Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-328

184 CCCXXVÍ1I. OftSZÁGOS ÜLÉS. (November 29. 1868.) házi testületek autonómiájával nem vagyok anynyira ismerős, hogy meg tudnám egyelőre határozni, vajon mely esetekben van a kormánynak azon egyes határozatokra nézve helybenhagyási és mintegy szentesitési joga ? A mi autonómiánknál fogva, mi mindig kötelességünknek tartottuk a jegyzőkönyveket ugy a mint vannak, fölterjeszteni, de ezen jegyzőkönyvek csak azért terjesztettek föl a kormányhoz, hogy annak tudomása legyen a felől, a mi a gyűléseken történt. Meglehet azonban, hogy más egyházak autonómiájánál fogva fordulnak elő esetek, hogy bizonyos határozatok a végből terjesztetnek föl a kormányhoz, hogy e határozatok a kormány részéről helyben hagyassanak. Én tehát e tekintetből jegyzőkönyv és határozat közt különbséget tennék, és erre vonatkozólag bátor vagyok egy módositást ajánlani a 13-dik szakaszra nézve, mely következőképen hangzik : Az első bekezdésnek első pontja megmaradna ; a második pedig így állana: „Ha ez nem az állam hivatalos nyelve volna, azon esetben azon határozatok és végzések, melyek helybenhagyás végett terjesztetnek föl a kormányhoz, az ország hivatalos nyelvén és hiteles fordításban fölterjesztendők ; ha azonban a jegyzőkönyvek a kormányhoz csak tudomás végett terjesztetnek föl, nem szükséges a hiteles forditást mellékelni." Az utolsó bekezdés maradna. PaCZOlay JánOS: T. ház! Ezen módositványt elfogadni nem lehet, mert a kormánynak minden gyülekezetre, legyenek azok bár egyháziak vagy világiak, okvetlenül főfelügyelet! joga van, és a kormány tartozik felügyelni mindennemű gyülekezetekre, vájjon azok az állam czéljával ellenkezően nem működnek-e? és azért én azt tartom , hogy szükséges a jegyzőkönyveknek fölterjesztése minden egyház részéről, mely autonóm szervezettel bir, hogy azokról a kormány tudomást szerezzen. {Helyeslés.) Már most tovább megyek. Miután a kormánynak magából az eredeti szerkezetből, vagy pedig azon szerkezetből, melyet maga az egyház fordít, s az eredetivel tökéletesen összhangzónak állit, kell tudomást szereznie, de különben is a törvényben fenállván azon rendelkezés, hogy kétség esetében mindig a magyar szöveg a határozó, kérdem: hogyan lehet ily körülmények közt az egyházakat felmenteni attól, hogy jegyzőkönyveiket magyar nyelven terjeszszék föl V Én tehát az előadott indokoknál fogva a szerkezetet ugy, a mint van, fentartatni kívánom, mert máskép a felügyelet lehetetlen. Elnök: A kérdés az : kivánja-e a t. ház a 13-dik szakaszt úgy a mint szerkesztve van, megtartani? A kik a 13 dik szakaszt a szerkezet szerint kívánják megtartani, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) A 13-dik szakaszt a szerkezet szerint tartja meg a ház. LehOCZky Egyed: T. ház! Megjegyzem, hogy itt e szó helyett: „ország", „állam" volna teendő. Elnök: Egyszer mindenkorra ki van mondva, hogy e szó helyett: „ország" mindenütt „állam" tétetik. Paiss Andor jegyző (ol vassá a 14-dik sza* kaszt.) Elnök: E szakaszb an is két helyen „ország* szó helyett „állam" tétetik. Csengery Imre: Ezen szakaszból kimaradt egy olyan megkülönböztetés, melynek ebben, az én nézetem szerint, ben kell foglaltatnia. Az egyházi községekre nézve, a tárgyalás alapjául szolgáló szerkezethez képest, azon szabály állana, hogy azok az államkormányhoz és a törvényhatóságokhoz, illetőleg ezek közegeihez intézett beadványaikban, mert azt tes^i e kifejezés: „hivatalos érintkezéseikben," az állam hivatalos nyelvét, vagy saját ügykezelési nyelvűket használhatnák. De ezen szakasz ellenkezik némileg az utóbbi 21dik szakaszszal, a hol átalában a községekről van szó. A községekre nézve ugyanis ezen 21-dik szakaszban azon rendelkezés foglaltatik, hogy ezek a törvényhatóságokhoz és ezek közegeihez intézett beadványaikban az állam hivatalos nyelvét, vagy az illető törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvei egyikét használhatják. Az egyházi községek e szerint, ha más törvényhatósággal érintkeznek, vagy az állam nyelvét, vagy saját ügykezelési nyelvűket használhatnák; a községek pedig vagy az állam nyelvét, vagy azon törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvei egyikét fognák használhatni, a melyhez beadványaikat intézik. Ezen különbség, az egyházi és polgári községek között, helytelen volna, és nem indokolható. En tehát e szakasz folytán az egyházi községek érintkezésére nézve ugyanazon szabályt óhajtom alkalmaztatni, mely átalában a községekre nézve áll. A központi bizottság erre vonatkozó szerkezete igy van fogalmazva. Azért én a felolvasott 14-dik szakasz e részbeli szerkezete helyett a központi bizottság 6-dik szakaszának szintén ide vonatkozó szerkezetét kérem elfogadtatni. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni eszakaszt? (Elfogadjuk /) PaiSS Andor jegyző (olvassa a 15-dik szakaszt.) Simay Gergely: Nekem e szakaszra, t. ház, egy igénytelen észrevételem van. Itt a 8-dik sorban ugyanis előjön azon kifejezés, hogy a hon bármely nemzetiségű nagyobb tömegekben együtt élő polgárai stb. ezen „nagyobb tömegekben" kifejezést határozatlannak és igen ruganyosnak ta-