Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-320
380 CCCXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 21. 1868.) autonóm joga sértve van, itt nem látom, nem pártolhatom. (Zaj. Szavazzunk l) Ivánka Imre: T. ház ! Az egész törvényben legmegnyugtatóbb rám nézve a 148-dik vagy is utolsó szakasz, mely azt rendeli, hogy a közoktatás ügyeiben évenkint jelentést tesz a miniszter az országgyűlésnek. Ezzel kapcsolatban igen helyesnek találom azon előadását t. miniszter úrnak, hogy a fővároson kivülmá s városi kerületek nem állíttatnak fel. Én tovább viszem: azt sem akarnám kimondani határozottan, hogy a tankerületek szorosan a megyei határokat tartsák meg. (Zaj.) Mert a czélszerüség szempontjából veszem a dolgot, és azt hiszem, hogy például Árva, Liptő, Turócz, vagy Torna magában, vagy Pest, Bihar mint egy-egy tankerület, semmi nemű arányban egymással nem állhatnak, hanem az egész szakaszt ekként módosítanám: „Az egész ország tankerületekre osztatik." A miniszter ugy fogja beosztani azokat, a mint legczélszerűbb, és évenkint jelentést tesz majd az országgyűlésnek. (Szavazzunk!) Eötvös József b. oktatási miniszter: T. ház! Tisztelt barátom Ivánka Imre észrevételére csak azt akarom megjegyezni, hogy a törvényben igen széles határkört adni a miniszternek, nem tartom czélszerünek. A törvénynek minden esetre határozottan kell nyilatkoznia, és vagy azt kellene mondania: alfikittatik például 40 tankerület, mindegyik ennyi négyszög-mérföld vagy ennyi lélekszám szerint; vagy azt kell mondania, a mi itten mondatik, hogy az ország jelenlegi felosztása vétetik alapul. Hogy pedig itten az országnak századok éta fenálló felosztását venni alapul, sokkal czélszerübb, mint az országnak • mérföldek szerinti felosztását: ez semmi kétséget nem szenved. A megyéknek egyik legfőbb előnye az, hogy anynyi századok ota létezés által compact egészekké alakultak ; az egy megyében együttlakő honpolg-árok között számtalan kötelékek léteznek, egy megyének lakói egymást, és a megyének minden viszonyait sokkal tökéletesebben ismerik. Mindezen előnyöket egy valamivel czélszerübb geographiai felosztás által soha sem érhetjük el. (Helyeslés.) Kétséget nem szenved, hogy ezen felosztás mellett azon anomáliába esünk, hogy Torna vagy Esztergom nem oly nagy, mint Pest vagy Bács vármegye; de ebből semmi káros következés az államra nézve financziális tekintetben nem ered, miután én ezeket előre látván.a 124. szakaszban világosan kimondtam, hogy egy tanfelügyelő több tan kerületben is működhetik, ha kerületében öszszesen 300-nál több község nincsen. így tehát ott, a hol kisebb megyék vannak több tankerület, lesz, de csak egy tanfelügyelő, ki több kerületekre fogja kiterjeszteni működését. MileticS SzvetOZár.- Tisztelt ház! Én nem arra nézve tennék különbséget, miut tisztelt indítványozó úr, vajon a királyi városok iskolai ügyeikben az államtól segélyeztetnek-e vagy sem ? mert az állami segélyezés kötelessége átalános; hanem én inkább tekinteném a kérdést municipalis és culturai szempontból, s azon véleményben volnék, miszerint mondassék ki elvileg, hogy a királyi városok az állami segélyezés tekintetbe vétele nélkül állitsanak fel saját külön tankerületeket, és hogy a kisebb vagy más harmad rendű városok is képesek legyenek erre, egyesülve tankerületet fölállítani. De miután az indítvány mégis az én véleményemhez közelebb áll, mint a törvényjavaslat, azért azt pártolom. ManOJlOViCS Emil: Tisztelt ház! Én mind azok után is, miket tisztelt közoktatásügyi miniszter úrtól, Nyáry Pártól s több képviselő úrtól hallottam, mind azok ellenére, mik módositványom czáfolatára felhozattak, módositványomat teljes kiterjedésében fentartom, mert tulajdonképpen nem látom mind azon előadásokban azon állításomat megezáfolva: hogy a kiráh i városok jogai a 123-dik szakasz által teljesen megszüntetnek, megsemmisíttetnek. A tisztelt közoktatásügyi miniszter úr azt a kérdést tette fel. hogy czélszerü-e a törvény rendelkezése? En ugy hiszem, e kérdés nem elég, s még azt a kérdést is kell feltenni, hogy van-e jogunk a fenálló jogokat egj'szerüen ignorálni, s per tangentem megsemmisíteni. (Zaj. Felkiáltások: Törvényt alkotunk!) Nem vonom én azt kétségbe, hogy a törvényhozásnak teljes joga van minden fönálló institutión változtatni, jogokat eltörülni, másokat adni; de ugy vagyok meggyőződve, hogy mind ezt mellesleg per tangentem ezélszerűen nem lehet tenni, hanem egy külön erre vonatkozó törvény által. Ennek ideje kétség kívül be fog következni, akkor, midőn a sz. kir. városok — mint ez több tisztelt barátom által kilátásba helyezve lőn — rendeztetni fognak.; de én a sz. kir. városok autonomikus jogait addig, mig mint sz. kir. városok fenállanak, fentartani kívánom, és ebben nincs ok azon vádra, a melyet Nyáry Pál képviselő úr ellenem irányzott. Én a városok autonomikus jogának fentartásában illíberalismust nem látok. Ha azonban van ebben illiberalismus, van a megyei municipális jogoknak fentartásában is ; ehhez pedig, ugy hiszem, a tisztelt képviselő úr épen ugy ragaszkodik, mint én a városok municipális jogainak íentartásához. Azt mondotta továbbá Nyáry képviselő úr, hogy a kir. városok a feudalismus intézményei. Ennek elemezése nem ide tartozik ugyan, de miután Nyáry képviselő úr felhozta, kénytelen vagyok arra csak azt felelni, hogy nem csak hogy a királyi városok nem feudalismus intézvényei, ha* nem ellenkezőleg, épen a feudalismus nyomása