Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-320

380 CCCXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 21. 1868.) autonóm joga sértve van, itt nem látom, nem pár­tolhatom. (Zaj. Szavazzunk l) Ivánka Imre: T. ház ! Az egész törvény­ben legmegnyugtatóbb rám nézve a 148-dik vagy is utolsó szakasz, mely azt rendeli, hogy a közok­tatás ügyeiben évenkint jelentést tesz a miniszter az országgyűlésnek. Ezzel kapcsolatban igen helyes­nek találom azon előadását t. miniszter úrnak, hogy a fővároson kivülmá s városi kerületek nem állíttatnak fel. Én tovább viszem: azt sem akarnám kimon­dani határozottan, hogy a tankerületek szorosan a megyei határokat tartsák meg. (Zaj.) Mert a czélszerüség szempontjából veszem a dolgot, és azt hiszem, hogy például Árva, Liptő, Turócz, vagy Torna magában, vagy Pest, Bihar mint egy-egy tan­kerület, semmi nemű arányban egymással nem áll­hatnak, hanem az egész szakaszt ekként módosíta­nám: „Az egész ország tankerületekre osztatik." A miniszter ugy fogja beosztani azokat, a mint legczélszerűbb, és évenkint jelentést tesz majd az országgyűlésnek. (Szavazzunk!) Eötvös József b. oktatási miniszter: T. ház! Tisztelt barátom Ivánka Imre észrevételére csak azt akarom megjegyezni, hogy a törvényben igen széles határkört adni a miniszternek, nem tar­tom czélszerünek. A törvénynek minden esetre ha­tározottan kell nyilatkoznia, és vagy azt kellene mondania: alfikittatik például 40 tankerület, mind­egyik ennyi négyszög-mérföld vagy ennyi lélek­szám szerint; vagy azt kell mondania, a mi itten mondatik, hogy az ország jelenlegi felosztása vé­tetik alapul. Hogy pedig itten az országnak szá­zadok éta fenálló felosztását venni alapul, sokkal czélszerübb, mint az országnak • mérföldek sze­rinti felosztását: ez semmi kétséget nem szenved. A megyéknek egyik legfőbb előnye az, hogy any­nyi századok ota létezés által compact egészekké alakultak ; az egy megyében együttlakő honpolg-á­rok között számtalan kötelékek léteznek, egy megyének lakói egymást, és a megyének minden viszonyait sokkal tökéletesebben ismerik. Mind­ezen előnyöket egy valamivel czélszerübb geo­graphiai felosztás által soha sem érhetjük el. (He­lyeslés.) Kétséget nem szenved, hogy ezen felosz­tás mellett azon anomáliába esünk, hogy Torna vagy Esztergom nem oly nagy, mint Pest vagy Bács vármegye; de ebből semmi káros következés az államra nézve financziális tekintetben nem ered, miután én ezeket előre látván.a 124. szakaszban vilá­gosan kimondtam, hogy egy tanfelügyelő több tan kerületben is működhetik, ha kerületében ösz­szesen 300-nál több község nincsen. így tehát ott, a hol kisebb megyék vannak több tankerület, lesz, de csak egy tanfelügyelő, ki több kerületekre fogja kiterjeszteni működését. MileticS SzvetOZár.- Tisztelt ház! Én nem arra nézve tennék különbséget, miut tisztelt indít­ványozó úr, vajon a királyi városok iskolai ügyeik­ben az államtól segélyeztetnek-e vagy sem ? mert az állami segélyezés kötelessége átalános; hanem én inkább tekinteném a kérdést municipa­lis és culturai szempontból, s azon véleményben volnék, miszerint mondassék ki elvileg, hogy a királyi városok az állami segélyezés tekintetbe vétele nélkül állitsanak fel saját külön tankerülete­ket, és hogy a kisebb vagy más harmad rendű városok is képesek legyenek erre, egyesülve tan­kerületet fölállítani. De miután az indítvány mégis az én véleményemhez közelebb áll, mint a törvényjavaslat, azért azt pártolom. ManOJlOViCS Emil: Tisztelt ház! Én mind azok után is, miket tisztelt közoktatásügyi minisz­ter úrtól, Nyáry Pártól s több képviselő úrtól hal­lottam, mind azok ellenére, mik módositványom czáfolatára felhozattak, módositványomat teljes kiterjedésében fentartom, mert tulajdonképpen nem látom mind azon előadásokban azon állítá­somat megezáfolva: hogy a kiráh i városok jogai a 123-dik szakasz által teljesen megszüntetnek, megsemmisíttetnek. A tisztelt közoktatásügyi mi­niszter úr azt a kérdést tette fel. hogy czélszerü-e a törvény rendelkezése? En ugy hiszem, e kérdés nem elég, s még azt a kérdést is kell feltenni, hogy van-e jogunk a fenálló jogokat egj'szerüen ignorálni, s per tangentem megsemmisíteni. (Zaj. Felkiáltások: Törvényt alkotunk!) Nem vonom én azt kétségbe, hogy a törvényhozásnak teljes joga van minden fönálló institutión változtatni, jogokat eltörülni, másokat adni; de ugy vagyok meggyő­ződve, hogy mind ezt mellesleg per tangentem ezélszerűen nem lehet tenni, hanem egy külön erre vonatkozó törvény által. Ennek ideje kétség kívül be fog következni, akkor, midőn a sz. kir. vá­rosok — mint ez több tisztelt barátom által kilá­tásba helyezve lőn — rendeztetni fognak.; de én a sz. kir. városok autonomikus jogait addig, mig mint sz. kir. városok fenállanak, fentartani kí­vánom, és ebben nincs ok azon vádra, a me­lyet Nyáry Pál képviselő úr ellenem irányzott. Én a városok autonomikus jogának fentartásában illíberalismust nem látok. Ha azonban van ebben illiberalismus, van a megyei municipális jogoknak fentartásában is ; ehhez pedig, ugy hiszem, a tisztelt képviselő úr épen ugy ragaszkodik, mint én a városok municipális jogainak íentartásához. Azt mondotta továbbá Nyáry képviselő úr, hogy a kir. városok a feudalismus intézményei. Ennek elemezése nem ide tartozik ugyan, de miután Nyáry képviselő úr felhozta, kénytelen vagyok arra csak azt felelni, hogy nem csak hogy a ki­rályi városok nem feudalismus intézvényei, ha* nem ellenkezőleg, épen a feudalismus nyomása

Next

/
Thumbnails
Contents