk egyenesen a Bocskay és Rákóczy-féle eseményekre hivatkozik. Ez, kérem, nem olyan alap, a milyen a jelenleg a ház asztalán fekvő törvényé, mert ez sokkal nemesebb, sokkal szélesebb és egyenesen a jogegyenlőség és a viszonosság elvére van alapítva. Azért nem levén ez szabatos, kérem a t. házat, méltóztassék az 1844-diki törvényczikkre való hivatkozást mellőzve, egyedül csak az 1848. XX. törvényczikkre hivatkozni. Csengery Imre előadó : A szerkezetet, melyet Geduly Lajos képviselőtársunk javaslatba hozott, nem tartom eléggé átalánosnak és szabatosnak. Részemről is hozzájárulok ugyan ahhoz, hogy a bevezetés, melyet a központi bizottság előterjesztett, változtatást szenvedjen; de bátor vagyok a következő, sokkal átalánosabb és rövidebb szerkezetet ajánlani, mely szerint a bevezetés így szólana: (Olvassa:) „Addig, mig a vallásfelekezetek egyenjogúsága törvény utján átalánosan szabályoztatnék, az 1848. évi XX. törvényezikk alapján , a keresztyén vallásfelekezetek viszonosságát illetőleg, rendeltetik." Geduly LajOS: Ehhez részemről is hozzájárulok. Elnök: Kivan a t. ház szavazni, vagy pedig elfogadja-e a Csengery Imre által ajánlott szerkezetet? (Elfogadjuk!) Csengery Imre előadó szerkezete fogadtatik el. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az í-sö és 2-dik szakaszt, r/.elyek sző nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 3-dik szakaszt.) Tisza Kálmán : T. ház! Az áttérés kérdésében, azt hiszem, három szempontból kell kiindulni; az egyik, hogy a lelkiismeret szabadságánál fogva az áttérés mindenkinek, bármely felekezethez tartozott legyen is eddig, egyformán lehető legyen ; a másik, hogy mégis tekintve a vallásváltoztatás fontosságát, az ne egy pereznyi fölhevülésnek legyen következése ; és a harmadik, hogy azokra nézve, kik elhatározva vannak, áttérni egyfelől, és másfelől az illető lelkészekre nézve, kiknek egyházától egy vagy másik hivők elválni akar, a kellemetlenségek és súrlódások alkalma minél inkább kikerültessék. Ezen három szempont kőzöl kettőnek ezen szakasz ugy, a mint szerkesztve van, megfelel; de véleményem szerint nem felel meg a harmadiknak, azaz annak, hogy minden kellemetlenség és súrlódás alkalma elkerültessék. Ennek épen nem felel meg, mert azt teszi kötelességévé annak, ki áttérni akar, hogy magát azon lelkész előtt jelentse, kinek egyházát el akarja hagyni. Azt gondolom, hogy azok, kik KÉPV. H. NAPLÓ. 186 a / 8 . XI. ismerik azokat, mik történni szoktak az áttéréseknél, nem fogják kétségbe vonni szavaimat, ha azt mondom, hogy a legtöbb kellemetlenség, súrlódás, sőt olykor skandalum épen ezen jelentkezés alkalmával szokott történni. Én tehát ez indoktól vezéreltetve, azt óhajtom, hogy ezen szakasz ugy módosittassék, hogy ne azon lelkész előtt, kinek egyházát < Ihagyni akarja valaki, hanem azon lelkész előtt, kinek| egyházába áttérni akar, jelentse magát az iltető ; jelentse magát két ízben azért, hogy, mint előbb mondottam, ne lehessen az áttérés egy pereznyi fölhevülés következése ; de továbbá, hogy azon lelkész, kiuek egyházába az áttérés történik, 8 nap alatt tartozzék azon lelkészt , kinek egyházát az illető elhagyta, erről értesíteni. Ezek szerint a 3-ik szakasz ugy fogna szólani: „Az áttérni kívánó, bármely egyház tagja legyen, ebbeli szándékát önmaga által választott 2 tanú jelenlétében azon egyházközség lelkésze előtt, melybe áttérni akar, nyilatkoztassa ki." Továbbá a szakasz 2-ik bekezdésében a 4-dik és 5-dik sorban levő ezen szavak helyett: „saját egyházközségének lelkésze előtt jelenti", ez tétessék: „azon egyházközség lelkésze előtt, a melybe áttérni akar, jelenti ki." Ha ezen módositványom elfogadtatnék , természetesen a 4. szakasznak másképen kellene szerkesztetni s az ! 5., 6, és 7-dik szakaszoknak kimaradni, mi iránt annak idejében megteszem majd módositványomat, most a jelenleg beadottnak elfogadását kérvén. Horváth Döme: Mielőtt a beadott módositvány tárgyaltatnék, engedje meg a t. ház, hogy becses figyelmét egy körülményre hívjam fel. A 3 ik szakasztól a 8-ikig bezárólag levő szakaszok az áttérési részleteket, módozatokat foglalják magukban. Én azt hiszem, hogy ezeket elkülönitve egymástól, miután logikailag egymásból szükségkép folynak, tárgyalni nem lehet. Kérem tehát, mielőtt a módositvány tárgyaltatnék — ezen módozatok részletek elválaszthatlanok levéü egymástól — mindezeket felolvastatni, hogy együttesen tárgyaltathassanak. Papp Zsigmond : T. ház! Tisza Kálmán t. képviselő úr módositvány át el nem fogadhatom. 0 azt akarja, hogy a ki át akar térni, csak azon lelkésznél jelentse magát, illetőleg ott, a hová át akar térni. Ez megfordított ügy, mert legelőször, hogy ő a másik egyház keblébe bevétessék, okvetlen szükséges, hogy az a lelkész, kinek egyházában volt, tudja, hogy át akar térni. Én tehát abban a véleményben vagyok, melyet Horváth képviselőtársam nyilvánított, hogy olvassuk fel a 3tól 7-ig levő szakaszokat, és akkor szóljunk a dologhoz. Egyébiránt ezen törvényjavaslat az 1844. törvényczikkből van átvéve, azzal a módosítással, hogy midőn a katholikus vallásra át akart 26
