Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-292

88 CCXCII. OESZÁGOS ÜLÉS. (Október 1. 1868.) kivan, bizonyára jól emlékezik, és tanuskodhatik mellettem, hogy nemcsak mint miniszter, hanem mindenütt, hol a közvagyon vagy közérdek gon­doskodásomra bízatott, a visszaélések meggátolásá­ra erélyesen föl tudtam mindenkor lépni; hogy ö mindezeket ismerve, azon alaptalan, nem akarok más szóval élni, állításoknak, melyek a sajtó utján ez ügyben terjesztettek, hitelt adva : a háznak drága idejét ismételve ezen kérdéssel foglalkoztatá! Megvallom, nem irigylem azon eszközöket, melye­ket a képviselő úr e részben fölhasznált, még ke­vésbbé pedig azon szövetséget, melyre lépett. (Hosszasan tarló élénk éljenzés a középen.) Pulszky Ferencz : Nicolics Sándor képvi­selő úr indítványt tett: kérte ÜZ irományok elő­terjesztését; de azt nem kérte, hogy megsemmisít­tessék a szerződés, mert tudja, hogy azt megsem­misíteni nem lehet. A szerződést kötötte az, kinek arra joga volt, és szerződött oly tárgyra, melyre joga van szerződést kötni. Ugyanazért csak az irományok előterjesztését kívánta; kívánta pedig azért, hogy felvilágosítást nyerjen. A felvilágosí­tást tökéletesen megadta az imént a miniszter úr, (Ellenmondás balról) megadta ugy, hogy mindnyá­jan meggyőződtünk , hogy csakugyan eljárása folytán a haza háztartásának volt nyeresége. Ugyanazért, miután csak 70 nap választ el ben­nünket az országgyűlés végétől, miután egy hal­maz teendő még előttünk áll : azt hiszem, a nagy többség kívánsága szerint szólok, midőn indítvá­nyozom, mondja ki a ház, hogy megelégedve a miniszter nyilatkozatával, (Balfelöl zaj. Ellenmon­dás) a további tárgyalás mellőzésével napirendre tér át. Elnök: : Pulszky képviselő úr a ház szabá­lyokra hivatkozván szolalt fel, t. i. hogy kivánja-e a ház e tárgyat tovább tárgyalni vagy nem ? Azt hi­szem mindenekelőtt erről kellene szólani. Vukovics Sebő : T. ház '. Én nem akarok most a tárgyhoz szólani, mert egy érdemes képvi­selő urat láttam felállani, ki szólani akar ; de a miniszter lír előadása végéből nem vettem ki, hogy beleegyezik-e Nicolics kívánságába, hogy az iromá­nyokat előterjeszsze. (Balfelöl helyeslés.) Én előre kijelentem, mint a nemzet egyik képviselője, hogy bár személyesen legnagyobb bizalommal viseltetem érdemes barátom a pénzügy­miniszter úr iránt ; de ha valaki ellenében a nem­zetnek legszigorúbb ellenőrködést kell gyakorolni, az épen ő maga: a pénzügyminiszter. (Helyeslés halról.) Bárki legyen, oly jeles egyéniség foglalja is el azon hivatalt, mint érdemes barátom a pénzügy­miniszter úr; de a mi illeti magát az indítványt, én, ha nálunk a parlamentalis kormányformák töké­letesen ki volnának fejlődve, egyátalában helyét sem látnám ma a legkisebb tanácskozásnak sem : mert valamint joga van minden egyes követnek kérdést intézni akármelyikéhez a miniszter urak közül, a mit nálunk interpellatiónak szoktak nevezni, ugy joga van minden képviselőnek bár­mily tárgyban az iratok előmutatását követelni és e követelésének másképen egyik miniszter sem állhat ellent, ha csak valami az államnak érdeké­Len álló titokkal nem igazolja annak visszatar­tását. Midőn valamely tárgyhoz lényegesen hozzá­szólunk, kell hogy mindnyájunknak egyforma le­hetőségében álljon e tárgy megítélése. Már most hogyan állunk ma ? Én figyelemmel hallgattam a miniszter urnák igen jeles előterjesztését ; de ő felettem igen nagy előnyben áll, mert olvasta, és igy ismeri az irományokat, én pedig nem ismerem, és hogy én egyszeri hallgatásra képes legyek azt mondani, hogy a miniszter úr ezen szóbeli előter­jesztése által a tárgy tökéletesen föl van derítve, és mint előttem szóló érdemes képviselő úr kíván­ja, a tárgy már teljesen bevégzettnek tekintessék, ezt a parlamentalis formákkal merőben összeütkö­zőnek tartom. (Balfelöl helyeslés, jobbfelöl ellenmon­dás.) Ha igy van a dolog, akkor kijelentem, hogy a mi parlamentalis formánk nem egyéb, mint szó­játék. (Balfelöl helyeslés, jobbfelöl ellenmondás.) Én tehát kérem a miniszter urat, az ő saját igazolása érdekében, álljon rá arra, a mit Torontál megye érdemes képviselője előhozott, hogy az ira­tok a ház asztalára tétessenek. Meglehet, ha az adatokat el fogjuk olvasni, magunk is hasonló meggyőződésre jutunk, a mily< t ő terjesztett elő; (Meglehet?! jobbfelöl) de én megvallom, hogy míg nem olvasom az adatokat, mindazt, a mit a pénz­ügyminiszter lír előterjesztett, egyáltalában nem tekintem olyannak, a mi felett legkisebb véleményt mondhatnék. (Zaj.) MiSSiCS JánOS: T. ház! Vannak oly kérdé­sek, melyeket sem egyéni, sem párt, sem vidéki, sem közjogi szempontból tárgyalni nem lehet, ha­nem ezeket országos szempontból kell tárgyalni. Ilyen tárgy a krassói s teniesi bánsági erdőknek jelenlegi kérdése. (Nagy zaj.) Ezen tárgyalásnál három pont veendő fel: először, mikép jött létre ezen szerződés ? másodszor, mily eredményt és mily hasznot hozott ez az országra ? harmad­szór, miután ezen szerződés megköttetett, miként tárgyaltassék az az országgyűlésen? (Nagy zaj, Halljuk az elnököt? Nem ez a kérdés. Tárgyaljuk-e vagy ne T) A mi ezen szerződésnek keletkezését illeti, (Zaj) miután miniszter úr oly szives volt a szer­ződés egész genesisét előadni, legyen szabad ne­kem is megemlítenem, miként keletkezett ezen szerződés. (Nem lehet a tárgyhoz szólam ! Nagy

Next

/
Thumbnails
Contents