Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-291

76 CCXCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Szeptember 30. 1838.) tenni, mely megfelel tökéletesen ezen értelemnek és óhajtásnak: t. i. a 52-dik szakasz 2-dik bekezdés ekkép szólna: ,,b) azon szőlők, melyeket a tulajdonos 1848 óta határozatlan időre adott ugyan ki, de irott szerződésben ..." A többi maradna a szövegezés szerint. Mihályi Péter jegyző (olvassa Simonyi Lajos b. módosifványát:) „A 32 dik szakasz második bekezdése ekkép volna módosítandó: ,,b) azon szolok, melyeket a tulajdonos 1848 óta határozatlan időre adott ugyan ki, de irott szerződésben" stb. Deák FerenCZ: Ezen szerkezet b) pontja engem seoi elégít ki azért, mert részint homályos, részint pedig igen sok csűrés-csavarásra adhat okot. (Olvassa:) „Azon szőlők, melyeket a tulajdonos határozatlan időre adott ugyan ki, de 1848 óta s írott szerződésben a visszaváltást a maga részére világosan és határozottan kikötötte." Már kérem, ahhoz a visszaváltáshoz oda lehet számitani a kibecsülést is. Ugy lehet értelmezni a dolgot, hogy a földes úr a maga részére kibecsülheti a szőlőt, s akkor minden szőlő, mely azóta kiadatott, ily kivétel alá tartozik, mert mindenütt megvolt azon kibecsülés. Azért óhajtottam volna, hogy a mi nem határozott időre volt kötve, ugy hogy a határozott idő lefolytával szálljon vissza a földesúrra, az többé visszaváltható ne legyen ; vagy ha épen ezt akarjuk kimondani, akkor világosan ki kell mondanunk, hogy az egész szőlő reá visszaszállhasson, ha ki van kötve; egyes kibecsüléseknek azonban ne legyen helye: mert épen a szőlőbeli szerződéseknek legkellemetlenebb része az volt, hogy a szőlőbirtokos az n szőlőt, mely neki tetszett, kibecsültethette. Én tehát inkább szeretném e b) pont-t egészen kihagyatni; ha pedig ki nemhagynók, akkor szükségesnek tartom, hogy a kibecsülésre nézve külön provisío legyen. Halász Boldizsár: T. ház ! Nagyon röviden fogom indokolni módositványomat. A hűbéri viszonyok megszüntetése főczélja a törvénynek ; megjegyzendőnek tartom azonban, hogy már többször adatott a törvénynek visszaható erő. így történt az 1844-diki azon törvényben, mely azon vegyes házasságokat, melyek az 1791: XXVI. törvényczikk ellenére protestáns papok előtt köttettek, 1839-től, tehát visszahatólag számítva érvényesítette, így történt ez az ősiségi, az 1861-ki országgyűlés által elfogadott ősiségi pátensben is, mely nem csak az összeget,hanem a zálogok elévültségét a múltra is kimondotta. Miért ne történhetnék ez a szőlőtulajdonosok Visszaváltási jogára is? Én részemről e kérdést igen fontosnak tartom. Figyelembe vettem, hogy vannak olyan vidékek, a hol a földes úr bizonyos időhöz kötötte ugyan a visszaváltás jogát, de azzal az 5 — 6 év multával nem élvén, arról, mint reá nézve nem előnyösről, hallgataglemondottnak, illetőleg az elévültnek tekintendő '

f miután azonban a törvényjavaslat szerint, annak kihirdetése után még egy évhez van kötve jogainak gyakorlata, tehát a rendes elévülés ideje korlátolva, annál inkább, mert nem is, hogy kedve lenne egész szőlőhegyeket kibecsüitetni. azt tartom legtanácsosabbnak, ha a 32. szakasz utoljára azon módositványom fogadtatik el, melyet ezennel a ház asztalára teszek le, miszerint azon tulajdonosnak, ki kiváltási jogáról a szerződés lejárta utáni egy év alatt nem élt, az elévültnek tekintessék: mert ez által minden lehető hűbéri viszony végképen megszűnik. Ezen módositványomat van szerencsém a ház figyelmébe ajánlani. Mihályi Péter jegyző (olvassa Halász Boldizsár módú sitványát:) „A 32. szakasz végéhez irandó : „Ha azonban a szerződési határidő már lejárt, & visszaváltási jogát a tulajdonos egy év után nem érvényesítette, ilynemű szőlők a fentebbi törvény rendelkezése alá esnek." Zsarnay Imre : T. ház ! Azon átalános nézettel , melyet a t. ház már kijelentett az egyes polgárok közt kötött szerződésekre nézve, én nem. tartom helyesnek a 6-dik pont alatti azon kifejezést, hogy azon szerződések, a hol a földes úr világosan föntartotta magának a visszaváltás joga*, csak akkor érvényesek, ha 1848 után köttettek. Miért épen 1848 után ? Miért ne lehetnének érvényesek azok, melyek 1847-ben köttettek? Én tehát a b) pontot egyszerűen kihagyni kívánom. Simonyi LajOS báró : T. ház ! Felszólalásom oka az volt, hogy a kivételek lehetőleg kevesbüljenek, és különösen az is, hogy az 1848 előtt kiadott szőlők hasonló kategóriába essenek. Azért tettem módositványomat ezen szakaszhoz, mert azt gondoltam, itt leginkább el fog fogadtatni ; de miután Deák Ferencz képviselőtársam által azon indítvány tétetett, hogy t. i. az egész maradjon ki, ez nézetemnek még inkább megfelel; én tehát módositványomat visszaveszem. (Helyeslés.) Horváth Lajos előadó : T. ház ! Mielőtt Deák Ferencz t. képviselő úr indítványához szólanék , az aj pontra nézve kívánok egy észrevételt tenni. Manojlovics képviselő úr, ha t. i. indítványát jól fogtam fel, ugyanazt kivánja, a mit Halász Boldizsár képviselő úr. Mindketten ki akarják azon szerződéseket zárni, melyek bizonyos határidőben való visszaváltás feltétele alatt köttettek, de a határidő már egy év előtt lejárt. Én részemről igazságtalannak tartanám, hogy a tulajdonos csak azért, mert a határidő régebben járt le és visszaváltási jogát még nem érvényesítette, attól most elüttessék. A tulajdonos jó hiszemmel, t. i. azon