Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-292
CCXCII. OESZÁGOS ÜLÉS. (Október 1. 1868.) 8? frt 50 kr ; Kikindán 11 forint, most 16 fi-t 50 kr; Szegeden 11 furint most 16 forint; Pesten, tudjuk ezelőtt 12—13 frt, ma 18 — 19 frt ; Bécsben volt ezelőtt egy évvel 19 frt 50 kr, most 23 forint ; Pozsonyban 12 frt. most 18 — 20 forint és Temesvárit az utolsó tél derekán a változott viszonyoknál fogva, míg a szerződés nem keletkezett, adták a tölgyfát 7 írt 50 krért, az elegyfát 8 frtért, és most a nagy közönség számára árulják a tölgyfát 10 frtért, a többit 11 frtért, a gyárak számára és nagyobb iparosoknak, valamint a megyei ésorszá gos hivataloknak és hivatalnokoknak 9 frtért az egyiket és 10 frtért a másikat. De még egyet el nem hallgathatok. Mindenkin megtörténhetik, hogy valamely alkut kedvezőnek hisz, mig később bebizonyul, hogy csalódott. E részben a felelősséget senki magára nem vállalhatja. Szerencsére azonban jelenleg nem igy áll a dolog, mint állíttatott. Nem tudom, jelen van-e képviselőtársunk , b. Ambrózy Lajos, ki tanuskodhatik, hogy Temesvár közelében levő bukoveczi, barosi és terzinai erdeiből Bayersdorf és Biachnak a műfa köblábát a kéreg és szijács leszámítása után 11" felső átmérőig 9 krjával adta el, miglen ugyanazon vevők a kincstárnak a műszerfát szerződésszerűig még pedig 10" felső átmérőig és kéregben mérve köblábankint 10 krjával fizetik, s igy például oly fáéit, melyért Ambrózy 2 ft 65 krt kap, a vállalkozók a kincstárnak 4 ft 25 krt fizetnek. De van egy későbben kelt szerződés is 1868. jul. 20-áról. Ugyancsak Ambrózy Lajos b. még pedig otlert utján adott el fát, mire a temesvári fskereskedők szintén concurráltak, és Ambrózy b. nem birt nagyobb árt kieszközölni, mint a gyertyánfáért 8 frt, valamennyi többi kemény fanem elegyének öléért pedig csak ? frt, mig a kincstár az elegyfa öléért 8 frtot kap, Van azonban még egy más eset is. Löwy Náthán és Lipót a m. k. felelős kormány életbe léptetése előtt e kincstári erdőkből tövén vett fát, s azt értékesíteni akarván, a kéreg és szijács nélkül 12" felső átmérőig mért műszerfa köblábjáért 10 krt kapott, miglen a vegyes kemény tűzifa ölét ugyancsak Baiersdorí és Biachnak 6 ft 50 krval adta el, még pedig f. é. aug. 20-án, miután ugy a műszer, mint a tűzifát is számos temesvári és egyéb versenyzőknek felajánlotta volt. De nem akarok a t. ház elé több felvilágosítást terjeszteni. Hozhatnék fel ugyan többet a szerződés ellen felhozott állitások elbnében, mint például annak ellenében,hogy az úsztató csatornán egy öl fának usztatása 50 krba kerül, a vállalkozóknak azon a lapokban megjelent felhívását, hogy annak ötszörös árát készek bárkinek fizetni. De ezt mellőzve, csak arraakarok válaszolni, mit az előttem szólott képviselő úr a kincstári jószágok bérbeadáaárólmondott. Itt nemeladásról, nem például a búzának eladásáról, hanem a kincstári jószágok bérbeadásáról van szó. A kincstári jószágok bérbeadására nézve egy miniszteri rendelet jelent meg, melyet kidolgozni és közzé tenni szerencsém volt; és ezen néhány héttel ezelőtt, azaz f. é. aug. 23-án kelt rendeletből a t. képviselő úr egy szakaszt idézett, és abból indokot merített a több hónappal ezelőtt kötött szerződés ellen. Megfeledkezett a t. képviselő úr arról, hogy e rendelet bérbeadásról szól, nem eladásról. Egyébiránt én mindenütt tanúsítottam eddig is, hogy midőn valamely bérbeadás, vagy eladási üzlet forog fen, ott, hol ez czélszerü, nyilvános árverést, s hol azt a körülmények megkívánták, offertek utjáni kihirdetést rendeltem el. Hanem bármely szabály legyen is felállítva, azt hiszem, a felelős miniszternek jogában áll, saját felelőssége alatt, rendkívüli viszonyok között, milyennek az előadottat tartom, ezen szabálytól eltérni. (Helyeslés.) A kiadott szabályokat legjobb tudomásom szerint állapítottam meg, s azokat meg is fogom, meg is akarom tartani. De valahányszor az állam érdekében oly intézkedések tételéről van szó, mint a jelen esetben, a hol legalább is 200,000 frt évi jövedelemszaporodás biztosítása forog fen, mihelyt meggyőződtem, mihelyt lelkiismeretemmel tisztában vagyok az iránt, hogy az állam érdeke ugy kívánja, ezen szabályoktól mindenkor el fogok térni. (Elénk helyeslés a középen.) Azt fogják talán mondani, hogy ez szép szó; de mi tényeket kívánunk. Ezzel is szolgálhatok. Nem akarom azt állitani, hogy a létrehozott kedvező eredmény egyedül a pénzügyminisztérium érdeme. Vannak körülménvek, melvek erre közreműködtek. A fa ára emelkedett és talán a készletek éi-tékeeitésénél, mellőzvén a bureucraticus sehlendriant, erélyesebben járhattunk el. Az eredmény az, hogy midőn, amint emiitettem, a lefolyt 5 év alatt egy katastralis hold 14»/„ krt hozott, azon zárszámadások szerint, melyeket a napokban bemutatni szerencsém leend, ámult 1867-ikévben, tehát a magyar független felelős kormányzatnak első évében az összes bevétel 3,579,984 frt 11'/^ kr, az összes kiadás 2,411,257 frt 44 kr, a magyar államerdőségekben levő vagyon után; és igy a kimutatott tiszta bevétel 1,168,726 frt 67'/,, kr. Tehát ezen első évi eredmény, melyet részben, bátran mondhatom, a szabadabb kéz, a határozottabb intézkedés, a rég megrögzött visszaélések kiirtása által eszközölni lehetett, az, hogy 58 3 / 10 kr esik egy holdra. (Élénk helyeslés a középen.) Ugy hiszem, eleget szólottam a kérdésről. Most méltóztassanak megengedni, hogy egyenesen Nicolics úrhoz forduljak. Megvallom őszintén, sajnálom, hogy ő, kit régibb időkből van szerencsém ismerni ; hogy ő , ki , ha emlékezni
