Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-291

0CXC1. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Szeptember 30. 1868) 77 hitben halaszthatta a visszaváltást, hogy a prae­scriptionalis idő alatt mindenkor érvényesít­heti azt. A mi a b) pontot illeti, én szivesen hozzá já­rulok ahhoz, a mit Deák' Ferencz t. képviselő úr indítványozott. Az ugyan a központi bizottság módositványától eltér, mert a központi bizottság az 1848. évit vette demarcationalis vonalul; ha­nem ha a t. ház kimondani méltóztatik, hogy min­den oly szerződés, mely határozatlan időre kötte­tett, átalában nem esik a kivételek alá, nekem az ellen sincs kifogásom. (Helyeslés.) ManojloviCS Emil: Én arra nézve, a mit t. előadó úr megjegyzett, viszont csak azt jegyzem meg, hogy ha szorossan ragaszkodunk a szerző­désekhez, akkor ez okból nem lehet ezen úrbéri maradványokat megszüntetni, mert én nem találok semmi különbséget stricto jure a határozatlan idő­re kötött és a határozott időre kötött szerződések között. (Igaz! bal f\ lói.) Horvát Boldizsár igazságügyén Manoj­lovics képviselő úr megjegyzését nem hagyhatom szó nélkül. Ő azt monda, nem talál különbséget oly szerződés közt, melyben határozatlan időre, és oly szerződés közt, melyben határozott időre volt valami kiadva. Nézetem szerint épen itt van a ma­gánjogi és a feudális szerződések közti különbség. A mely szerződésben határozottan föntartatott a visszaváltás joga és ki van kötve a visszaváltási határidő, az magánjogi szerződés jellegével bir. A feudális szerződések pedig épen abban külön­böznek a magánjogi szerződésektől, hogy egy átalá­ban fentartották a visszaválthatási jogot, mert 1844 előtt a nem nemes nem is birt birtokképességgel, fentartjáka nélkül, hogy szükségesnek tartanák a visszaváltást különösen kikötni. Itt van a demar­cationalis vonal, hogy t. i. a magánjogi szerződé­sek a visszaválthatás jogát és határidejét világo­san kikötik, a feudális szerződések pedig nem. En tehát igen alaposnak találom a központi bizottság t. előadójának észrevételét. Azon nézetét pedig, hogy a b) pont kihagyá­sára ő is hajlandó : erre nézve a kormány részé­ről bátor vagyok kijelenteni, hogy a bjpont kiha­gyásába beleegyezem. (Helyeslés.) Zsedényi Ede: T. ház! (Eláll! Zaj.) A ház­szabályok 81-dik szakasza azt mondja. (Olvassa.) Kérem az elnök urat, hogy ezen kötelességének megfeleljen. (Derültség. Hosszas zaj.) Bónis Sámuel: T. ház! (Halljuk!) Zsedényi Ede: Akkor tessék szólani, ha én bevégeztem. Bónis Sámuel: A házszabályokhoz akarok szólani. A házszabályokban az van. . . . Zsedényi Ede: A házszabályokban az van, hogy a szólót félbeszakítani nem szabad. (Nagy zaj.) Bónis Sámuel: A házszabályokban az van, hogy az utolsó sző az előadót és az indítványozót illeti; ezek az utolsó szó jogával éltek, a tanács­kozás tehát e tárgyban be van fejezve. (Élénk helyeslés.) Zsedényi Ede: T. ház! Nagyon hibázott Szabolcs vármegye egyik kerületének érdemes képviselője, hogy, mielőtt szóltam volna, már az irányt, melyben szólni akarok, meghatározta. Ezt én határozom meg. En ugyanis nem ezen tárgy­ban akartam szólaui, hanem arra kívántam figyel­meztetni a t. házat, hogy ha már a b) pont kima­rad, akkor a következő kikezdés első sorait is, t. i. „tartozik azonban, minden ilyen tulajdonos, ha a kikötött határidő kikötve nincs," stb. ki kell hagyni. Erre nézve akartam a t. miniszter urat kérdezni, hogy hiszi-e, ha a t. ház a b) pontot kihagyja, akkor a következő pont változás nélkül megmaradhatna? E tekintetben fölvilágosítást akar­tam kérni, mert nézetem szerint ki kell itt vala­mit hagyni. Már most tessék szólani. (Nevetés.) BÓniS Sámuel: Mielőtt a b) pontra a vég­zés kimondva nincs, nem lehet a későbbihez szól­ni. (Nagy zaj.) Horvát Boldizsár igazságügyér: Ha at. ház a b) pont kihagyását elhatározza, akkor igen természetesen a 3-dik kikezdés szövegezését is meg kellene változtatni. (A végzés még nincs kimondva!) Deák Ferencz : Bónis Sámuel képviselő úr magában véve helyesen jegyzé meg, hogy a ta­nácskozást a b) pont kihagyására vagy ki ne n ha­gyására nézve berekesztettnek lehet tekinteni. t)e a végzés még nincs kimondva ; e szerint tehát az, a mit Bónis Sámuel Zsedényi képviselőre nézve mondott, hogy későn szólott, nem áll ugyan, de áll az, hogy idő előtt szólott föl. (Derültség.) Olyan pontról szólott t. i., mely még nincs tanácskozás alatt, mert a b) pont kihagyása még nem monda­tott ki. (Helyeslés.) Méltóztassanak tehát előbb ha­tározni a b) pontra nézve , és akkor majd átmehe­tünk a harmadik kikezdés tárgyalására. (Helyeslés.) Elnök : A b) pontot meg kivánja-e a t. ház tartani vagy nem? (Nem!) Ennélfogva a b) pont kimarad. (Most halljuk Zsedényit!) Zsedényi Ede: Nem beszélek én kétszer. Horvát Boldizsár igazságügyér: A har­madik kikezdésre nézve Zsedényi képviselő úr módositványát magamévá teszem, hogy t. i. ezen kikezdés második vagy harmadik sorából azt: „vagy ha a határidő kikötve nincs" kihagyni méltóztassék. (Helyeslés.) Vadnay LajOS: T. képviselőház! Midőn az alkotmányban a jogegyenlőség elve és ebből kifo­lyólag a szabad birtok eszméje is sürgőleg követe­lik, hogy a földesúri különféle régi viszonyokból

Next

/
Thumbnails
Contents