Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-329

198 CCCXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 30. 1868.) Vadnay LajOS: T. ház! igen rövid észrevételem van: egy szócskát akarnék kihagyatni, miután már ugy is történt styláris váloztatás. Az utolsóelőtti sorban az „és" szócskát kérném kihagyatni, mert ez minden tekintetben szükségtelen, miért is a szövegnek igy kellene lenni: „mindenik félre nézve csupán „csak" vagy a központi bizottság javaslata szerint: „egyedül saját illetékes biróságának. az illető fél saját hiteivel alapján" stb.,mert különben az „és"-nek megfelelni kellene egy másik dativusnak, ami nincs és nem is szükséges. Tehát kérem az*„és" szócskát kihagyatni. (Helyeslés.) Elnök": Elfogadja a t. ház? {Elfogadjuk!). Tehát a szerkezet a központi bízottság véleménye szerint s Vadnay képviselő úr indítványa szerint fog kijavíttatni. Mihályi Péter jegyző (olvassa a második szakaszt). Édes Albert: T. ház! Én ezen 2-ik szakaszt hiányosnak találom, mert nincs benne szó az izraelitákról, már pedig miután az izraelita honpolgárok az egyenjogúság keretébe, szentegyházába felvétettek, rólok hallgatni, őket tudomás nélkül hagyni nem lehet, (Felkiáltás Ezeknél nincs vsgyes házasság!) a két evangélikus hitfelekezetre nézve pedig ezen szó „joguk van" ugy hangzik, mintha ezen jogot a jelen országgyűlés adná, pedig az 1791-ki 26-ik törvényczikk értelmében ezen joga megvolt a két protestáns felekezetnek, csakhogy ők nem látták protestáns lelkészeikre nézve czélszerünek, hogy ők bíráskodjanak: ennélfogva ezen jogukkal nem éltek. De hiányosnak tartom e tör vényjavaslatot azért is, mert leendvén a világi birák köztkatholikusíelek is, azok a magok hitelvei szerinti irányt fogják a bíráskodásnál szem előtt tartani, azért e törvényjavaslatot oda kívánom módosítani. (Olvassa): „Házassági ügyekben, és váló perekben, a romai és görög katholikusokra. és görög-keleti vallásuakra, valamint az erdélyi két evangélikus hitfelekezet híveire nézve, az unitáriusokra, nem különben a magyar korona alatti izraelitákra nézve a jelen fenálló egyházi törvényszékek, a magyarországi mindkét evangélikus hitvallásuakra nézve pedig, ha azok saját egyetemes zsinatjaik szabad rendelkezése szerint házassági ügyeik elintézése végett egyházi széket állítani nem akarnának, illetékes bíráik az illető világi törvényszékek. Melyek azonban az evangélikus felek hitelvei szerint kötelesek itélni, a vegyee házasságban is, a protestáns félre nézve." Miért nem kívánom e záradékot kihagyatni, Tisza Kálmán t. képviselő úr kiemelte, hogy addig, míg ideiglenesen fenállnak a szentszékek, bár mi nem kívánjuk használni ezen jogunkat, lehetnek és adhatják elő magokat oly kényszerítő alkalmak, melyekben protestáns felekezetűek is igénybe veszik ezen jogukat. Minden indokolás nélkül tisztelettel benyújtom módositványomat. Mihályi Péter jegyző (olvassa Nyáry Pál módositványát , mely szerint a második szakasz utolsó 5 sora e szavakon kezdve ^jogukvan" töröltessék ki. Elfogadjuk !) Nyáry Pál: Nem tehetem fel a t. házról, hogy ezen módositványomat nem fogadná el, annálfogva nem is szólalok fel mellette. (Elfogadjuk!) Halász Boldizsár: Készemről e kérdést már a perrendtartás iránt hozott törvény által eldöntöttnek tartottam, a mennyiben abban a status quo fentartása mondatik ki, és hogy utólagosan az oktatásügyi miniszter úr ezen törvényjavaslatot a ház elé hozván, a status quo-n nem akart változtatni, ezt onnan magyarázom ki, mert hiszem, hogy némely túlbuzgó protestáns úr reciprocitást kívánt. Ezt megjegyezve, miután én ebből azt látom, hogy ha ezen törvényjavaslat igy elfogadtatik és életbe léptetíetik, egy igen fontos elv ellen tenénk mi protestánsok, ha csak azért; mert a ház kimondta, hogy ez intézmény ideiglen fentartassék, olyan intézményt fogadnánk el, mely azon elvet látszik megörökíteni, hogy a szent székek továbbra is megtartassanak: én ennélfogva Nyáry Pál módnsitványát pártolom. Székács JÓZSef: Én nem akarok visszaélni a ház türelmével, s röviden csak azt jegyzem meg. hogy itt nem arról van szó, vajon az evangélikus protestáns egyház világi polgári birák előtt akarja-e továbbra is házassági ügyeit tárgyaltatni, vagy pedig oly consistoriumokra bizni, a melyektől igen sokak véleménye szerint az el volna veendő? nem erről van szó, hanem arról, vajon ezen házassági ügyekre nézve van-e joga a protestáns evangélikus egyháznak határozni, vagy nincs? En azt hiszem, hogy van joga; ellenben ezen háznak nincs joga, ezen jogának élvezetében az evangélikus egyházat gátolni; én tehát nem akarok egyebet, hanem föntartva azon kérdést a mi zsinatainknak, hol annak czélserüségét, vagy czélszerütlenségét magunk fogjuk elhatározni. Kérem a t. házat, hogy az evangélikus egyháznak ezen jogát tiszteletben tartani méltóztassék és igy ezen szakaszt változatlanul méltóztassék megtartani. Tisza László: T. ház! Hitsorsosaim bizalmából egyike levén azoknak, kiknek e kérdés körül gyakorlati tapasztalása van, a nélkül, hogy a t. ház figyelmét hosszasabban fárasztani óhajtanám, és a nélkül, hogy kiterjeszkedném arra, vajon ott, hol ezen tapasztalatokat szereztem, világi törvényszékek állitassanak-e fel vagy a jelen egyházi törvények meghagyassanak, az ezen téren szerzett tapasztalatok nevében vagyok bátor a t.