Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-312

294 CCCXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 13. 1868.) tem, mint Paczolay képviselőtársam ismegjegyzé, hanem magyar királyi egyetem. Magán-vagy hit­felekezeti tanintézeteket szorosan véve királyi in­tézeteknek nem kihatnak, mert a király fejedelme az egész országnak, s a mit alapit mint feje az államnak, arról nem lehet állítani, hogy kizárólag az egyik vagy másik külön felekezet részére ala­pitotta, {Tetszés) kivált ha az alapitó levélben a czél és szándék nem is említtetik. Nem ereszkedem egyébiránt jelenleg histó­riai vitatkozásokba. Föl tudnék erre vonatkozólag némelyeket én is hozni, miket cultusminiszter úr nálam rész-etesebben itsmer, minthogy ő e kér­dést különösen tanulmányozta. Megemlíthetném, hogy maga Mária Terézia egykor kérdést tett az egyetemnél fölállitandó protestáns tanszék iránt, nehogy a protestáns ifjak kénytelenek legyenek külföldre menni. (Igaz!) Megemlíthetnék több egyes adatot, miből világos, hogy az egyetem Mária Terézia idejétől kezdve kizárólag hitfeleke­Z3ti tanintézetnek nem tekinthető. De mellőzöm mindezeket, s csak azt kívá­nom megjegyezni, hogy felekezeti intézeteknél azon felekezetnek, a melyhez tartozik az illető intézet, túlnyomó, sőt az állam felügyeleti jogát ide nem értve, minden egyebekben kizárólagos befolyása van az intézet minden viszonyaira, a tanárok kinevezésére , a tanrendszer megállapítá­sára. Hogyan állott ez eddig is a magyar királyi egyetemre nézve ? A tanárok kinevezése, a tan­rendszernek átalános és részletes meghatározása nem a kath. egyháztól függött, hanem egyenesen az állam kormányától. Az 1848-dik évi XIX. tör­vényczikk ezt határozottan a közoktatási minisz­ter teendői közé sorozta, s az ö kötelességévé tette, mindezekben a törvényhozás közbenjárásával, a hol szükséges, intézkedni. Nem arról van itt tehát kérdés, hogy vala­mely alapitvnny, mely jogilag a kath. egyházat illeti, attól s annak czéljaitól elvonassék, hanem egyenesen arról, hogy a magyar királyi egyete­met állami tanintézetnek tekintvén, megszavaz­zuk-e azon 50,000 frtot, melyet ezen intézetnek fentartására a minisztérium kér és a pénzügyi bizottság javaslatba hoz? (Tetszés.) Én határozottan kijelentem, hogy a magyar királyi egyetemet állami tanintézetnek tekintem, s ezen alapon a kért 50,000 frtot kész vagyok megszavazni. Ettől különvált kérdésnek tartom a vagyon­nak, jövedelmeknek és alapítványoknak kérdé­sét. Mint akatholikus egyház hive, sohasem fogom az állam vagyonát megcsorbitani akarni, s mint képviselő, nem fogok járulni ahhoz, hogy a kath. egyházat jogilag illető javak s alapítványok attól elvonassanak. {Helyeslés.) Ennélfogva szükségesnek látom határozat által a közoktatásügyi minisztériumot oda utasitat­ni : teljesítse azon megbízást, melyet az emiitett 1848-dik évi XIX. törvény különösen a tanrend­szerre nézve foglal magában, terjeszsze elő részle­tesen a magyar királyi egyetem állapotát, fejtse ki vagyoni állását, és érintkezvén e czélból a kath. egyházzal, hozza tisztába, mik azon javak, jöve­delmek és alapítványok, melyek az egyetem jelen vagyonából, mint tisztán római katkolikus czélok­ra tett alapítványok, a római katholikus egyházat illetik, mik azok, melyek annak, mint államinté­zetnek, tulajdon gyanánt tekinthetők, és mik a netalán kérdésesek? Mindezekről kimerítő jelenté­sét az országgyűlésének adja be, mely azután a miniszter előterjesztését vagy helyeslendi, vagy a mennyiben szükséges leend, a netalán előforduló jogkérdéseknek — ha egyébként nem lehet, törvé­nyes utón — leendő elhatározásáról is íog rendel­kezni. (Élénk helyeslés.) Tisztába hozatván ezek szerint a magyar k. egyetemnek, mint állami tanintézetnek, vagyona és jövedelmei, azokat a közoktatási minisztérium jövő évi költségvetésébe vegye föl, mint bevéte­leket ; vegye fel továbbá minden, az egyetemre szükséges kiadásokat is, hogy azok szerint az or­szággyűlés elhatározhassa, szükséges-e, és mily összegben szükséges a jövedelmeken felül a meg­kívántató költséget az ország egyéb jövedelmei­ből pótolni. (Helyeslés.) Ezeken fölül szükségesnek tartom, kérdést intézni a közoktatásügyi miniszter úrhoz, vajon azon 50,000 frtban, melyet ő jelenleg a magyar királyi egyetem költségeinek fedezésére megajání­tatni kér, benne foglaltatik-e azon összeg is, mely az egyetemi tanárok fizetésének a körülmények szerint s a méltányosság tekintetbe vételével leen­dő fölemelésére szükséges? Ha ez az 50,000 frtban benne nem foglaltatik, akkor kérem a t. házat, mondja ki, hogy e fizetések fölemelését szükséges­nek látja, szólítsa fel a minisztériumot, hogy erre nézve tegyen javaslatot, s azt az állandó pénz­ügyibizottságnak adja át, mely azután javaslatát a ház elé terjeszsze. (Helyeslés.) En részemről előre is kijelentem, hogy a föl­emeléshez, melyet méltatlanság, sőt talán nem vé­tek, ha mondom, botrány nélkül megtagadni sem lehetne, szavazatommal hozzá fogok járulni. (Elénk htlyeslés.) Besze János Ha a vallás- és közoktatási miniszter úr azon garantiákat, melyeket Deák Fe­rencz képviselő tír elősorolt, magáévá teszi és ez a jegyzőkönyvbe be fog jönni, akkor elállók a szó­tól. (Helyeslés.) Podmaniczky Frigyes b.: Elállók. Pulszky Ferencz: Elállók.

Next

/
Thumbnails
Contents