Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-319

CCCXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 20. 1868.) 357 elfoglalni csak akkor lesz képes, ha az átalános műveltség színvonalára emelkedik. Én tehát az indítványt nem pártolom, s ajánlom a központi bizottság szerkezetét. (Helyeslés.) Papp Zsigmond: T. ház! Ha nem lettem volna az ezen javaslat tárgyalásával megbízott bizottságnak tagja, és ha Madarász képviselő úr nem vádolt volna bennünket következetlenséggel, nem szólalnék fel; de minthogy a következetlenség vádja ugy ér engem, mint a bizottság tagjait, kötelességem felszólalni. Azt mondotta Madarász képviselő úr, hogy a törvényjavaslat első szakasza a szülőket és gyámokat arra szorítja, hogy gyermekeiket iskolába küldjék, és azt mondja, hogy a 23-dik szakaszban pedig semmi megszorítás nincs arra nézve, hogy a községek iskolát állíttassanak fel. Bocsánatot kérek, de a 23-dik szakasz tisztán kimondja, hogy azon esetre, ha a községek nem fognak iskolát állítani, az állam fog közbe lépni. Tehát itt is megszorítás van. Ha a t. képviselő úr Hegelt vagy Schellinget áttanulmányozza vagy ha a Thomisták, Sophisták és Scholastikusok disputatióit átolvasta, kik arról vitatkoztak: hány ördög állhat egy tű hegyén? akkor sem fogna képviselőtársam oly sophismát kitalálhatni, mely az 1 és 23-dik szakaszt illetőleg következetlenséggel vádolhatná a törvényjavaslatot. Ugyanis a gyámok é& a szülők szoríttatnak arra, hogy gyermekeiket iskolába küldjék; ha község nem állit fel iskolát, az állam kötelessége közbe lépni, mely mindenesetre fog iskolát felállítani. Következetlenséget ebből kimagyarázni nem lehet, és nem is mondotta volna ezt Madarász képviselő ur, ha a logika szabályait jól megtanulta volna. (Helyeslés.) Nagy Péter képviselő úr igen helyesen jegyezte meg, miszerint fel kell tennünk a nép józan eszéről, hogy kötelességének meg fog felelni; én ehhez még azt teszem, hogy valamint egyes emberről a jus bonae existimationis elve szerint nem szabad ellenkezőt feltennünk, míg maga ki nem mutatja, hogy róla roszat tehetünk fel; mert mindenkiről a jót kell feltennünk — ugy anuál inkább áll ez egy országra, nemzetre. E szerint a módositvány elfogadása megsértene egyeseket, megsértené az egész országot. Nyáry Pál képviselő úr jól jegyezte meg, hogy nincs szükség a módositványra, mert van felelős minisztériumunk; én pedig tovább megyek s azt mondom: a mi még nem létezik, a mi csak ideánkban van hogy nem íog létezni, arról előre gondoskodni épen annyit tenne, mint azt mondani : te miniszter, fogd meg azok füleit (Derültség), jó előre kényszerítsd őket kötelességeik teljesítésére a nélkül, hogy tudnók előre, meg fognak-e felelni kötelességeiknek vagy nem. Oly törvényjavaslatok alkotását, melyek a jövőre hatnak, fen kell hagynunk a jövő országgyűlés számára. Schvarcz Gyula képviselőtársunk sértéssel is élt, a «mennyiben azt mondotta, hogy talán csak azok, kik a tanügy körül foglalkoztak, fogják méltányolni megjegyzését. Én ezt részemről nem veszem sértésnek, mert én tényleg foglalkoztam a tanügygyei; hanem visszaadom a megjegyzést, és azt mondom, hogy ő nem foglalkozott a tanügygyei : mert ha valaki olvasott, az nem azt teszi, hogy tényleg, gyakorlatilag foglalkozott a dologgal. A gyakorlatban egészen másként állanak a dolgok, mint a theoriában. Statistikai adataira vonatkozólag, melyek szerint azt monda, hogy 5000 községben nincs iskola — megjegyzem, hogy a törvényjavaslat szerint a tankötelezettek nevelésére 40,000 tanitóra van szükség; talán nem hibázom, midőn azt mondom, hogy ezeknek fele sincs meg. Tehát a képviselő úr a statistikai adatokat se vette kellő számításba, azokhoz sem ért. (Hdyeslés.) Ha nem fognak iskolák létezni, majd a jövő országgyűlés feleletre fogja vonni a felelős minisztert; de most e módositvány által praeoccupálva látnám ez ügyet. Pártolom a bizottság munkálatát. (Hth;eslés.) Tisza Kálmán : Tisztelt ház ! Én is részemről a szerkezetet, ugy a mint van, pártolom. De röviden felszólalok azért, mert pártolom a szerkezetet sok tekintetben más indokokból, mint melyek annak védelmére itt felhozattak ; felszólalok azért is más részről, mert mindamellett, hogy a szerkezetet pártolom és a módositványt elfogadandónak nem tartom: meg kell vallanom utoljára azt is, hogy azt, a mi itt ezen módositványban mondatott, t. i. hogy hátráltatná ezen törvény jótékonyságainak hatását, valójában átlátni képes nem vagyok. Én pártolom szemben a módositványnyal a szerkezetet azért, mert először nem szeretek mindjárt a legrosszabb feltevésből indulni ki, és mert nem szeretek semmiben a praeventivához folyamodni, hanem csak az elkövetett hibát kívánom megbüntetni, és akkor szeretek intézkedni a büntetésről, midőn a bün el van követve. (Helyeslés.) Továbbá pártolom a szerkezetet szemben a módositványnyal azért is, mert azt tartom, hogy jelen viszonyaink közt meghatározni , hány év alatt tartozik valamely község a törvénynek megfelelő népiskolát felállítani , teljes lehetetlenség ; vagy oly hosszú időt kellene szabni , melylyel azután valójában nem nyernénk semmit; lehetetlen pedig azért, mert igen jól tudjuk, hogy hazánkban igen sok község van, mely nem lesz képes ily iskolákat felállítani; igen