Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-327
CCCXXVIL ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 28. 1868.) 159 ges izgatást illeti, én uraim! ezen vádat is mint alaptalant visszautasítom egyszerre mindenkorra. De mi az a Daco-Románia ? Én uraim, bátor leszek minden visszatartózkodás nélkül és őszintén kimondani: milyen felfogásom van azon iszonyú Daco-Romaniáról. Én azon véleményben vagyok, hogy mi románok, a hányan vagyunk a világon, nem fogunk egy Daco-Romaniát soha létrehozni, de egyszersmind kimondom azon erős meggyőződésemet is, hogy biz azt az egész magyar nemzet se fogja megakadályozhatni. Igen tisztelt képviselőtársunk Thury Gergely úr előhozta ékes beszédében azt is, hogy a magyarok vivták ki a szabadságot, melyet közösnek nevezett, s melyben a magyar nemzet a többi nemmagyar nemzetet részesíteni akarja. Mi ezen állítását illeti, engedje meg az igen tisztelt képviselő úr, de kereken tagadnom kell azt. hogy azon szabadság, melyet említeni szives volt, közös volna, valamint azt is, hogy a magyarok vivták volna ki. Tisztelet és becsület azon hős magyar tábornoknak, ki a közelebbi háborúban Ausztria ellen vívott, de sadovai hősnek nem ismerhetem el; nem a magyarok, hanem a bécsi kormánynak a korszellem elleni gazdálkodása vívta ki a szabadságot. DrotlCÍl' Tamás : T. ház ! Mindenek előtt bocsánatot kell kérnem at. háztól, hogy, fájdalom, nem bírom még annyira a magvar nyelvet a mint azt kivarrnám. Átmenve a tárgyra nem lehet szándékom hosszasan igénybe vennem a t. ház türelmét; de küldőim irányában szent kötelességemnek kell tartanom, ezen nagyfontosságú ügy felett röviden, de nyíltan és tartózkodás nélkül kimondani szerény nézetemet. (Halljuk!) Napirenden áll a, vélekedésem szerint, igen sürgős nemzetiségi kérdés tárgyalása; ezen kérdés megoldásától függ minden, a magyar koronához tartozó nemzetiségnek kielégítése ; szükséges tehát, hogy a nem-magyar népességek jogos és méltányos igényei tekintetbe vétessenek; ez pedig nem fog sikerülni a jelen előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadása által. Lehet ugyan, hogy az a Magyarországban lakó nem-magyar nyelvű lakókra nézve némileg talán engedménynek tekinthető; hanem egészen másként áll az Erdélyre nézve, hol. mint a t. ház előtt igen is tudva van, a szászok épen ugy mint a magyarok, még mindig azon törvényes joggal élnek, hogy minden köblökben létező helyhatóságnál és hivatalnál anyanyelvüket használják. Miután a napirenden levő törvényjavaslat ezen jogot semmisiti meg, pártolom Ranicher t. barátom indítványát. PopoviCS Zsigmond: Nem akarómat, ház figyelmét hosszasan igénybe venni, csak röviden kijelölni azon fő irányt, melyet ezen kérdésben követendőnek tartok. Hogy szavavaimnak némi súlyt kölcsönözzek, t. ház, bátor vagyok a kormán}' egy igen t. tagjának programmszerü nyilatkozatára hivatkozni.. (Hallfcik!) Igen t. miniszter úr azt jegyezte meg, hogy noha alkotmányunk szünetelt, de a társadalmi élet nem szünetelt, ennek folytonos működését megakadályozni nem lehetett, hogy e folytonos működés ujabb viszonyokat hozott létre a hon polgárai között, és hogy feladatunk legnagyobb nehézségei közé tartozik a helyzetet ugy fogni fel, hogy a törvény és társadalmi élet egymással ellentétbe ne jöjjön, mert ez nemcsak az egyes polgárnak hanem a haza közérdekének is kárára volna. Ez általános helyzetünkre vonatkozik ugyan, de nézetem szerint egyszermind útmutatásul is szolgál a napirenden levő kérdés megfejtéséhez. A társadalmi élet, t. ház, nálunk, ugy mint másutt, a nemzetiség működésében, fejlesztésében találta fel legfőbb kifejezését. Ennek a t. ház több alkalommal kifejezést adott, nevezetesen midőn fölirataiban a kérdésnek ifjazsáíros, testveries egyenjogú megoldását tette kilátásba. Én t. ház minden javaslatot, mely ezen elveken alapszik, szívesen elfogadok, és csak azt sajnálom, hogy a bizottsági javaslat ezen elvek magaslatára fölemelkedni nem tudott. Ezen javaslat intézkedései nem csak sérelmesek, t. ház, de igazságtalanok és veszedelmesek is. Ezt nem akarom részletezni, fejtegetni, az előttem szólók ezt máibővebben megtették, csak azon körülményre vagyok bátor figyelmeztél ni a t. házat, hogy még lehetetlenek és kivihetetlenek is. A t. ház tagjai közöl többen lesznek, kik helyi viszonyaiknál fogva tudni fogják, hogy a hazában vannak helyhatóságok, a melyeknek képviseletei egészen vagy legalább nagyobb részben a magyar nyelvet nem értik. {Közbeszólás: Nagyon kevesen vannak!) Kevesen, de vannak. Ezen javaslat pedig a jegyzőkönyvek közti eltérés esetében a magyar szöveget mondja hitelesnek. Kérdem tehát, hogy azon képviselet, mely a magyar nyelvet nem érti, hogyan fogja ezen jegyzőkönyveket hitelesíteni? T. ház. a lehetlen törvény nem jogosult törvény, a bizottsági törvényjavaslat, mely azt javasolja, lehetetlenséget foglal magában, s én azt nem fogadhatom el. Pest belvárosa t. képviselője a múlt napokban e kérdést mellékesen érintvén, azt mondotta, liogy ő nem azt czélozza, hogy a nemzetiségeket megnyugtassa, hanem hogy Öt magát saját véleménye nyugtassa meg. Ez a szigorú elmélet megoldása volna, mely nem vezet mindig a kívánt eredményre.
