Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-319
CCCXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Noveaiier 20 l$ö»,), 6 ás:• a közös történelemben, és másfelől oly tiilöp tényei ezek az egyik vagy másik nemzetiségű honpolgároknak, melyeket ném külön dicsőíteni és történelembe foglalni, hanem mindnyájunknak el kellene felejteni. (Igaz!) Én tehát, mig egy felől az ellen, hogy a magyar történelem nem e haza összes lakosainak történelme, hanem hogy azt a századok során így fel kelljen darabolni a külön nemzetiségek történelmeire, tiltakozom ; a képviselő úr egyik módositványához sem járulok, hanem a szerkezetet pártolom.. (Élénk helyeslés.) Hodosin József: T. ház ! Tisztába kell jönnünk aziránt, mily czélja van a szőnyegen levő törvényjavaslatnak. Czélja szerintem a népoktatás, a népnevelés ; s nem lehet czélja semmikép a magyarosítás, t. i. a magyar nyelvnek minden honpolgárra terjesztése. Ha ez czélja, én ezen czélhoz nem járulhatok; ha pedig, a mint hiszem, a másik a czél, t. i. a népoktatás, a népnevelés, akkor ez nem lehet exclusiv csak egyik népre, hanem én ugy hiszem, hogy ezt átalánositani kell minden népre ; arra pedig, hogy minden honpolgár magyarul beszéljen, ugy hiszem, nincs szükség ;mert ugy hiszem, eulturai szempontból indulunk ki, s a cultura nem exclusiv magyar , sem exclusiv német, sem exclusiv román, hanem a cultura universalis, s természeti joga s észszerű kötelessége minden nemzetnek, a culturát saját nyelvén fejleszteni. Már pedig, midőn még ezen népiskolákban is a magyar nyelv exclusiv tantárgygyá tétetik : akkor nem lesz ezen törvényhozás fölmenthető azon vádtól, hogy raagyarizálni akar. Én ezen szempontból, uraim, s minthogy ezen iskolákban nem szükség a magyar nyelvet tanítani, hanem azon nép nyelvét, mely ott többségben van : pártolom a módositványt ; mert hiszen, ha honpolgárok arra fogják akarni magukat kiművelni, hogy az államnak szolgáljanak, hogy hivatalt viseljenek, bizonyosan meg fogják tanulni azon nyelvet is, melyen az ügyek folynak. Ennélfogva pártolom a módositványt. ; f'-.iv MafcrayLászló : Elállók. -. :•>.':;,! MiletiüS Szvetozár :• Midőn a beadott• módositványhoz szólok, teszem azt csak mint országos képviselő. A szerb nemzetnek királyi'okmányok által biztosíttattak és lT90-ik évi XXVH-ik törvényezikkben törvényesíttettek autonóm jogai a népoktatás ügyében; Ezen idézett törvényczikk következőleg szól : „Juribus ceteraquin regiae majestatis : éirca : tíegétia eleid,Secelesiaei religionis, cujus exercitium plene ipsis liberum érit, fundationum, studiorum ac juventutis aeducationis,-non minus privilegiorum ipsortinv quae fuüdamentali regni constitutioni non adversantur, prout Majestás Sacratissima a gloriosae memóriáé majoribus nostris accepit, ita eidem ante fatae regiae Majestati porro quoque in salvo relicto." E törvényczikk az ez évi IX-dik czikkben is el van fogadva ; csak azon módosítással, hogy a jus reservatum Majestaticum gyakorlandó, és pedig alkotmányosan, t. i. a felelős minisztérium által. Egyébiránt Babes képviselő módositványának e záradékát elfogadom, és Tisza Kálmán képviselő urnák csak azt válaszolom, hogy a szerbeknek népiskolában kell tanulni és tudni a nemzeti történelmet, nem csak azóta, mióta a szerbek Magyarországba jöttek, hanem ab origine nationis. *..•'-. Borlea Zsigmond : Miután a görögkeleti román metropolita ügyében szentesitett törvényben azon jog biztosíttatott számunkra, hogy iskoláinkat magunk igazgathassuk s rendezzük, tehát azon jog is, hogy a tanrendszert magunk állapithassuk •• a mostan tárgyalás alatt levő törvényjavaslat jelen szakasza ezen jogunkat nem csak csorbítja, hanem iskoláinkban a magyarnyelvnek köteles tanítását reánk erőszakolni akarja; tehát mit az egyik törvény biztosit, azt a másik megsemmisíti, s ez annyit tesz, hojíy mit egy kézzel adunk, a másikkal vissza veszszük; s miután Babesiu módositványa ezen méltatlanságot némileg korlátozni óhajtja, s a magyar nyelvnek az elemi iskolákban is felállíttatni ezélzó korszerűtlen szabadalmát megszüntetni czélozza : én az indítványt pártolom. A mi Tisza Kálmán képviselő úr •Babesiu személyeskedésére vonatkozó előadását illeti : arra csak azt vagyok bátor megjegyezni, miszerint valamint őt nem lepte meg Babesiu indítványa, ugy engem sem lepett meg, Tisza úr személyeskedése (Ellenmondás), mert három évek .óta megszoktuk, hogy ellenérvek helyett mindig személyeskedések- s igazságtalan gyanusitá: sokkal, illettetünk, s csupán az lepett meg, hogy azon urak három év alatt meg nem győződhettek a felől, hogy ily gyanúsítások- s személyeskedésekkel azon czélukat, hogy minket elrettentsenek ügyeink s jogos kívánalmaink védelmétől, • czélt érni nem fognak. Ellen-argumentumokkal, uraim, egymást capacitálhatjuk, de személyeskedésekkel s igazságtalan gyanúsításokkal soha.,;, -;.:• Bales Vincze: Én ugy hiszem,' hogy módositványaimat obiectíve,; elve&kel és tényekkel indokoltam. Ha., hibáztam, szívesen elfogadtam volna az .utbaigazitás.t ; , akármely részről, természetesen szintén elvek és tények alapján;,de ily alapon nem hozatott fel ellenem, épen semmi, hanem oly éiivekkel lépett fel ellenem egy, képviselő úr, a melyekről azt tartom, hogy nem érvek snem is ide valók; mert alig tartható érvnek s alig. tartozhatik ide az, hogy,micsoda iskolába sjártam én. Vagy talán csakugyan ide, tartozik ama ,kérdés •kiderítése? .^Közbeszólás P. Nagyon ds^dch' tarlozik!) 46*
