Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-320
CCCXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 21. 1868.) 379 népességű királyi várostól sem lehetne e jogot elvonni ; mivel pedig a 123-ik szakasz a kisebb népességű királyi városoktól elvonja ezt,tehát tiszta világos,hogy: külön tankerületet képezni a királyi városoknak sem joga, sem kiváltsága nincsen. A királyi városok kiváltságai, mint egyedüli érvvel, azzal vedel meztettek itten, hogy a királyi városok kiváltságaikat harczi érdemekért kapták ; erre csak azt j e gy zem meg, hogy hol a királyi városok lakosainak ősei harczoltak, ottan harczoltak az országban levő többi városok lakosainak ősei is, ezen érv tehát közös tulajdon, s különben is törvényeink szelleméből kifolyólag a régi kiváltságok kora hanyatlani látszik, — de most nem ezen oldalról kívánok szólani, itt a népiskolai közoktatásról van szó, e tekintetben pedig a királyi városoknak az ország más városai fölött kiváltságot nem követelhetni, — tudva van, miként a városok a művelődés tűzhelyei, ipar, kereskedés itt virágzik leginkább, nagyon igazságos tehát, hogy a városok eme közös eló'nyénél fogva, minden nagyobb népességű város, külön tankerületet képezzen, tekintet nélkül arra, királyi város-e vagy nem. — Azt, hogy a város 30,000 népességgel bírjon, soknak találom, s innen indulva ki, azt vagyok bátor inditványozni. hogy mindazon városok, melyeknek népessége legalább 20,000 főre megy. külön tankerületekké legyenek. A fenforgó 123. szakasz azon szavait, hogy az egész ország a vármegyék szerint osztassék föl, azokkal egyenlő számú tankerületekre, — nem ugy értelmezem, mint előttem többen fejtegették, hogy, eszményi vármegyék legyenek azok, hanem a valóságosan létező vármegyék szerint történjék ; mert mindnyájan érezzük, hogy a fölosztás csakis így lehet ezélszerü; elszaggatni a megyék területeit — c : ak a kezelést nehezítené, és különben is az egy vármegye egy tömör testet képezvén, egy kis egésznek tekinthető,— a megyék területeit tehát a tankerületek szervezésénél szétszaggatni, szerintem igen tévesztett eljárás volna. Luzsénszky Pál b: Én, t. ház! sohasem szoktam szabadelvü]institutióknak ellenszegülni, és épen e tekintetből nem is szeretem, hogy a királyi városokban különbség tétessék. Én bátor vagyok azt kérni a t. háztól, méltóztassék kimondani, hogy Pest-Budát kivéve a többiek egyformák. (Elénk helyeslés.) Horváth Károly : T. ház ! Eddig szólott t. képviselő társaim két rendű gyanúba vétethetnek felszólalásaiknál fogva; egy részről azon tekintetben, hogy: pro doma sua Cicero, a magok érdekében beszéltek, a mint Missich képviselő ur ki is jelentette, hogy ő mint kir. város követe, különösen a kir. városok jogai védőjének tekinti magát; másrészről pedig a megyei hatóság kiterjesztésének gyanújával vádoltathatnának azok, a kik e tárgyban felszólaltak és a szerkezetet pártolják. Én azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy sem az egyik, sem a másikhoz nem tartozom, mert mint Pest-Buda város képviselője, ezen kérdésben lévő tárgy által nem érintetem. Bátorkodom ennélfogva ezen kérdésben felszólalni. Én is azzal kezdem beszédemet, mivel cultusniiniszter ur, hogy t. i. oly térre lett vezetve a discussio^ mely tulajdonképen nem a mai napi rendnek tárgya. Manojlovics képviselő urnák indítványa azon alapszik és ott látja a sérelmet, hogy a kir. városoknak autonóm jogai is sértve vannak. Vajon igaz-e ez? Mert ha ez nem való, akkor ugy hiszem a kérdés elesik, és indítványa is elvetendő. Én ugy találom, hogy nem bántja e törv. javaslat az autonómiát. A 136-ik szakasz ugyanis e kérdést eldönti. A 136-ik szakaszt megelőző szakaszok mindazon jogokat , melyekkel eddig a városok birtak az iskolai ügyekben , azoknak számára fen tartják. A most kérdésben levő is| kolai tanácsok elé micsoda tárgyak vannak | utasítva? Tekintsük azokat sorba és vizsgálj juk, mennyire sértetnek a városok autonóm ' jogai. Az 1-ső pont azt mondja: „A községi iskolai j szék által megbírált számadásokat felül vizsgálja I az iskolai tanács." Sérti-e ez az autonóm jogot? Teljességgel nem sérti; mert maga vizsgálja mega számadásokat, a felülvizsgálatot eddig is a minisztérium vagy más felsőbb hatóság teljesítette. A második pont így szól: ?? A községi iskolát illetőleg szülőknek a tanítókkali ügyeikben és mindennemű népiskolai fegyelmi ügyekben másodfokú biróság." Tehát az 1-ső fokú biróságot valamint 1 eddig, ugy ezután is, a városok magok fogják gyakorolni ; a másodfokú bíróságot eddig is a felsőbb hatóság gyakorolta. A 3-ik pont: ,.A községi iskolai széknek a tanító, vágj-- a tanítónak az iskolai szék elleni panaszaiban itél, és átalában Ítéletet mond az iskolai szék eljárása felett. 4 ' Mit mond ez? Oly esetben, midőn maga a városi testület és a tanitók közt kérdés forog fenn, azt mondja ki, hogy nem maga az egyik fél hozza az ítéletet, hanem egy második biróság. A 4-ik pont így szól: „Tanácskozik a tanügyi kerület tanügyi viszonyairól, s a mi hiányokon maga nem segíthet, azokról jelentést s illetőleg javaslatot intéz a megyéhez vagy városi képviselő testülethez, a mely a közoktatási miniszterhez tesz felterjesztést." Tehát nem zárja ki, hogy a városok a magok érdekében tanácskozzanak a tanügyek felett, a mit hiányosoknak látnak maguk pótolják, hanem azt mondja, hogy még ezen kívül ezen testület is tanácskozhatik és javaslatokat tehet; tehát itt semmi részben sincs a városok autonóm joga megsértve. En tehát Manojlovics képviselő ur indítványát azért, mert a mit ő alaptételül vett, hogy t. i, ez által a városok 48*
