Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-312

CCCXII. OESZÁGOS ÜLÉS. (November 13. 1868.) 293 egyetem jövőre miként kezeltessék ; ennek pedig szüksége, megmondom, honnan keletkezett. Mindenki előtt tudva levő dolog az, hogy 1848 előtt ugy az egyetem, mint a katholikus oktatás ügyét a helytartótanács egy eommissiój* intézte , mely eommissiónak az esztergomi érsek, mint katholikus főpap, volt elnöke ; miután azonban 1848-ban a dicasteriális rendszer helyett a miniszteri rendszer állapittatott meg, igen természetesen az országnak gondoskodni kellett arról,hogy az egyetemi és egyéb iskolai ügyek miként fognak kezeltetni, így keletkezett a XIX. törvényczikk. Ezt bizonyítja azon körülmény, hogy azon törvényczikkben egy szóval sincs kifejezve az, hogy az egyetem országos egyetem lett volna. Ugyanezt igazolja a tegnapi napon beadott indítvány : mert ha az 1848. évi XIX. törvényczikkben ki lett volna mondva az, hogy a magyar egyetem országos egyetem, ha ez ugy lenne, akkor ez indítvány kétségen kivültökéletesen felesleges volna; hanem épen azért tartotta szükségesnek az indítványozó az 50 ezer irtot feltételesen megajánlani, mert nem tekintette az egyetemet országos egyetemnek, melyre rá lehetttt volna mondani, hogy országos közintézet, különben indítványának semmi értelme nem lett volna. Tovább menve, nem helyeselhetem előttem szóló képviselőtársam előadását azért sem, mert itt valósággal arról van szó, vajon az egyetem alapjai országos alapok-e, vagy sem? mert csak azokat az alapokat lehet és szabad országos alapoknak nyilvánítani, a melyek országos alapból vannak felállítva. Már pedig, t. ház, ki fogja tagadni, hogy a magyar egyetem alapját legelsőben nem Pázmány Péter, és nem egyedül a katholikus ifjúságnak a magasabb tudományokban való kiképzésére tette le? Továbbá ugyanazon alap neveltetett Lippay György és azután Szelepcsényi érsek hagyományai által. (Zaj.) Később tehát a magyar egyetemnek alapja Szelepcsényi hagyományaiból neveltetett, és a magyar egyetem egész 17 7 7.^esztendeig mint kizárólag a magyar kath. fiatalság nevelésére és kiképzésére rendelt intézet Nagy-Szombat ban létezett. Azonban 1770-ben az akkori időben dicsőségesen országló Mária Terézia királyné a jezsuitákat eltörölvén, a jezsuitáknak azon vagyonából, a melyet a jezsuiták nem adományképen szereztek, hanem magán utón, ebből fölállította az orvosi kart is, és ennek következtében tétetett át a kir. egyetem, mint általa királyi adomány nyal dotált egyetem, 1777-ben Budára. 1777-ig, mig a magyar egyetem királyi dotatióval nem volt ellátva, senki más, mint az esztorgomi érsek által nem kezeltetett. így áll a dolog. Azonban az 1790-ki XXIII-ik törvényczikk, és igy ugyazon évben kelt törvényczikk, melyben a protestáns | atyafiaknak az ö alapítványukat biztositák, bizto[ sitott minden alapítványt, a mennyiben világosan ki van mondva, hogy az alapítvány más czélok ra, mint az alapítók szándéka volt, nem fordittathatik. Méltányos és igazságos-e, hogy a nélkül, hogy megvitatnék és adatokbői merítenénk tudomást az iránt, hogy az egyetem mennyire állam- s mennyire magánalapítványokon alapszik? mennyire tökéletesen a kath. hitfelekezetüeké az alapítványok egy része, mennyire államalapitvány ? hogy mondom, annak előleges megvizsgálása s egyszersmind az illető fél kihallgatása nélkül, egy tollvonással egy hitfelekezetnek, mely bizonyára az országban érdemel egy kis figyelmet, (Ugy van!) miután az orsz. lakosságnak több mint felét képezi, (Ugy van!) hogy ezen kitfelekezet minden kihallgatás nélkül egyszerre egy tetemes alapítványtól megfosztassák? (Helyeslés.) En, t. ház, ezen eljárást sem a méltányossággal, sem az igazsággal megegyeztethetőnek nem tarthatom , (Helyeslés) annál kevésbbé tartom pedig a jelen alkalommal, mert a t. közoktatási miniszter úr, ki a kath. vallás alapitványait mintegy bizományosként kezeli, még csak érdemesnek sem tartotta, hogy ezen ügy vitatásánál személyesen megjelent volna. En tehát jelenleg az indítvány feletti határozathozatalt elnapoltatni kérem. (Helyeslés.) Deák Ferencz: T. ház! (Halljuk ! Halljuk !) Ha ezen kérdést azon modorban tárgyaljuk, melyben Gál János képviselőtársunk kezdette és Paczolay képviselő úr folytatta, akkor igen is azt mondom, halaszszuk el ezen kérdést minél későbbre, mert sokkal több lesz belőle a kár, mint a haszon. (Igaz!) Ha itt a törvényhozásnál valakinek azon szándéka lett volna, hogy a kath. hitfelekezetet alapítványi javaitól megfoszsza. annak én is határozottan ellene mondanék. Hanem a szenvedélynek rendesen hibája az. hogy a kérdést nem fogja fel egyszerű tisztaságában, hanem a külön eszméket összezavarja. (Helyeslés.) Ez történt a jelen esetben is azoknál, a kik azt mondják, hogy Pázmány, Szelepcsényi s több érsek katholikus alapitványait az állam el akarja foglalni. Ezt itt senki sem akarja, nem is mondotta senki; csak az volt említve, hogy az egyetem állami tanintézet. Nem a Pázmány és Szelepcsényi által határozottan kath. czélokra alapított egyetemről, nem az emiitett érsekek által e czélra adott vagyonról van szó, hanem a jelenleg Pesten fenálló magyar királyi egyetemről, mint állami tanintézetről. (Helyeslés.) Mária Terézia mint Magyarország királynéja alapította ezen egyetemet, s az emiitett érsekek által tett alapítványokat felhasználta arra. S mi ezen egyetemnek neve ? Nem országos egye-