Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-328
174 CCCXXV1II. OKSZÁGOS ÜLÉS. (November 29.1868.) mat veendek magamnak én is elmondani nézetemet ; azonban szólnom kell pár szót a vasút és pénzügyi bizottság eljárásáról itt a felhozottakra. Én azon rám nézve valóban kivételes helyzetben voltam, hogy ezen pénzügyi és vasúti bizottságban a többséghez tartoztam; azért kénytelen vagyok kijelenteni, hogy azok, kik ott a többség érintett véleményében voltunk, jól tudjuk, hogy minden bizottság, melyet a ház kinevez, köteles a kinevezés folytán kiküldetésében eljárni; de nem hiszem, hogy ellenkeznék kötelességével, ha ugy látja, hogy valamely megbízásban eljárnia lehetetlen, az iránt a háznak jelentést tenni. Ez az, mittett a bizottság többsége, at. ház határozni fog, és a bizottság a ház utasításához fogja azután magát tartani. (Zaj.) Simay Gergely: T. ház! Nem akarok szólni a Hollán Ernő államtitkár úr által előterjesztett határozati javaslatra nézve érdemileg, hanem egyet szükségesnek tartok megjegyezni a házszabályokból kiindulva: miszerint az előterjesztett törvényjavaslattól nincs joga a háznak a bizottság tárgyalást megtagadni. A 33. szakasz határozottan mondja: „A miniszter által előterjesztett törvényjavaslatoktól a bizottsági tárgyalást megtagadni n em lehet. "Ez tehát minden esetre a bizottsághoz utasítandó ; hogy maga a tárgyalás ezen ülésszak alatt fog-e megtörténni, vagy a jövő alatt: az más kérdés. (Zaj.) Ivánka Imre: Nekem esak egy alázatos megjegyzésem van az igen t. államtitkár úr azon észrevételére, hogy mivel a szerződés meg van kötve, azért a dolgon változtatni nem lehet. (FÖlkiáltások: Nem azt mondta!) Azt mondta : miután a szerződés meg van kötve, tehát az előterjesztés szükséges a helyben hagyás végett. (Fölkiáltások: Nem azt mondta!) Hollán Ernő államtitkár: Bátor leszek képviselő urat fölvilágosítani aziránt, mit mondtam. Ivánka Imre : Tehát fön tartom magamnak akkorra a szólást. Elnök: Ha majd a pénzügyi és vasúti bizottság be fogja adni jelentését, akkor a ház határozni fog a bemutatott két törvényjavaslat felett. Miniszterelnök urnák van előterjesztése. Andrásy Gyula gr. miniszterelnök: T. ház! (Zaj. Hattjvk! Helyre!) O felsége a személyes kereseti adó és a bor- és husfogyasztási adóról szóló törvényjavaslatokat szentesíteni méltóztatván, van szerencsém azokat átnyújtani, hogy kihirdetésüket elrendelni méltóztassék. PaiSS Andor jegyző (olvassa a szentesitett t&rvényektV.) Elnök : Az ö felsége által szentesitett két törvény Paiss Andor jegyző úr által hasonló kihirdetés végett a mélt. főrendekhez át fog vitetni. ') Lásd az Irományok 398. és 399. számait. Andrásy Gyula gr. miniszterelnök.- T ház! Az 1867-iki XII. törvényczikkazt tartalmaz, ván, hogy a véderő átalakítása és megállapitásacsak is egyenlő elvek szerint eszközölhető czélszerüen: a törvénynek ezen rendelkezéséből a minisztériumra azon kötelezettség háramlott, hogy avédrendszerről szóló törvénynek az ő felsége többi országai és tartományai törvényhozásánál lett elfogadásáról, és mikénti elfogadásáról tegyen jelentést az országgyűlésnek. Ezen kötelezettség következtében van szerencsém jelenteni, hogy a védrendszerről szóló törvény a birodalmi tanácsban ő felsége többi országai és tartományaira nézve is elfogadtatott, és hogy a kormánynyal hivatalosan közlött szövegben csak némi eltérések foglaltatnak. Az 1867-iki XII. törvényczikk értelmében, ha ezen eltérések elvieknek ismertetnek föl, küldöttséget kellene a kormánynak javasolnia ezen különbségek kiegyenlítésére. A mennyiben azonban, mint a t. háznak arról lesz alkalma meggyőződnie, az eltérő különbségek nem annyira elvi különbségeket foglalnak magokban, mint inkább oly eltéréseket, melyekre nézve kivánatos az egyformaság a két törvény között, azonfölül egytől egyig csak is a hadkötelezettekre könyebbséget foglalnak magukban; miután továbbá a minisztérium azon nézetben van: hogy egyátalában nem volna méltányos, hogy Magyarország, illetőleg a magyar korona országai nagyobb terhet viseljenek a közös védelemre nézve, mint a másik rész: ennek következtében a minisztérium nem tartja szükségesnek a küldöttséget, hanem ezélirányosabbnak tartja egyszerűen az országgyűlés elé előterjesztést tenni, ezen előnyös pontoknak egyszerű felvételére nézve. Hogy pedig a t. háznak módja legyen ezeknek tartalmáról meggyőződni, talán legczélirányosabb volna, ha méltóztatnék a t. ház elfogadni azon nézetemet, hogy ugyanazon küldöttséget, a mely már a védrendszer kérdésében működött, s mely ennek következtében legjobban ismeri annak részleteit, bizassék meg ezen előterjesztésnek, s illetőleg a különbségeknek és a pontozatoknak tanulmányozásával, éj az e tekintetbeni jelentés tételével. (Helyeslés.) Ugyanezen alkalommal van szerencsém figyelmeztetni a t. házat arra is, hogy mind a védrendszerrői, mind a honvédségről szóló törvény ideiglen csak Magyarországra van elfogadva; miután pedig a Magyar- és Horvátország közötti egyezmény következtében a véderő megállapítására, s átalakítására vonatkozó minden intézmény, a közös törvényhozás elé tartozik, azt gondolom, igen czélirányos volna, ugyanez alkalommal — ha méltóztatik a t. ház ebben megnyugodni, — hogy Horvátország képviselői közöl választassák meg néhány ezen küldöttség közé , hogy ezek az ott
