Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-318

CCCXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 19. 1868.) 345 bizottság által javaslatba hozott módositások után észrevételem nem is lesz, tettleges alkalmazását csak ugy lehet biztosítani, ha egyszersmind a kü­lönböző vallásfelekezeteknek az állam és egymás közti viszonyai törvény által véglegesen rendezve lesznek. Ezen nézetből indult ki az ágostai hitvallású magyar prot. egyház egyetemes gyűlése, melyet okt. 6-án tartott, és melyből kérvényt terjesztett Székács József tagtársunk által a ház elé: ebben arra kérte a t. házat, hogy a népnevelési törvény előtt az interconfessionalis törvény Tanácskozás alá vétetnék. De miután ezt a körülmények már nem engedik, legalább azt kívánjuk és arra kérjük a t. házat, hogy elnézve azon nehézségektől, melyekkel az interconfessionalis törvény más helyütt alkal­masint találkozni fog, legalább azt méltóztassék határozni, hogy együttesen a népnevelési törvény­javaslattal terjesztessék fel az interconfessionalis törvényjavaslat is szentesítés alá, és ezen indítvá­nyomat a t ház szíves pártfogásába ajánlani bá­torkodom. Nyáry Pál : Igen keveset fogok felelni tisz­telt barátomnak, és csekély módosítással egy érte­lemben is lennék vele; ezen kis módosítás pedig abban állana, hogy ha már most mind a két tör­vényjavaslat, ugy az interconfessionalis, mint a népoktatási törvényjavaslat az osztályoknak ta­nácskozmányain már keresztül ment volna s nem volna egyéb hátra, mint az, hogy most egymás­után, vagy egyszerre tárgyaljuk mind a kettőt; de miután a néjjoktatás ügyében beadott törvény­javaslat az osztályok tárgyalásain már átment, ama másik törvényjavaslat pedig be van ugyan adva, de mt'g az osztályok által nincs tárgyalva, és mivel — a mi nem csekély körülmény — csak 19 napunk van még hátra mindazon tárgyaknak, melyek elhalaszthatlanok, bevégzésére: nem pár­tolhatom azon javaslatot, hogy ezen törvénynek szentesítés alá bocsátása a confessionalis törvény­javaslatnak szentesítés alá bocsátásától felfüggesz­tessék. (Helyeslés.) Mondhatnék még többet, de nem akarok visszaélni a tisztelt ház türelmével; mert akkor, midőn oly fontos tárgyak várnak el­intézésre, s várnak ugy, hogy azokat mindenesetre be kell fejeznünk, valósággal a tisztelt ház türel­mének megkísérlése volna. ha bármely tárgyról hosszasan értekeznénk. De nem tehetem, hogy rö viden el ne mondjam, hogy véghetetlen nagy kü­lönbség van köztem és t. barátom között. Én semmi esetre sem akarom korlátozni, sőt nemcsak nem akarom ezt, hanem biztositani akarom a külön­böző vallásunknak vallásszabadságát, de én ezzel nem akarom összekötni a népoktatást. (Helyeslés.) A népnevelés ügyében hozott vagy hozandó tör­vénynyel fogunk föllépni azon színvonalra, me­KÉPV. H. NAPLÓ 186 5 1 8 s. lyen azt mondhatjuk, hogy mi magyar >k a többi nagy nemzetekkel együtt a civilizált nemzetek közé tartozunk. (Igaz!) Akármily nagy hadsere­günk legyen, ez m/g civilizált állammá nem tesz bennünket; mert tudnék idézni egy birodalmat, a melynek talán legtöbb nyers erő áll rendelkezésére, de senki sem mondta még, hogy a civilizált álla­mok közé tartozik. (Helyeslés.) Én azt gondolom, a nevelés ügye az álJam ügye, és nagy tévedés volna azt hinni, hogy ebben külön privilégiuma van egyik vagy_ másik vallásfelekezetnek. (Élénk helyeslés, h/az!) Én a valódi, az igazi elvre állitom a vallásfelekezeteknek e részbeli jogát, a mely nem egyéb, mint az egyénnek joga. Ha egy állam­ban az egyénnek joga biztosítva van, ezzel bizto­sítva van a tanszabadság is azon államban, s igy és ez értelemben biztositva van nemcsak a vallás­felekezeteknek, de minden társulásnak is részére a tanszabadság, mert hiszen a vallásfelekezet sem e gyéb, mint szabad társulat. Ennélfogva e két esz­mét nem akarván összezavarni, Zsedényi képviselő úr indítványát nem pártolhatom .(Élénk helyeslés.) Zichy Antal előadó: T. ház! A népokta­tási bizottság részéről, melynek jegyzője lenni sze­rencsém volt, a mondottak után röviden csak azt jegyzem meg, hogy a beadott indítvány lényegileg összevág a magyarhoni ágostai vallásúak négy egyházkerület egyetemének a házhoz beadott fo­lyamodványával. A t. ház ezen folyamodást tár­gyalás és tekintetbevétel végett áttenni méltózta­tott a közoktatási bizottsághoz. E bizottság ezen folyamodást kellő figyelemre méltatta és tárgyalta. Hivatkozhatom e részben a közoktatási bizottság jegyzőkönyveire, melyek a ház asztalára vannak letéve; a közoktatási bizottság azon óhaját, azon forró óhaját fejezé ki, hogy az interconfessionalis viszonyok a szabadság és egyenlőség elvén és az 1848-diki törvények szellemében rendeztessenek. és kimondotta, hogy mindent el fog követni, hogy ezen czél mentül előbb eléressék, de nem tartotta czélszerünek már most ehhez kötni ezen törvény­javaslatnak sikerét. Reméljük és hiszszük, hogy e törvényjavaslat áldásdus következményei el nem maradnak, habár az idő rövidsége miatt a másikra nem kerülne is a sor. Ajánlom a törvényjavasla­tot a t. ház figyelmébe. (Helyeslés.) Elnök:Nem tudom, a t. ház kivánja-e, hogy a szavazás előtt a beadott indítvány felolvastassák ? (Nem kívánjuk l) Kérem ennélfogva a képviselőket, a kik Zsedényi Ede képviselő úr inditványát elfo­gadják, felállani. (Megtörténik.) Zsedényi képviselő úr indítványa nem fogadtatott el. Tisza KálmáB: Tisztelt képviselőház! Én legelőször is azt vagyok bátor nyilvánítani, hogy ezen törvényjavaslatot ugy, a mint az a 25-ös bizott­! ság által átváltoztatott, részemről is átalánosságban 44

Next

/
Thumbnails
Contents