Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-292

84 CCXCII. OESZÁGOS ÜLÉS. (Ontober 1. 1868.) ezennel bemutatni egy f. é. jul. 31-én 41385. sziám alat t Budán kelt szerződést, melynél fogva nem csak a Béga völgyi államerdöségekben, hanem egyszersmind a gödöllői és marosparti uradalmak erdőségeiben is, hol eddig munkások hiányában szenvedtünk, hat egymásután következő éven át minden évben összesen 80,000 öl hasábfa és meg­felelő mennyiségű dorongfa kivágatására kötelezi magát egy mindig fakészitéssel foglalkozott jártas vállalkozó, és pedig a fürészszel vágott hasábfának vágatására ölenkint 1 ft 20 krért, illetőleg 1 ft 10 krért, a dorongfa vágatására pedig 80 krért. Hogy tehát e részben gondoskodva van, arról teljes bizonyosságot nyújthatok. (Élénk tetszés.) Egyébiránt megjegyzem, hogy már ezen je­lentésben előadattak a módok, melyeknél fogva elegendő munkaerőről gondoskodva van. (Élénk helyeslés a középen.) Ezen vélemény nekem, mint a22428. számú pénzügyminisztériumi ügyirat igazolja , april hó 8-án mutattatott be. En ezen ügyet sokkal fonto­sabbnak tekintettem, semhogy iránta az előadó véleményes jelentése után azonnal határozni jónak láttam volna, ezért szóval azon utasitást adtam, hogy egy külön bizottság vegye ezen egész kérdést tárgyalás és érett megfontolás alá azon czélból, hogy az általa kifejtendő vélemény alapján ezen kérdés fölött határozhassak. Ezen bizottság tagjai voltak, mint ugyancsak a hivatkozott ügyiratokból látható, Granzenstein Gusztáv osztályfőnök, mint elnök, b. Splényi helyettes osztályfőnök, és miután minden kincstári szerződés megkötésénél annak jogi oldalát is meg kell fontolni, a jjesti kincstári kir. ügj^észség főnöke Andreánszky, végre az illető előadó Divald Adolf osztálytanácsos.Ezen tanácsko­zás april 10-én tartatott, és egyhangú véleménye folytán az arra vonatkozó jóváhagyásomat april 12-én adtam ki, mint az ügvdarabon látható ki­adványozhatás bizonyltja. Ezen jóváhagyás következtében a szerződés letisztáztatván, eredeti példánya a vevő Bayersdorf czég által és két tanú által azonnal aláiratott, de általam nem ; miről valamint a tanuk, ugy Mada­rássy miniszteri tanácsos dr — ki az időben az aláirandó darabok aláírás alá terjesztésével volt megbizva — továbbá Divald osztálytanácsos, sőt Bayersdorf is bizonyságot tesznek. Aláirásom halasztását nemcsak az ügy fontos­sága, hanem különösen azon körülmény okozta, hogy az april 16-án előterjesztett 1868-iki költség­vetés összeállítása s beható tanulmányozása min­den időmet tökéletesen annyira igénybe vette, hogy más fontos ügyek aláirását nyugottsággal nem teljesíthettem. Az ügy érdemileg el vala határozva, sőt az ügy ­darabon az is feljegyezve, hogy a szerződés mind­két részről aláiratott, mely jegyzék csak azért nem törültetett ki, mert a részemrőli aláirás naponta váratott. E közben, vagyis a szerződésnek általam tör­tént aláirása előtt szükségesekké váltak némely intézkedések, melyek az általam történendő aláirás reményében nevemben történtek, s melyek azzal vannak indokolva, hogy a fausztatásra legalkal­masabb, vizzel bővelkedő tavaszi időszak haszná­latlanul el ne mulasztassék. Ezen intézkedések azért is helyesek voltak, mert a kincstár által házilag kezelt usztatás költ­ségeit, a csatorna fentartás tetemes terhét és az usztatás alkalmával a fa megtorlódásából származ­ható vizára dási és kiöntési károkat óhajtandó volt az állam válláról a vállalkozóra átszármaztatni. S igy történt, hogy az illető kincstári közegek april 13-án délelőtti 9 3 ' 4 órakor táviratilag oda­utaltattak, hogy a fausztatáshoz ne kezdjenek ; és a főpénztár is april 12-kén kelt és 14-én kiadott rendelettel mindezekről értesíttetett , mint ezt az ügydarabon látható jegyzetek igazolják. További félreértések kikerülése szempontjá­ból meg kell még jegyeznem, hogy leirás alkal­mával mindig a kiadványozás, azaz jóváhagyás feljegyzésének dátuma szokott az okmányra Íratni, s mindenki, a ki a miniszteri kezelési rendszerrel ismeretes, tudni fogja, hogy azon idö, mely a le­irás és aláirás közt eltelik, soha tekintetbe nem jön, hanem mindig a kiadványozás, vagyis a jóvá­hagyás napja jön az okmányra még akkor is, ha az aláirás és kézbesités hetek vagy hónapok után történnék meg. Ezen gvakorlat. nielv minden közhivatalnál ismeretes, azért van igy, mert különben az ok­mánynak annyi dátuma lenne, a mennyi műtéteién megy keresztül, u. m. fogalmazási, jóváhagyási, tisztázási, aláirási és kézbesítési. A másik fél és a tanuk által már aláirt szerződés aláirás végett nekem előterjesztetett, de mely napon történt ez, arra nem emlékezem ; azonban azt hatá­rozottan állithatom, hogy még 16-án az elnöki irodából ki nem ment, s én mindaddig az aláírást nem teljesítettem, míg ezen üzlet vállalkozóira néz­ve a szükséges tudakozódásokat meg nem tettem. Sokkal fontosabb volt az ügy, semhogy ne igyekeztem volua meggyőződést szerezni az iránt, hogy a vállalkozók nemcsak ügyességgel, de egy­szersmind tehetséggel is birnak az elvállalt kötele­zettségek teljesitésére, s ezek folytán azon fölvilágo­sítást nyertem,hogy ezen vállalkozó ház,melyugyan bécsi ház, de melynek főnöke pozsonyi születésű, s magát magyar embernek tartja, mit mellékesen azért jegyzek meg,mert azt is indokul hozzák fel elle­nem, hogy idegen nyerészkedőkkel szerződtem, hosszú évek során nevezetes hasonló üzleteket tett;

Next

/
Thumbnails
Contents