Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-322

406 CCCXXíL ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 23. 1868.) nem az én hibám, ha az egyes szaka zok kikerülik a t. ház figyelmét. (Helyeslés.) Ivánka Imre: El van már olvasva a 73-ik szakasz ? Elnök: Most következik. Bujanovics Sándor jegyző {olvassa a 73-ik szakaszt.) Ivánka Imre : T. ház: A ki foglalkozott kisajátítással, vagy a kinek földjén keresztül ment valamely vasút, vagy ilyféle vállalat, az tudja, hogy mily alkalmatlan az, hogy ha valamely keskeny földjét középen átvágják és az által az összefüggés megszakasztatván, néha % órányi vagy nagyobb kerülettel juthat földjéhez. Ennek következtében t. ház, az illető birtokosok sokkal inkább hajlandók a kisajátítást illő áron az illető társulat részére megadni, hogy ha az ily mód átszelt dűlő, egyszersmind mint egy tagositási eljáráson megy keresztül, az eldarabolt földek kölcsönös kicserélése által, hogy t. i. a birtokosnak, a mennyire lehetséges, a vasút vagy csatorna egyik vagy másik oldalán adatik ki mindazon földterület , mely neki megmarad. Ez eljárás egyszersmind csere, a mely a kisajátítással együtt jár, de a föld az előbbi birtokosoké marad; és hogy azért különös bélyeg vagy illetékek fizettessenek, mindenesetre nagyon terhes lenne, mind a társulat, mind a földbirtokosra nézve. Azért bátor vagyok indítványozni: méltóztassanak a harmadik sorban e szavak közé: „kisajátítására" és „szorosan" beszúrni e szavakat: „vagy az abból folyó ingatlanok kicserélésére," a többi maradhat. BujanOViCS Sándor jegyző (olvassa Ivánka Imre módosítását): „Kisajátítására" és „szorosan" szavak közé zárassák közbe: „vagy az abból folyó ingatlanok kicserélésére." Hallmossy Endre előadó: Talán igy lehetne tenni : „ingatlanoknak abból folyó kicserélésére." Horvát Boldizsár igazságügyi miniszter : T. ház! Nagyon sajnálom, hogy nincs már itt a pénzügyminiszter úr, mert itt a kincstár érdekéről van szó. A 73. szakasz végén ez áll: „a mentesség mindazonáltal adásvevési illetékekre és nyugtákra ki nem terjed" ; de a csere az adásvevési szerződések sorába tai'tozik, tehát ugy hiszem, hogy logice nem fog ezen kivétel oda illeni, és attól félek, hogy visszaélések fognak elkövettetni, t. i. fognak más adás-vevési szerződések történni, és ezeknek csere nevet adnak, tehát kijátszák a kincstár érdekeit; én tehát elegendőnek tartanám, hogy ha beadványok, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, téritvények díj, bélyeg- és illeték-mentesek. E szakasz végén ott áll, hogy: „a mentesség mindazonáltal adás-vevési illetékekre és nyugtákra ki nem terjed", ha ezekre ki nem terjeszt- | jük a mentességet, logice nincs ok arra, hogy a kicserélésekre ki terjesztessék. Ivánka Imre: T. ház ! Talán em magyaráztam ki magamat kellőleg, azért ha méltóztatnak megengedni, módositványomat egy példával fogom megvilágosítani. Egy falunak hosszú keskeny dülló'jén 2—300 birtokosnak keskeny birtokán keresztül vonul a vasút, és mind a 300 ember pántlika alakú földjét kétfelé szakítja ugy, hogy ha a birtokosok szántani akarnák, azért, hogy az egyik oldalon fekvő földjükről a másik oldalra juthassanak egy fél órányi kerülőt kell tenniök. Az igen világos, hogy ez nem gyakorlati eljárás. P. o. a dűlőben úrbéri földek vannak fél, negj^ed, nyolczad telkek, ezek egymáshoz arányban állanak, ugy hogy az egyik birtokos földéből alig 2—3 öllel esik több vagy kevesebb a vasút ez vagy amaz oldalára, a szerint a mint rézsűben szeli azt a vasút keresztül. Hogy a kisajátítással ugyan azon időben, ugyan azon bizottság és jíolgári hatóság közbejöttével, mért ne lehetne mintegy tagosítás által a birtokosok nagy kényelmére a cserét keresztül vinni í azt nem látom át. Ha egyébiránt ragaszkodni kivannak az eredeti szerkezethez, ám szekírozzák meg szükség^ nélkül az embereket. Horváth Károly : Én az Ivánka úr által ajánlottmódositványt méltányosnak találom; csak azon megjegyzésem van rá, hogy annak nem e helyen, t. i. a szakasz elején van helye, hanem helye van az utolsó szakasznál. Én részemről magam is azon alázatos véleményen vagyok, hogy a hol ily kártalanítási eljárás történik, elégséges, ha az állam részére egyszer már megfizettetett az illeték az adás-vevési szerződések és nyugták után: miért még egyszer terhelni az illető feleket, midőn ők csak azt akarják eszközölni, hogy azon szerencsétlen káros helyzetből, melybe őket ama vasútvonal húzása ejtette, meneküljenek. Mert ez czéloztatik itt ily rendezés s tagosítás által. Ok tehát tulajdonképen az államot nem károsítják, mert e szakasz értelme szerint a kisajátítás után bizonyosan kifizetik egyszer a dijat. Csak azt akarja Ivánka képviselő úr, hogy indítványa folytán egy rókáról két bőr ne huzzassék; hogy ne fizessenek egyszer a kisajátításnál, másszor meg a tagosításnál. Én tehát pártolom Ivánka képviselő úr indítványát. Nyáry Pál: Én ugyanazt fogom javasolni, mit Ivánka képviselőtársam, hanem fogalmazását nem tartom egészen szabatosnak. Mert mit akar ő? Azt akarja, a mit én, t. i. ha ily esetekben csaknem haszonvehetetlenné lesznek ama keskeny pántlika földek az által, hogy minden keskeny földnél nem engedtethetik meg az, hogy átjárás legyen a vasútnál; én ugy fogom fel az ő indítványát, hogy ő elrendelni kívánja mindenek előtt azt, hogy a vasút által keresztül vágott birtokok, melyek nem