Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-291
?8 CCXCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Szeptember 30. 1868.) származott tartozások, ilyen a szőló'dézsma is, a múltra nézve különösen politikai szempontból mielőbb megszüntettessenek, s ez által a földbirtok, a mely eddig le volt kötve, szabad földdé váljék: ugyanakkor nézetem szerint gondoskodni kell a törvényhozásnak arról is, hogy jövőre nézve a mostanihoz hasonló viszonyok elő ne álljanak, sne legyen kénytelen ismét a törvényhozás azokról intézkedni. Miután tudjuk, hogy az ilyen törvényhozási intézkedések rendesen egyesek jogai és érdekei sérelmével szoktak megtörténni, s erről a jövendőre gondoskodásról mélyen hallgat a törvényjavaslat: ugyanazért én annak idejében az osztályülésekben megtettem indítványomat. A t. osztály azt el is fogadta, de nem tudom mi oknál fogva a t. hözponti bizottság azt egyszerűen mellőzte. A kérdés szerintem sokkal érdekesebb, sokkal fontosabb, hogysem egyszerűen mellőzni lehetne, s ne kellene gondoskodni a törvényhozásnak arról, hogy jövőre nézve bajháritó módokról gondoskodjék. Ilyen bajháritó mód lehetne többek között az, ha jövőre törvényileg megtiltatnék, hogy stnki szolgálmányok s tartozások mellett földbirtokot ki ne adjon. Ez azonban merőben ellenkeznék a tulajdonjoggal s a tulajdonosnak földje feletti szabad rendelkezési jogával, s azért ezt, mint alapot és alapelvet, mint törvényhozó nem volnék hajlandó elfogadni. A másik mód lehetne bizonyos határidőt szabid meg, p. o. 32 évet,mint a t. minisztérium részéről egy izben indítványba volt hozva, hogy ezentúl ne lehessen bárminemii szolgálmányok és tartozások mellett birtokot kiadni.mert a ki ellenkezőleg" cselekednék, elvesztené tulajdoni jogát. Ez azonban épen ugy a tulajdoni jogba vág s ezt államgazdasági szempontból sem látnám tanácsosnak, mert ez a hosszabb időre haszonbérbeadást szorítaná meg. Egyébiránt ez nem volna egyéb, mint praescriptionalis intézkedés, ez pedig, tudjuk, sohasem észjogi igazságon, hanem mindig rendkívüli esetekben, a kényszerűség esetén alapszik. Ugyanazért a törvényhozás praescriptionalis intézkedéshez csak akkor folyamodhatik, a mikor más igazságos és czélszerü eszköz nem létezik. Itt azonban van egy másik czélszerü eszköz, s ez abban áll, hogy mondaná ki a törvény, hogy jövőre a szőlő alá való férek kiosztása egyedül s mindig csak írott s a föltételeket is magokban foglaló szerződések mellett történhetik, s minden e tárgyban felmerülhető kérdések birói, nem pedig törvényhozási eldöntésénél egyedül a szerződés tartalma fog zsinórmértékül szolgálni. Mihályi Péter jegyző (olvassa Vadnay Lajos indítványát:) ,,A 32. szakasz után, külön szakaszban, óhajtásom a következőket kimondani : ,.33. szakasz. Jövendőre pedig, hogy a mostaniakhoz hasonló viszonyok s ezekre nézve a törvényhozás intézkedésének szüksége ismét elő ne állhassanak, a szőlő alá való térek kiosztása csupán írott, s a föltételeket is megokban foglaló szerződés mellett történhetik ; s az e tárgyban felmerülhető minden kérdés birói eldöntésénél egyedül a szerződés tartalma fog zsinórmértékül szolgálni." „Ezt követné végül, mint 34. szakasz, a mostani 33. szakasz.* Lónyay Menyhért pénzügyér.- Én Vadnay Lajos úr indítványáról, a mennyire kivehettem, azt hiszem, talán egy kis pótlással igen tiszta és világos lenne. A pótlás lenne, hogy: minden ilyen viszony, miután telekkönyvek vannak behozva, egyszersmind telekkönyveztessék. Ez tökéletesen evidentiában fog tartani minden jövőben kötendő szerződéit. Ezen hozzáadással pártolom én is részemről Vadnay indítványát. Elnök: Van még két módositvány, mely megelőzőleg adatott b^-' azt hiszem, elébb azokon kell keresztül mennünk, és csak azután kerül a sor a Vadnay képviselő úréra. Mihályi Péter jegyző (oh '/ssa itjol ig Halász Boldizsár rnódositványát. Fölkiáltotok: Fölösleges !) Elnök: Halász képviselő úr indítványát a t. ház nem fogadja el. Most jön Vadnay úr módositványa tárgyalás alá. Manojlovics Emil: Vadnay képviselő indítványát én fölöslegesnek tartom, mert ha a törvényhozó testület az urbériséget minden maradványaival együtt megszünteti, azt magán szerződések utján többé visszaállítani nem lehet. Minden efféle szerződések a magán jog körébe esnek, következőleg itt nem tárgyalhatók. (Helyeslés.) Ivánka Imre: Körülbelül ugyanezt kívántam mondani azon észrevétellel, hogy mivel pedig magán szerződésekben az, amit a t. pénzügyminiszter úr mondott, hogy miként kívánja a magánszerződő biztosítani jogát, az az ő dolga: ha nem biztosítja, hadd veszszen el; ha pedig valakinek ezen előzmények után kedve telik még ezután szőlőt dézsmára kiadni, az veszitse el. (Helyeslés.) Deák Ferencz: T. ház ! A szőlőknél, melyeknek adózásai most megváltatni s átalakíttatni rendeltettek, az eddigi tartozások igen nagy része szerződésen alapult. Sok helyütt a szerződés tudva sincsen, hanem csak gyakorlatban van. Azon viszonyokra nézve, melyeket sokan hűbéri, mások az urbérrel rokon természetüeknek neveznek, minők az úgynevezett curialis zsellérek, telepitvények és effélék, szintén ugy áll, hogy a legnagyobb nehézséget, confusiot az teszi, hogy irott szerződések nincsenek és a feltételek nem világosak. Ideiglenesek-e e szerződések vagy örökösek , ez nem tudható.
