Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-291

74 CCXCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Szeptember 30. J868.) lan ne legyen, biztosítékot találok a megállapított biróságnak részrehajlatlanságában és méltányosságában. Azért, a választott bírósági eszmét részemről is szívesen elfogadom. Hanem miután a t. ház már elhatározni méltóztatott, hogy a szőlőváltság összege egy-egy nagyobb vidékre a minisztérium utasításai szerint meghatározandó, körülvonalazandó vidékre, és igy egyszerre számos dézsoiakötelezettekre állapíttassák meg, én azon vélekedésben voltaui , hogy ha egyes dézsmaköteles és egyes illető dézsmatulajdonos közt van a kérdés, több választott biró nem is lehetséges, mint minden részről egy. Most azon vélekedésben vagyok, hogy az ilyen nagyobb kiterjedésű vidék termelési viszonyainak és minden körülményeinek felismerésére és leginkább a számos dézsmatulajd> mosóknak kik százakra, sőt ezerekre mehetnek, megnyugtatására egy-egy biró az ő rendelkezésökre nem elégséges. Azt gondolom, hogy a szőlőbirtokosok, bár különben t. i. midőn nagy számmal vannak, inkább meg fognak egyezhetni a bíráknak a magok részé ről megválasztásában, ha, a mennyiben talán kőztök különböző érdékek is lehetségesek, legalább két bírót választhatnak a rnag"k részére. Ennélfogva az én indítványom az lenne, hogy a helyett, hogy minden fél csak egy-egy bírót válaszszon, minden fél ezen fontos ügyben két-két birót választhasson. Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: T. ház! Nekem ezen indítvány alapelve ellen semmi kifogásom nincs, és ha ezen választott bíróságokat Pesten kellene alakítani, hol alakításuk semmi nehézségbe nem ütközik, akkur minden szó nélkül elfogadnám az inditványt; méltóztassanak azonban meggondolni, hogy a vidéken mily nehéz csak 3 birót is összehozni, annál nehezebb pedig ötöt; méltóztassanak meggondolni, hogy a földtulajdonosra nézve életkérdés, hogy ezen művelet minél előbb befejeztessék, mert mindaddig, mig a váltság megállapítva nincs, ő sem tőkét, sem pedig kamatokat nem élvez. Akkor tehát, midőn a bizottság a választott biróságnak számát háromra reducálta, azon elvből indult ki, hogy ne nehezítse ezen biróságnak összeállítását, hanem mindinkább gyorsítsa. A felekre nézve elegendő biztosíték volna a felebbviteli biróság, mert felebbviteli hatóságok lesznek. Ha az első biróság akár a lényegre, akár pedig az eljárás alakjára nézve nem tartotta volna meg a törvényt, a fél folyamodás folytán a felebbviteli hatóságnál minden esetre orvoslást nyerhet. Tehát kérem a t. házat, hogy — nem elvből, mert az elvet helyesnek kell elismernem, de a gyakorlati kivitel szempontjából — méltóztassanak ajavaslatot, ugy a mint van, elfogadni. (Maradjon!) Ghyczy Kálmán: Ha szabad, mint módosítást javaslónak szólanom, bátor leszek néhány észrevételt tenni. Ha a miniszter urnák kellene a vidékeken mindezen bíróságokat összeállítani, akkor belátnám azon aggodalmak alapját, hogy nehéz volna ezen sok biróságot összehozni; de a felek választják a két-két birót; az illető biztos csak azelnököt fogja kinevezni, és én az elnökök megkettőzését nem kérem, hanem csak azt, hogy egy biró helyett két biró választassák. (Közbeszólás jobbról .Ntm kell!) Méltóztassanak megbocsátani, a felek által a bíráknak ezen száma bizonyosan meg fog választatkatni.Az appellátában,véleményem szerint, nincs azon biztosíték, melyet t. miniszter úr mondott, mert a felebbviteli biróság az első bíróságnak szemüvegén lát. Ezen sommás eljárásnál egyedül a helyszíni tapasztalatok azok, melyek leginkább irányadók. (Hel/eslésbal felöl.) Azért én óhajtanám, hogy midőn már 100 vagy talán 1000 kötelezettekről van szó, azoknak sorsa ne csak egy, hanem több bíróra bizassék. (Szavazzunk!) Elnök: Össze levén foglalva a 20. és 21. szakaszokra vonatkozó módositvány, a szavazásnak is egyszerre kell történni. Ghyczy Kálmán: Nem foglaltam ugyau írásba indítványomat, mert csekélységből áll, azért szóval fogom elmondani. (Halljuk!) Inditványom abból áll, hogy a 20-ik szakaszba ezen szó helyett: „egy-egy* tétessék: „két-két;" a21-dikszakaszba gedig „egy biró" helyett tétessék: „bírák." (Szavazmnk !) Somogyi László: Engedelmet kérek ! (Nagy zaj, melyben szónok szavát nem hallani. Végre eláll.) Elnök: A 20. és 21-dik szakasz elfogadtatik-e, a mint szerkesztve van ? A kik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik. Ellenpróbát!} Méltóztassanak azok, a kik az eredeti szerkezetet el nem fogadják, felállani. (Megtörténik.) A többségelfogadja a 20. és 21-dik szakaszok eredeti szerkezetét. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 22-dik szakaszt, melyre nem történik észrevétel. Olvassa a 23dikat.) Halmosy Endre: A megváltási eljárás itt befejeztetik; arról azonban nincs intézkedés téve, hogy a költségeket melyik fél viselje. Igaz, hogy az 1836-dik évi tizedik törvényczikk nyolczadik szakasza azt rendeli, hogy a tagositásoknál a költségeket csak az uraság viselje. Ezt talán lehet igazolni; de azt nem tartom igazságosnak, hogy itt csak a tulajdonosok viseljék a költségeket, s ki kell mondani, hogy vagy az állam, vagy a kötelezettek, vagy mind a két fél. En azt inditványozom, hogy ezen eljárási költségeket mind a két fél viselje, mert ha a költségeket a felekre rójuk, mind a két fél iparkodni fog azon, hogy minél előbb bevégződjék a tárgyalás; különben megtörténhetik, hogy egyik vagy másik fél húzni, halasztani fogja. Ezen intézkedésben tehát az egyesség elö-