Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-329
200 CCCXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 30. 1868.) „joguk van" az utolsó szóig a vége kihagy atik. Mihályi Péter jegyző {olvassa Édes Albert módositványát.) Yadnay LajOS: T. ház! Igen sajnálom, de nem pártolhatom, Édes Albert képviselőtársam módositványát. (Szavazzunk! Már nem lehet hozzá szóiarii!) Elnök: Tehát azok, kik elfogadják Édes Albert képviselő' úr inditváoyát, méltóztassanak fölkelni. (Senki sem kel föl.) A módosítván y nem fogadtatik el. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 3. szakaszt.) Elnök: Nincs észrevétele a t. háznak a 3. szakasz ellen ? (Elfogadjuk!) Ennélfogva a részletes tárgyalás be levén fejezve, a végleges megszavazás holnapután fog megtörténni. (Elhagyja az elnöki széket, s helyét Gajzágó Salamon másod alelnök foglalja el.) Elnök: T. ház! Szentiványi Károly és több képviselő ur a közlekedési minisztériumhoz interpellatiót intéztek: jegyző úr szives lesz azt felolvasni. Mihályi Péter jegyző (olvassa az interpelláltát.) „Van-e szándéka a miniszteteriumnak a felső magyarországi vasipar előmozdítása tekintetéből, a miskolczi vaspályát a magyar északi vaspályába bevezetni, és ez iránt a szükséges lépéseket sietőleg megtenni" ? Elnök : A közlekedési minisztériummal fog közöltetni. Napi renden van a törvényesen bevett keresztyén vallásfelekezetek viszonosságáról szóló törvényjavaslat. Talán a t. ház felolvasottnak akarja venni a törvényjavaslatot ? (Felolvasottnak veszszük!) Miután a központi bizottság némi módosításokat tett: elfogadja-e a ház a központi bizottság által beterjesztett szövegezést e'-edeti szerkezetül? (Elfogadjuk!) Tehát csak a központi bizottság szövegezése fog felolvastatni. Csengery Imre előadó : Mielőtt e tárgyban az átalános tárgyalás megkezdetnék, bátor vagyok a t. ház figyelmét azon körülményre felhívni, hogy a központi bizottság egy tekintetben a t. háznak előleges határozatát kéri ki. E részben lesz szerencsém a jelentésnek ide vonatkozó pontját felolvasni. (Halljuk! Olvassa a 388. sz. Iromány első bekezdését.) Elnök: Elfogadja a ház a központi bizottság által előterjesztett ezen határozati javaslatot ? (Elfogadjiűt!) Ennek következtében fölhívja tehát a ház a minisztériumot, hogy a legközelebbi országgyűlés elé javaslatot terjeszszen elő, mely a vallásfelekezetek átalános egyenjogúságát megállapitsa. (Helyeslés.) Méltóztatnak e törvényjavaslatot átalánosságban elfogadni? (Elfogadjuk!) Nem levén senki szólásra följegyezve, kimondhatom, hogy a képviselőház a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. BujanOViCS Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét.) Halász Boldizsár : A- czimre nézve van észrevételem. Törvényesen bevett vallásokról levén szó, a „keresztyén* szót kitörlendó'nek vélem, Csengery Imre előadó: Az 1867-dik évi XVII. törvén3 T ezikk értelmében az izraeliták is törvényesen be vannak ugyan már véve; de a jelen törvényjavaslat rajok nem vonatkozik: ugyanazért a czimnek ugy, a mint szerkesztve van. meg kell maradni. Elnök : Méltóztatnak a czimet elfogadni? (Elfogadjíik!) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a bevezetést.) Gednly Lajos : T. ház ! Nekem a bevezetésre van egy alázatos megjegyzésem. Ugy találom t. i., hogy ezen bevezetés nem egészen felel meg a törvény tartalmának. Itt t. i. az 1844. III. törvényczikkre történik hivatkozás, de ezen törvényczikkben csak két tárgyról, t. i. az áttérésről s vegyes házasságoknak az evangélikus lelkipásztorok által eszközölhető egybeadásáról van szó; ellenben sok tárgyról, mi a törvényjavaslatban előfordul, mint: a vegyes házasságból származott gyermekek neveléséről, az ünnepek mikénti megtartásáról, uj egyházak alakításától, miről az utolsó szakasz szól, e törvényben, t. i. az 1844-dikiben, nem történik intézkedés, de igenis az 1791-diki XXVI. törvényczikkben. Végre ezen törvényjavaslatban oly határozmányok is foglaltatnak, melyek sem az egyik, sem a másik idézett törvényczikkben elő nem fordulnak, például a temetkezésekről és a communál pénztárbóli segélykezésről. Tehát azt indítványoznám, hogy: vagy vétessék fel ezen bevezetésbe még az 1791. évi XXVI. törvényczikkre való hivatkozás is, vagy pedig, a mi jobb és czélszerübb volna, kihagyatván mind a kettő , ezen bevezetés ekkép fogalmaztassák : (Olvassa:) jjAddig is, mig a vallásfelekezetek egyenjogúsága törvény utján átalánosan szabályoztatnék, az 1848. évi XX. törvényczikkben a keresztyén vallásfelekezetekre nézve kimondott viszonosság az alább elősorolt tárgyakra vonatkozólag következőleg részletezte tik." Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Gedtdy Lajos módositványát.) Kalauz Pál : T. ház! Én röviden csak azt akarom mondani, hogy ezen bevezetés nem maradhat meg és nem áll semmikép az, hogy a val-
