Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-292

CCXCn. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 1. 1868.) 79 Midőn majd ezen kérdéseket tárgyaljuk, elő fog kerülni azon nehézség, hogy épen ezen zavar miatt nehéz lesz eldönteni, mi legyen a teendő ? Most mi ezen szőlöbeli szerződéseket megváltás utján átalakítottuk, némileg megszüntettük ezen szerződéseket. Az a kérdés: azt akarja-e a ház, hogy jövőre semmi birtokot szőlő alá ne adhassanak bérbe, hanem vagy eladja, vagy pedig más bérbe adja, de szőlöbeli adózás vagy tartozás mellett ki ne adhassa ? Ha ezt akarja a ház. ki kell mondani; de én nem tanácslom: mert a szegény népet vernők meg vele. A népesség szaporodik, az industria növekszik; csupán agricultur industriánál, ott, hol szorgalmas nép van és a hely kedvező, a szőlő industria jobban kifizeti magát, ettől a népet elzárni nem volna tanácsos. Ha azt akarjuk, hogy ettől ne zárassék el a nép, hogy jövőben is legyen alkalma akármily birtokot, ugy mint eddig, szerződés mellett kivehetni, habár szőlő alá is, akkor azon kérdés támad: akarjuk-e, hogy 50 vagy 100 év múlva ily zavart viszonyok jőjenek ismét létre ? akarjuk-e, hogy az emberek ne tudják, hogyan keletkezett a viszony ? mi a gyakorlat ? örök időre, rövid időre, vagy határozott évekre adatott-e ki a szőlő? Azért szükségesnek látnám, hogy a törvényhozás mondja ki, hogy igenis kiadathatnak a birtokok, de csak irott szerződés mellett, csak határozott időre, nem pedig bizonytalanra, etb. (Helyeslés.) Két mód van erről gondoskodni : (Halljuk!) vagy itt a szőlőknél a szőlőkre nézve intézkedni, és mivel ezen kérdés mindig ismétlődik, ha azon úgynevezett urbériséggel rokonságban levő törvényekről fogunk tanácskozni, miknek még ezen ülésszak alatt leendő beadását reméljük és igérve is van a minisztérium által, ott minden ilyen egyes törvénynél, hol előfordul ezen kérdés, intézkedjünk erre nézve; vagy pedig valat mennyi ilyen tárgyra nézve egy külön törvénykell tervezni. (Külön törvényt!) Ha külön törvényt akar a ház, én ettől sem idegenkedem, nem pedig azért, mert a többi tárgyra nézve ép ugy szükséges intézkedni, mint erre. (Külön törvényt!) Elnök: Tehát kimondhatom, hogy a 32-dik szakasz a b) pont kihagyásával, és a c) pontnál azon módositással, melyet Zsedényi képviselő úr előadott, el van fogadva. Az iránt pedig, mit Vadnay képviselő úr előhozott, a t. ház ugy kivánja, hogy külön törvényben történjék intézkedés. (Helyeslés.) Mihályi Péter jegyző (olvassa a 33-dik szakoszt. Elfogadjuk!) Elnök: Ezzel be levén fejezve a törvényjavaslat tárgyalása, az ugy, a mint a t. ház elfogadta, holnapután fog végleg megszavaztatni. (Helyeslés.) Holnap 10 órakor pedig Nicolics képviselő úr indítványa fog tárgyalás alá vétetni. Az ülés végződik d. u. 27

s órakor. CLXÍALL OK!SZA(JÖ!S UJjJbiS 1868. október 1-sej én Szentiványi Károly elnöklete alatt. Tárgyai ! Freyseysen Gyula lemond. Kérvények bemutatása. A népoktatási biasottság tagjaira történt Bzavasás eredménye kihirdettetik. SürgÖBb törvényjavaslatok az osztályokhoz utasíttatnak. Nicolica Sándor faügyi indítványa tárgyaltatik s mellőztetik. A kormány részéről jelen vannak •' Gorove István, Horvát Boldizsár, Lónyay Menyhért, Miké Imre gr,

} Wenckheim Béla b. Az ülés kezdődik d. e. 107* órakor. Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzökönyvét Bujanovics Sándor úr fogja vezetni ; a szólani kívánók neveit pedig Mihályi Péter jegyző úr jegyzi föl. A múlt ülés jegyzőkönyve fog hitelesíttetni. Mihályi Péter jegyző (olvassa a szeptember 30-án tartott ülés jegyzökönyvét.) Elnök: Freyseysen Gyula munkácskerületi képviselő ő felsége által az országos pénzügyi főtörvényszékhez ülnöknek neveztetvén ki, képviselői ál-