Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-308

CCCVIII. OESZÁGOS ÜLÉS. (November 9. 1868.) 25$ országgyűlése birodalmi tanácsnak nevezi magát ? hogy ebből kellene^ igazán ránk nézve veszélyt következtetnünk. Én, t. ház , ettől épen nem tartok, sőt helyesnek tartom ezt a magunk érdekében : mert ha Bécsben van a birodalmi tanács, ott van a birodalom, az osztrák birodalom, annak országgyűlése, az osztrák birodalmi tanács; mi más, mi Magyarország vagyunk, és itt Magyarország gyűlése van, és midőn ason bécsi országgyűlés magát birodalmi tanácsnak nevezi, már előre magának tulajdonította az osztrák nevet, melyet mi egyáialán tőle irigyelni nem fogunk. {Helyeslés a bal oldalon.) Azt monda a miniszterelnök ur, hogy azon czim, melylyel az országok összege neveztetik, nincs összeköttetésben a közös minisztériummal. Ez nézetem szerint nem áll: mert mindaddig, mig ama közös czim törvényszerüleg megállapítva nem lesz: a birodalmi szó alatt csak az osztrák birodalom értethetik. Ha azon czim, melyet Somssich Pál tisztelt barátom oly rég óta keres, meg lesz egyszer állapítva, akkor a közös minisztériumok czime

;

shhoz fog idomittatni. Azt is kérdé miniszterelnök ur, hogy miért tárgyalunk ily kérdést, miután annyi a dolga ez országgyűlésnek, hogy minden percze igénybe van véve ? Bátor vagyok a ház t. elnökére hivatkozni, hogy — és talán azon késedelem következtében, melylyel a minisztériumok a költségvetéseket beadták — a mai napirenden tárgy sem volna, ha ezen kérdés fel nem hozatik; ez tebát az országgyűlésnek semmi másra fordítható idejét nem veszi igénybe. (Derültség.) Miniszterelnök úr jónak látta volna, ha előbb interpellatiót intéztünk volna e tárgyban a minisztériumhoz^ azután teszünk indítványt; de kérdem, ha követtük volna is szives tanácsát .• hol állnánk ? Válasza következtében szintezen inditványt kellett volna megtennünk: mert mai nyilatkozatából is csak azt veszszük ki, hogy igyekezett,hogy működött, a mit teljes őszinteséggel fel is teszek felőle, de eredményt felmutatni mindez időig nem birt. Fest belvárosának mélyen t. képvisélője, ugy látszik, tévedésben van. O beszédében azt monda, hogy a fő hiány ezen dologban ott van, hogy a közös minisztérium a birodalmi tanács delegatiója előtt magát birodalmi minisztériumnak nevezi. Igaz, a kérdés felelevenítésére, megindítására ez adott okot, és midőn ezen kérdés a delegatióban megpendittetett és tárgyaltatott, több nem is jött tudomásra. Azóta azonban már nem ott áll a dolog: mert azóta is,a mint bátor voltam első felszólalásomban említeni, minden nyilatkozataikban, minden érintkezéseikben, a közös minisztérium illető tagjai a birodalmi miniszter ezimét használják. Mél d ássanak megtekinteni a Hof- és Staatsschematismust, mely ha nem is nálunk, de a maga körében hivatalos: látni fogják, hogy ott a közös miniszterek Reichsminisztereknek nezeztetnek. Ki az közülünk, a ki nem olvasta volna a közös hadügyminiszternek nem egy rendeletét? Ki az, ki nem olvasta másoknak ő hozzá intézett előterjesztéseit, melyek a hirlapokban is megjelentek? És nem mindig birodalmi hadügyminiszterről van ott szó? O maga legalább mindig e czimmel él. Meglehet, hibázom, és akkor bocsánatot kérek, de én ugy vagyok értesülve, hogy a pénzügyminiszternek is minden kiadványában, hivatalos pecsétjén jjReichsfinanezmimszteriüm" áll. Ebből csakugyan következik az, hogy nem csak a lajtántuli országok delegatiójához intézett előterjesztésekben, hanem minden hivatalos nyilatkozataiban a közös minisztériumnak állandóan és állhatatosan terv szerint ezen szóhasználtatik „birodalmi minisztérium." Hogy ily tendentia létezik, erre nézve bocsánatotkérek a t. miniszterelnök úrtól, ha szives tanácsát követni kívánván, mellékesen interpellálni óhajtom. Miként mennek e dolgok, kitetszik a következőkből is. Az éjszak-német szövetséggel kötött szerződés a ház elé terjesztetett, a központi bizottság javaslata folytán abban nevezetes és nem csupán styláris észrevételek tétettek. Az ország ezen szerződést csak ugy hagyta helyben, hogy ezen észrevételek a szerződésbe beigtattassanak. Azóta ratificáltatott ezen szerződés; a „Reichsgesetzblatt^-ban— a mint magam is olvastam — közzététetett; de azon módosításoknak, a melyek itt tétettek, abban semmi nyomuk. Azonfelül említve volt, hogy ezen szerződés be is lesz czikkelyezendő. Tehát én részemről szükségesnek tartom, hogy ha már ezen szerződés egyik példánya a Lajtán tul beczikkelyeztetett ugy, a mint nekünk nem tetszik, ha csakugyan létezik egy másik példány, mely a mi óhajtásunk szerint van szerkesztve, az annak idejében nálunk is czikkelyeztessék be. Kérném a miniszterelnök urat, hogy ezen szerződés beczikkelyeztetése iránt annak idejében,a mint ezt a ház határozata is kívánja, intézkedni méltóztassék. Most a legnyomősabbnak látszó észrevételre akarom megkísérlem a feleletet, mely ellenünk intéztetett. (Halljuk!) Azt mondotta Pest belvárosának igen érdemes képviselője, hogy mikor válaszolt a közös minisztérium a delegatióba, én is több elvbarátaimmal együtt megnyugodtam abban, s különösnek találja, hogy most felszólalok. Megengedem, ez argumentum lehet ad hominem, de nem argumentum ad rem. Csekély jelentőségű dolog az, 33*