Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-328
CCCXXVIH ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 29. 1868.) 185 lálom, s annyival inkább bátorkodom helyette más kifejezést ajánlani, minthogy ily értelemben a 17. szakaszban is más kifejezés használtatik, mely szabatosabb és mindenesetre a törvény ez iránybani szándékának jobban megfelel, t. i. „tömegesen együtt élő polgárok." Ekkor ki lesz kerülve azon eshetőség, hogy „a nagyobb tömegek" szó definitiója előálljon. Csengery Imre: Nekem más észrevételem van, t. ház. Az mondatik e szakaszban, hogy a tanitási nyelvnek meghatározása az állam által állított vagy állítandó tanintézetekben a közoktatási miniszter teendőihez tartozik. Ezt ilyen átalánosságban kimondani nem lehet: mert már a közoktatási törvényben a törvényhozás maga gondoskodott az oktatási nyelvről, és meglehet, hogy az ezután hozandó törvényekben szintén fog gondoskodni. En tehát nehogy ellentétben álljon ezen szakasz az eddig hozott, vagy ezután hozandó törvényekkel, ezen szavak után „a tanitási nyelvnek meghatározása" beigtattatni kérem eszavakat: „a mennyiben erről törvény nem rendelkezik." Továbbá a 6 dik sorban következő szavak fordulnak elő, melyek oda csak tévedésből vagy hibából csúszhattak be: „e téren." Ezen szavak egészen fölöslegesek, és azért kihagyandók. A 7-dik sorban pedig e szavak által: „köteles ez a lehetőségig gondoskodni arról," nincs meghatározva, hogy hol köteles a kormány gondoskodni arról, a mi e szakasz által kötelességévé van téve. Én tehát, hogy ebből semmi tévedés vagy balfogalom ne keletkezhessek, a „köteles ez" szavak után kívánom beillesztetni eme szavakat: „az állami tanintézetekben." A többi aztán maradna ugy, a mint van. Mert a kormánynak gondoskodása nem vonatkozhatok másra, mint az állami tanintézetekben való eljárásra. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház a 15-dik szakaszt ezen módositásokkal? (Elfogadjuk!) PaiSS AndOr jegyző (olvassa a 16 és 17 dik szakaszt.) Csengery Imre: Ezen két szakasz ugyanegy tárgyról rendelkezik, és mégis külön két szakasz. A különbség csak az, hogy az első már létező, a második fölállítandó tanodákról szól. Helyesebb volna tehát a kettőt egybevonni. (Maradjon !) Elnök: Marad kettőnek. Paiss Andor jegyző (olvassa a 18-21-dik szakaszokat, melyek sző nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 22. szakaszt.) Csengery Imre: Ezen szakaszban, jelesen a második kikezdésben, ez mondatik: „Más közséKÉPV. H. NAPLÓ. 186 5 / 8-xr. gekhez, törvényhatóságokhoz s azok közegeihez intézett beadványaiban csak az illető község vagy törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvét vagy nyelvei egyikét használhatja." Itt tehát oly fogalom maradt ki, melyet, véleményem szerint,nem lehet kihagyni a törvényből: azon elv t. i.,hogy az állam nyelvét, az országban mindenütt és kivétel nélkül lehessen használni. A szövegezés szerint pedig az, a ki csak az állam nyelvétérti, és a kinek az anya nyelve, nem használhatná azt mindenütt az országban : mert azon esetben, ha más községhez folyamodnék, azon községnek nyelvét kell használnia. Ezt én az egyenjogúság elvével összeütközőnek találom, s azért e szakaszt igy kívánom szerkesztetni : „Más községekhez, törvényhatóságokhoz s azok közegeihez intézett beadványaiban, vagy az állam hivatalos nyelvét, vagy az illető község vagy törvényhatóság" stb. (Helyeslés. Elfogadjuk!) Várady Gábor: Ezen szakasz 3-dik alineájában a 12-dik és 16-dik szakaszokra való hivatkozás hibásan történik, mert a régi, a központi bizottság javaslatában állanak ezen számokkal szakaszok ; igy tehát ezek nem állhatnak meg. Méltóztassanak tehát utasítani a jegyzői kart, hogy e szerint javítsák ki a számokat. (Elfogadjuk!) Elnök: Méltóztatik a t. ház e szakaszt elfogadni ? (Elfogadjuk!) E szakasz tehát Csengery Imre módositványa szerint fog módosíttatni. PaiSS Andor jegyző (olvassa a 23 — 28-dik szakaszokat, melyek szó nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Ezzel be lévén fejezve a részletes tárgyalás, a törvényjavaslat végleges megszavazása holnapután fog megtörténni. Kivánja-e a t. ház, hogy a vegyes házasságról szóló törvényjavaslat s az azzal rokon természetű felekezetközi törvényjavaslat most mindjárt tárgyalás alá vétessék? vagy pedig a szavazatok beadását kívánja? (Szavazzunk! Szavazzunk!) Bethlen János gr.: Kérdés tétetett az elnökséghez : akarja-e, hogy az unió iránti törvényjavaslat vétessék legelőbb tárgyalás alá? Én azt hiszem, a háznak már határozata van arra nézve, hogy mihelyt az unió kérdésével készen vannak az osztályok, az azonnal előzetesen tárgyalás alá vétessék. Az osztályok a tárgyalással készen vannak, ennélfogva holnap napirendre tűzhető a javaslat. BÓnis Sámuel: Miután a mai ülésnek máihatározata van, s ez az, hogy adjuk be a szavazatokat, a felett tán nem is kellene többé vitatkozni, hanem megkezdeni a szavazást. A mi a holnapi napirendet illeti, mind a három tárgyat együtt ki lehet tűzni napirendre. Kár időt tölteni azzal, hogy melyik kerüljön előbb napirendre, mert holnap 24
