Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-329
CCCXX1X. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Sovember 30.1868.) 197 perek kérdése, mint e tekintetben nyilatkoztam is akkor, midőn a perrendtartás tárgyaltatott; de miután a képviselőház akkor ezen máskép megoldásától elütött, nem tartanám helyesnek, hogy most ne fogadjuk el ezen törvény oly intézkedéseit, melyek a legtöbb kellemetlenségre és súrlódásra okot adó esetekre nézve legalább intézkednek sigy részemről azt ideiglenesen elfogadom, fogván azon igyekezni, hogy e kérdés minél előbb a helyes elv alapján oldassék meg % Csiky Sándor : T. ház.! Én ugy tudom, hogy ezen törvényjavaslat, mely most tárgyalás alatt áll, nem részleteiben, hanem csak átalánosságban tárgyaltatik; éhez képest, én is átaíánosságban szólok ezen törvényjavaslathoz s kijelentem, t. ház, mikép én ezt sem a törvénykezés s bírósági rendszerrel s annak helyes fogalmával, sem a jogegyenlőség magasztos elveivel öszhangzónak nem találom. Nem találom a bírósági s törvénykezési rendszerre nézve átalánosságban elfogadhatónak azért, mert én azt, mi ennek egyik pontjaként javasoltatik, hogy 1-ször: az alperes illetékes bírája hozzon ítéletet s azután, mikor már ezen jogérvényes Ítéletet kimondta, akkor menjen a per a felperes bíróságához s az is mondjon ítéletet, s mindegyik ítélet csak az egyik félre legyen kötelező. Ezt én oly anomáliának ismerem a törvénykezésben, minek példáját nem találom sem hazai törvénykönyvünkben, sem sehol a világon : mert e bíróságok a birói ítéletek tenkintéíyét, az ilyenek érvényességét, köte ező erejét egészen ehaossá, eonfusussá tennék. En tehát e szempontból az ilyen kettős ítélethozatalt a bíráskodás és törvénykezés természetével ellenkeí n ek találván, először azért nem fogadhatom el. De nem fogadhatom el másodszor azért sem, t. ház, mert egy olyan, magasztosnak mondott eszme, mely ezen törvényjavaslatban is ugy mondatik, van itt felállítva, jelesen, mint amely a jogegyenlőségből foly. T. i. a 2-dik pontban mondatik, hogy : szabadságában áll a protestáns hitvalláson levő polgártársainknak, ha ők ugy akarják, hasonló consistoriális széket állítani fel mindig, a minő szent székek léteznek a katholikus valláson levő felekre nézve. Ez tehát szabad akaratot ád a protestáns polgártársaknak, protestáns honfitársainknak arra nézve, vajon akarnak-e ők consistoriális széket állitani fel, vagy nem; ha nem akarnak, nem lesz ; ha akarnak, lesz. így van-e ez a katholikusoknál ? Hát a katholikusokra nézve akarnak jogegyenlőséget felállítani? Azt mondják, hogy katholikusokra nézve ennek lenni kell, hazánk törvényei szerint. Ha az 1848-diki XX-dik törvény czikk értelmében akarunk eljárni, akkor a katholikusoknak is szabad akaratára kell bizni, vajon akarnak-e tehát ezen szent székekhez folyamodnia hazafisági ügyekben történendő bíráskodásra nézve. Ámde nem így van ; hanem a katholikusokra nézve kötelezve van a consistorium bíráskodása, nem csak ugy, ha nekik tetszik, ha az ő szabad akaratjok hozzájárul. Hát ez jogegyenlőség í a kathoíikusoknak szabadságát, melyet nekik a természet, melyet nekik alkotmány , melyet nekik az emberi jog adott, megtagadni, ezeket kényszeritvén oly bíróság elé menni, mely bíróság alkotmányellenes ? Alkotmányellenes azért, mert kérem, az alkotmánynak alapfeltétele az, és a volt nemzeti szabadságnak — mely nemzeti szabadság most már átalánosan az összes haza minden polgárára nézve kiterjesztve áll — az a szabadság megvolt, hogy az önmagok választott birái ítéljenek az ő ügyeikben, ez az alkotmányos jognak egyik legkitűnőbb feltétele. Hát a szent székekben a polgárok által, a katholikások által választott birák Ítélnek ? Hiszen azt sem tudják a katholikusok. hogy kik Ítélnek, mert ottan ma ez, holnap az, s nem az ő akaratuktól és bizalmuktól van feltételezve, hanem a kiket a praelatus s az egyházi hatalom oda rendel. És így választott bíróságok sem lévén a szentszékek, mondom, az ő válópereikben történő ítélés a jogegyenlőséget sérti. Ezen tekintetből is , de az alkotmányos jog fogalmából is ezt a jogegyenlőséggel meg nem egyeztethetőnek tartom. En tehát ez okoknál fogva — nem akarván hosszasan fárasztani a t. ház türelmét — annyit mondok, hogy nem fogadhatom el a részletes tanácskozás alapjául ez előterjesztést és annál fogva a cultusminister urat oda utasíttatni vélem, hogy ezt visszavéve, a ház elé egy más törvényjavaslatot terjeszszen. [SzavazzunkJ) Elnök*: Senki sincs szólásra felírva. A kérdés az, hogy átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e a t. ház e törvényjavaslatot? A kik átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Átalánosságban, a részletes tanácskozás alapjául a t. ház a törvényjavaslatot elfogadta. Következik a részletes tárgyalás, Mihályi Péter jegyző [olvassa a törvényjavadat czimét és 1-sö szakaszát). Csengery Imre előadó : A központi bizottmánynak ezen szakaszra nézve 3 észrevétele van. Az első sorban előforduló „perek" szó elébe beigtatandó ez a szó : „váló." A hatodik sorban ezen szavak után : „a perhivatalból átteendő," pótlólag bevezetendő' ez a záradék : „legfölebb 30 nap alatt. a Végre a 8-ik sorban e két szó helyett: „csupán csak" e szavak igtatandók be: „egyedül saját."
