Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-290

' CCXC. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Szeptember 29. 1868.) 49 helység szőlőit a jég el nem verte volna, mig a szomszéd térség mentve maradt. Csak a Hegyalja ezen szembetűnő különös mivoltának lehet tulajdonítani, hogy egy század alatt alig van 20 év, melyben bőven jó bor terem, így a jelen században a tizenegyedik évi jó bor után 1812-től 1827-ig csak 5 jó év volt: 1822, 1823, 1827, 1834 és 1848 ; és különös szerencsétlenségére a dézsmakötelezetteknek épen 1848-tól 1867-ig- azaz a jelen törvény által kijelölt ezen utolsó tiz év alatt kivételkép öt jó év volt : 1858, 1861, 1862, 1863, 1866, ugy hogy egy 40 kapás szőlő után az egy évi dézsmás összeg alkalmasint 3 hordó (mindegyik 175 itczés) lehet, árát 30 forintjával számitva 90 forint , ez hnszszorozva 1800 forint, abból levonva a hatod részét, marad 1500 frt, pedig a szőlőt el nem adhatja 1000 forintért. Ugyanis 27 hordó bor után a kilenczed 3 hordó, marad 24, eladás alkalmával töltelékre megyén 2 hordó, marad 22, ez 30 írtjával 660 frtot tesz. {Zaj) A költségek következők: (Zaj) hat rendbeli munkára, úgymint nyitás, metszés, első kapa, karó- j zás,kötözés, forgatás, harmadlás, szedés és conven- { tio, mindegyikre, egy kapást csak 1 ftnyi napszámmal számitva, 40 frt, és igy összesen 240 frt; homlitásra legalább 60 frt; hordókra, szüreti költségre, adóra, az épületek fentartására 300 frt; marad az eladási árból 60 frt, pedig az 1500 frtnyi váltságtartozástól, évenkinti 8%-kal, 120 frtot fizetni köteles. A tiz évi átlag tehát nem igazságos kulcsa a bordézsma megváltásának a Hegyalján, annyival kevésbbé, l mert ez által csakis a szorgalmas szőlőgazda suj- j tatnék, ki vagy befektetett költségei vagy saját ( muokája által másnak teremtette azon jövedelmet, j melyet ő maga most saját kárával megváltani kö- | teles lenne. Elnök: Egy szerény kérést intézek a tisztelt házhoz : most az átalános tárgyalás foly, tehát ne méltóztassanak a részletekről szólani. (Helyeslés.) Zsedényi Ede: Engedelmet kérek, hanem miután már mások előadták ebbeli nézeteiket, én nem akarok a felelettel adós maradni, és miután Vecsey-Oláh Károly barátom beadta módositványát, tehát hozzá kell ehhez szólnom. Azonnal be fogom végezni, csak tájékozásul akarok még némelyeket mondani azok számára, a kik a mi vidékünket nem ismerik. A ki azt kérdi, mikép mivelhették hát ott a szőlőket eddig is, ha a bordézsma oly súlyos volt ? annak először is a sok elhagyott parlag szőlőket mutatom (bodrog-kereszturi „Messzelátó" nevű szőlőm tetejéről legalább 200 hold parlag szőlő látható); azután arra figyelmeztetem, hogy a termés évi mennyisége után a kilenczedet természetben, nem pénzben adta ki; és végtére sok szegény ember a bordézsmát tulajdonkép igazságtalan te- | KÉPV. H. NAPLÓ. 186%. x. hernek tekintvén, annak beadása tekintetéből vagy igen >zapora, de rósz termésű szőlőfajokat ültetett, vagy a szinbort meg is keresztelte, a mint a dézsái ab or jobbadán fele áron kél el, szóval, netn épen hivlelküséggel segített magán. A váltságtartozást készpénzben kell fizetni , az pedig a hegyaljai igen is elszegényedett lakosság közt ritka holló. Hogy tehát áldáshozó legyen a bordézsma megváltása a Hegyalján, annak kivételes helyzeténél fogva arra kérem a t. házat, hogy a Lónyay Gábor és Vecsey-Oláh követtársaiak által benyújtott módositványt elfogadni méltóztassék. BÓniS Sámuel: T. képviselőház ! Zsedényi barátom mostani előadásából azt látom, hogy bizony néha az öreg katona is megfeledkezik a vezénylő trombita szaváról, (Helyeslés) és azért én igenis köszönettel fogadom az elnök úr figyelmeztetését. A kérdés, melyet a ház többségének legelőször el kell határozni, az, vajon a törvényjavaslatot részletes tanácskozás alapjául elfogadja-e vagy nem? Miután az előttünk fekvő törvényjavaslatnak czélja a bordézsmának illető kárpótlás melletti megszüntetése, én a törvényjavaslatot a részletes tanácskozás alapjául elfogadom. A törvényjavaslat részletei foglalják a módokat magokban. Én azt tartom, a módozathoz szólani akkor lesz helyén, midőn a törvényjavaslat egyes czikkei kerülnek szőnyegre. (Helyeslés.) Csak azt az egyet vagyok bátor megjegyezni előttem szóló barátom Kurcz Gryörgy képviselő urnák, ki beszédét azzal kezdte, „hogy a törvényjavaslathoz nem akar szólani, mivel nem akarja a déztíma megváltását hátráltatni vagy akadályozni :

u hogy ebből azt következtethetnék, hogy havalaki egy törvényjavaslatot czélszerünek nem talál, az különösen a törvényjavaslat által kit űzött czélt akarja akadályozni. Ezen invectivát el nem fogadom, és azt tartom, igen sokszor, a ki hozzá nem szól valami törvényjavaslathoz, hanem arra vakon rá szavaz, a czélt, melyet azon törvényjavaslat ki akar vinni, jobban akadályozza, mint aki azon törvényjavaslaton, ha hibásnak tartja is, igazítani akar. Horváth Lajos előadó: T. képviselőház! Én tökéletesen egyetértek t. képviselő Nyáry Pál és Bónis Sámuel urakkal arra nézve, hogy azon érvek, melyek itt előadattak, nem az átalános, hanem a részletes tárgyaláshoz valók. Az átalános tárgyalásnál csak azon alapelvről lehet szó, hogy meg kell-e váltani a szőlőkön fekvő tartozásokat vagy nem ? Ha ezen kérdésre nézve tisztában vagyunk, a többi már a kivitelre, és igy a részletekre való. Miután azonban érvek hozattak fel, melyek épen ezen elv eldöntésére, tehát a törvényjavaslat átalánosságban való elfogadására nézve a szava-