Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-319

358 CCCX1X. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 20. 1868.) jól tudjuk továbbá, hogy az állam oly pénzügyi helyzetben van, hogy egy-két-három év alatt az ily községeknek felét sem lesz képes oly helyzetbe tenni, hogy népiskolákat fentarthasson. Olyant kívánván tehát, hogy egy-két-három év alatt kötelezni akarnók a községeket iskolák felállítására, a minek sem a községek magok, sem az állam megfelelni képesek nem lennének : törvényt alkotnánk olyat, melyet végrehajtani nem lehetne. Ez az indok, melyért én a szerkezetet pártolom. Különben még megjegyzem Madarász képviselőtársam előadására, hogy a gyakorlati élet — melynek megei gedem, hogy olykor nincs logikája, de döntő hatalma mindig van — hogy a gyakorlati élet mindig tökéletesen igazolja azt, hogy az egyesekre, szülőkre és gyámokra a törvény büntetést mond, és a községekre nem; igazolja azért, mert méltóztassék közelebbről megismerkedni a hazában lévő iskolák viszonyaival, és meg fog róla győződni, hogy a fenálló iskolákban két annyi gyermek tanulhatna, mint a mennyi valósággal tanul; tehát a legnagyobb hiba a szülők hanyagságában van. Ezen segíteni kell, és ez utón, ha egyetlen uj iskola sem állíttatik föl, meg fog kétszeresedni az iskolákba járó gyermekek száma. (Helyeslés.) BerzenCZey László : Nem azért szólalok fel, mintha a szerkezetet nem pártolnám; hanem csakugyan sajátságosan jön ki, hogy ezen kérdés oly heves vitatkozást idézett elő e házban, még pedig azért, mert egy fiatal képviselőtársunk itt felállván, ugyancsak nekirohantak a túlsó oldalról oly dolgokkal, a mik nem is argumentumok. (Zaj.) Nem szólok a szerkezet ellen, tisztelt ház, hanem fontosnak tartom a kérdést , midőn hitfelekezeti iskolákról van szó, melyek, ha nem állittatnak fel, csak az esetben pártoljuk a nép- vagy köziskolát. Igen sokan vannak nálunk szülők, és Nagy Péter képviselőtársunk is tudja ezt, kik azt mondják: mi kevesen vagyunk arra, hogy saját hitfelekezeti iskolát állitsunk, s mintsem más hitfelekezetüekhez adnók be gyermekeinket, inkább nem taníttatjuk. Bátor vagyok továbbá Papp Zsigmond képviselőtársamnak mondani, hogy épen nálunk esik meg, hogy a hol kisebbségben vannak az idegen ajkúak, mintsem magyar iskolába küldjék, inkább nem tanittatják gyermekeiket. (Zaj, ellenmondás.) Yégvl bátor vagyok még azt emliteni, hogy én nem tudom, micsoda argumentátióhoz tartozik az: valakire azt mondani, hogy nem tudja a számokat, statistikát, nem tanult logikát, nem volt praxisa, nem gyakorlati ember; ezek nem argumentumok, és ha valaki előáll az ő bölcseségével és azt mondja, hogy ő ennyit meg ennyit nevelt a világba, erre csak azt mondom, hogy ily modorú nevelés nem árul el neveltséget. (Zaj) Schvarcz Gyilla: Módositványi indítványomhoz szólott maga a közoktatási miniszter, szólott Pulszky képviselőtársam (Ttvdjiik! És a többi!) Két megjegyzésem van : először is az, hogy nagyon sokan nem azt ezáfolták, mit én mondottam; és másodszor vádoltak a nélkül, hogy arra joguk lett volna (Hohó!) A jegyzőnél van az én módositvámyom: abban nem az áll, hogy én azt kivánom, hogy három év alatt állítson minden község iskolát. (Derültség. De hiszen maga mondta,) nem kivánom, hogy politikai jogaiktól függesztessenekfel a községek mindaddig, mig népiskolát nem állítanak. (Előbb mondta!) Ismételve mondom, a jegyzőnél van módositványom, abban az áll, hogy : „utasíttassák a miniszter a legközelebbi országgyűlés elé törvényjavaslatot terjeszteni a határidőről és kényszerrendszabályokról.

u Én különösen azzal vádoltatom, hogy nem vagyok elég bizalommal a magyar községek józan elméje iránt. Bevallom, hogy dönthetetlen és hajthatatlan bizalommal vagyok a magyar községek hazafisága és fölvilágosultsága iránt, ha arról van szó, hogy fegyvert kell ragadni a haza védelmére; de azt sem szégyellem bevallani, hogy nem vagyok elég bizalommal a magyar községek józan felfogása iránt, ha népiskolát kell állítani. (Zaj.) Azt hiszem, ezzel Pulszky képviselőtársam ellenvetésére is megfeleltem, a mennyiben utaltam a jegyzőnél lévő módositványra. PulSzky FerenCZ: Én pedig a gyorsírókra! Schvarcz Gyula: Papp Zsigmond képviselőtársam szavaira pedig nem is tartom méltónak felelni. (Nagy zaj. Rendre !) Elnök (csenget): Kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy valamint minden képviselők, kik a teremben ülnek, egymás iránt egyforma joggal viseltetnek, ugy egyforma joggal követelhetik a méltányosságot. SchvarCZ Gyula: Azt kérdezem a közoktatási miniszter úrtól, és hivatkozom hazafiságára, vajon azon adatok, melyeket hivatalos jelentéseiben a ház asztalára tőn, és melynek értelmében hazánk 5000-nél több községében nincs iskola, nem-e az én irodalmi búvárkodásaim eredménye voltak? (Ollói Derültség.) Pulszky FerenCZ : Szerénység ! Schvarcz Gyula: Erre felelettel tartozom. Méltóztassanak kimutatni, hogy ezen adatok ai az én irodalmi működésemnek termékei osszan tartó nevetés.) Méltóztassanak ezt kimutatni.