Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-329
CC CXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 30. 1868.) 199 házat megkérni, hogy Nyáry módositványa szerint az illető szavakat kihagyván, ne méltóztassék mintegy praecedens esetet megáílapitani a katholikus szentszékek fentartására nézve. Szilády Áron: T. ház ! Én, ellenkezőleg Édes Albert képviselőtársammal, ezen 2-dik szakaszt nem hogy hiányosnak tartanám, hanem ellenkezőleg tulbőnek tartom. Ebből természetesen az következik, hogy Nyáry Pál módosítását pártolom. Azon mód, t. ház ! melylyel a katholikus szent székek továbbra is fentartatnak, kétféle következtetésre ad nekem jogot, vagy arra, hogy a t. ház oly erőtelennek találta,hogy az ellene vívandó harczot még most feleslegesnek s idő-előttinek hitte, később is könnyen elbánhatván vele; vagy pedig ellenkezőleg oly erősnek, hogy még nem érzi magát azon helyzetben, hogy egy csapással nyakát szeghesse. Ha gyengének ítéli a t. ház és ezen ítélet következtében hagyja meg azokat, bízván magában, hogy legrövidebb idő alatt, a midőn erre nézve kedvezőbbek lesznek a körülmények, véget vethet lételöknek, akkor csodálom, hogy ilyen másik gyengeséget átplántálni akarnak más felekezetek egyházi szerkezetébe, a hol annak szükségét az illetők eddig egyátalában nem érezték, és papíron biztositott ezen joguknak életbe léptetését soha nem sürgették. Ellenkezőleg-, hogy ha oly erősnek látja azt at. ház, hogy vele ez idő szerint sikeres küzdelmet s felette győzelmet magának nem ígérhet: akkor csodálom, hogy e hydra nyakára uj fejeket akar nevelni az által, hogy megengedi, miszerint behozassék a hierarchia azon egyházi szerkezetbe is, a, hol az eddig nem volt. (Helyedcs) Nagyon természetes tehát, hogy én sem hosszú, sem rövid időre a szentszékeket a hazai két protestáns egyházba átültetni nem óhajtom és nem kívánom. Nem óhajtom és nem kívánom még az egyenjogúság és viszonosság elvéből sem; azon egyenjogúság és viszonosság, mely nekem igy nyujtatik, bennem, t. ház, a nélkül, hogy bár kit sérteni akarnék, mindenkor ilyféle gondolatot támaszt: timeo Danaos et dona ferentes. Nem a nekem szánt ajándéknak becse, hanem azon ajándék által bennem előidézett hajlam miatt, melyet netalán a közös érdek fölébreszthetne, mely érdek közösséget én részemről osztani soha sem fogok. De hogy ezen egyenjogúság és visszonosság elvének, a mennyire szükséges, a mennyire némely aspiratiok és óhajok megnyugtatását méltónak találná a t. ház, hogy ennek is elég legyen téve, teljesen fölösleges itt e törvényjavaslatban ezeket beigtatni. Nincs még eltörölve ezen jognak 1790 — 91-iki biztosítása mindkét protestáns egyház felekezet részére. Miért kellene ezen eltörlés előtt ujabb biztosítékot adni a törvényben? Mig eltörölve nem lesz, addig a törvény megmarad. De hiszem, hogy ott a papíron marad és nem fogja a hierarchiát bevinni a két protestáns egyház felekezetbe. De én sem leszek hoszas, t. ház, ismétlem röviden csak azt, hogy pártolom Nyáry Pál módositványát. (Helyeslés) Szontagh Pál (nógrádi): T. képviselőház ! Nem vagyok barátja azon elvnek, mely*a szentírás következő szavaiba lászik lefektetve lenni: „csináljunk magunknak három sátort, neked egyet, Ilyésnek egyet és Mózesnek egyet/' Nem vagyok barátja sem az anyagi téren és igy temészetesen a vasúti kérdésekben sem, de még kevésbbé vag}-ok barátja ott, a hol magas megdönthetlen elvekről és a legszentebb szellemi érdekekről van szó. Ha valami áll mint abstract elv dönthetlenül, a mint áll az a mit Nyáry Pál képviselőtársam felállított, hogy a bíráskodás az államhoz tartozik, nem kívánom részemre, hogy ha talán történetesen oly felekezethez tartozónak látszanám és volnék is, mely abból magának sátort formálhatna, nem kívánom és elutasítom azt. Én járulok a Nyáry Pál által javaslott törlési módositványhoz. (Helyeslés.) Vadnay Lajos: T. ház! Én semmiféle mellékes tekintetekre sem a jövőre nem terjedve ki, egyszerűen csak két szempontból kívánom Nyáry Pál indítványát pártolni. Pártolom először azért mert akár mondják ki itt, akár nem, fen áll továbbra is az 179% XXVI. törvényezikk rendelete, melynél fogva a protestánsoknak mindig szabadságában fog állani, ha nekik tetszik, consistoriumokat rendezni; másik szempontból pedig azért, mert épen azért, hogy az 179 V, XXVI. törvényezikk rendelete továbbra és fenáll, inertianak tartom és szükségtelennek, a mit már egy törvény megadott a protestánsoknak, azt ismételve megadni. Ennélfogva Nyáry Pál indítványát pártolom. (Helyeslés.) Elnök: Senki felirva nem levén, következik a szavazás a 2. szakasz felett. A kérdés az : a második szakasz szerkezetét ugy a mint be van adva, a t. ház elfogadja-e vagy nem ? A kik e szakaszt változatlanul kívánják elfogadni, méltóztassanak felállni. (Meatőrténik.) A 2-dik szakaszt ugy a mint szerkesztve van, a t. ház el nem fogadja következnek a módositványok. Mihályi Péter jegyző (olvassa Nyáry Pál módosituányát.) Elnök: A kik Nyáry Pál képviselő urnák módositványát, melyszerint e szavaktól kezdve „joguk van Cí az utolsó szóig e szakasz vége kihagyassék, pártolják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A t. ház Nyáry Pál úr módositványát elfogadja. Ennek következtében a 2-dik szakasznak e szótól
