Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-291

CCXCI. OESZAGOS ÜLÉS. (Szeptember 30. 18(58.) mozditását látom. És miután az egyik szakasz azt rendeli, hogy mihelyt a biztos kiment, szólítsa fel a feleket, hogy iparkodjanak megegyezni, azon kell lennünk, hogy a biztosnak lehetőleg ne legyen egyéb dolga, mint a felek egyességet hitelesíteni. Azért bátor vagyok következő módositványt indítványozni. A 23-dik szakasz bővittessék meg evvel: „A megváltási eljárás és egyenkinti kivetés körül a községeknél fölmerült költségeket felében a jogosult, másik felében a kötelezettek viselj'ék, az utóbbiak birtokarány szerint." Halász Boldizsár: A képviselő urnák ezen indítványa fölöslegessé van téve a 14-dik szakasz ezen szavai által: „Az ezen törvény alapján létesítendő ügyletek s egész eljárás díj-, bélyeg- és illetékmentesek." {Ellenmondósok. Nagy zaj.) A nd az állam hivatalnokait illeti, azoknak természetesen nem tartozik senki sem fizetni; a mi pedig a választott bíróságot illeti, igen természetes, hogy mindenik fél a magáét fizesse. Deák FerenCZ: T. ház! Én igazságosnak azt tartom, hogy a birtokosoknak és a felebbviteli bíróságoknak költségeit viselje az állam, mert fél százalékot kap kezelési költségek fejében, és abból a mindennapi folytonos kezelésen kívül valószínűleg ez is kikerül. A választott biróságok költségeit, tanuk, becsüsök, szóval az egész eljárás költségeit viseljék a felek, vagy mindegyik a magáét vagy pedig közösen együtt,; de egyikről a másikra hárítani nem tartom jogosnak. Én tehát azt hiszem, hogy mondjuk ki, hogy a biztos kiküldése és eljárása költségeit és a fölebbviteli bíróságét viselje az állam, mert kap érte kárpótlást, a compromissionarius biróságok költségeit és az ottani eljárási becsüsök stb. költségeit viseljék a felek közösen. Elnök: Elfogadja a t. ház e szakaszt ezen módosítással? (Elfogadjuk!) Mihályi Péter jegyző (olvassa a pótlékot:) „A jogbiztos és íelebbviteli bíróság költségeit az állam, ellenben az első biróság költségeit az érdekelt felek közösen viselik." Elnök: Ezzel a hozzáadással tehát a 23-dik szakasz el van fogadva. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 24. és 26dik szakaszt, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 26-dikat.) Horváth LajOS előadÓ: Ezen szakasznál egy leírási hiba csúszott be, t. i. a 8-ik sorban: „a menynyiben a per még folyamatban nem volna;" mi helyett ez teendő: „a mennyiben a per folyamatban volna," és így a „még" és „nem" szavak kitörlendó'k. Bátor vagyok egyszersmind a 26-dik szakaszhoz egy módositványt tenni. E szakasz arról szól, hogy mit kell tenni, ha azon kérdés fölött, hogy a tized papi vagy uri természetü-e, vagy a szőlő úrbéri telki állományhoz tartozik-e, per van folyamatban, és mit kell tenni, ha per még nincs folyamatban. Azonban, midőn a szakasz ez utóbbi esetről intézkedik, nem merít ki minden esetet. Megmondja azt. mit tegyen a földtulajdonos, és mit azon szőlőbirtokos, ki a tizednek papi természetét vitatja, de nem szól azon szőlőbirtokosról, a ki szőlőjét úrbéri telki állományhoz tartozónak és igy már országosan megváltottnak állítja. Én tehát inditványozom, hogy a 14-dik sorban e szó után: „vitatja" e szavak igtattassanak be: „vagy szőlőjét úrbéri telki állományhoz tartozónak állítja;" az utána következő „birtokos" szó elé pedig e szót igtattassék : ,,szőlő." (Atalávos helytslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház a 26-dik szakaszt Horváth Lajos képviselő úr indítványával ? (Elfogadjuk!) Következik tehát a 27-dik szakasz. Mihályi Péter jegyző (oha ssa a 21—Bí-ik szakaszokat, imlyek észrevétel nélkül meghagyattak. Olvassa a 82-diket.) E szakaszra Manojlovics Emil képviselő úr módositványt adott be. (Olvassa,:) ,,Az a) alatti pont utolsó sorában foglalt ezen szavak: ,,vagy bizonyos batáridőben" hagyassanak ki, ellenben a következők adassanak hozzá: „ha a kikötött határidő a jelen törvény kihirdetését megelőző egy év előtt még le nem járt." A b) alatti pont második kikezdésének első része helyébe a következő tétessék: „Tartozik azonban minden ilyen tulajdonos az a) alatti szakasz esetében a kikötött határidő lejártától; a b) alatti esetben pedig a jelen törvény kihirdetésétől egy év alatt" stb. Simonyi LajOS b.: T. ház! Minél átalánosabban érint egy törvény mindenkit, minél egyenlőbb annak hatása, minél kevesebb a kivétel, nézetem szerint, annál jobb azon törvény; és miután ezen szakasz azokról szól, kik a jelen törvény rendelete alá nem esnek, annak következtében ezeknek számát lehetőleg kevesbíteni és szűkre szorítani feladatunk. Ugyanis ezen szakasznak 2-dik bekezdése átalánosságban szól minden szőlőkről: azokról, melyek 1848 előtt és 1848 óta adattak ki, és melyekre nézve szerződés köttetett. Én e tekintetben különbséget óhajtok tenni, és pedig azért, mert ha ezen szakaszt igy hagyjuk, akkor az a földes úr, a ki 1848 után vagy az 1848-diki események folytán, látva azt, hogy az urbérek és ezzel rokon természetű birtoklások részint megszűntek, részint meg fognak szűnni , az absolut közegek közbejárulásával a kinevezett községi elöljárókkal, lehet, hogy oly szerződéseket kötött, melyek neki azon jogot adják, hogy azon szőlőket visszaválthassa. En ezen kivételt azokra óhajtanám kiterjeszteni, a kik 1848 után adták ki az illetőknek a szőlőket, és azokat, kik 1848 előtt adták ki, tökéletesen egy kategóriába óhajtom tétetni, és azért a következő módositványt vagyok bátor a t. ház asztalára le10*