Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-308
CCC VIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 9. 1868.) 257 delegatiót meg nem tartjuk, a budgetet meg nem szavazzuk, ha pedig a budgetet meg nem szavazzuk, akkor adót nem fizetünk, ha pedig adót nem fizetünk, felbomlik a rend, lesz rendetlenség ; megvallom, én nem hiszem, hogy ezen országgyűlés a budgeten keresztül mehessen; de ha mi mondtunk volna ilyent: azt mondanák, hogy izgatni akarunk, t. i. azt, hogy ha nem megy keresztül a budgeten, nem tartozik senki adót fizetni. Mondom, ezt be nem látom, s azért ily röviden illustrálva előadván a dolgot, bátor vagyok Ghyczy Kálmán indítványát pártolni. Simonyi LajOS b.: Tiszt, ház! Valamint a miniszterelnök úr, ugy én is a tárgy bővebb fejtegetésébe belé bocsátkozni nem akarok, egyedül csak néhány észrevételeire akarom megtenni ellenészrevételeimet. Az igen t. miniszterelnök úr mindenekelőtt kiemeli, hogy ha a „birodalmi miniszteri" elnevezés ellen kifogásunk van, kell lenni kifogásnak a „birodalmi tanács" ellenében is. Ez nézetem szerint két különböző dolog: mert a mi a birodalmi tanácsot illeti, értem az osztrák országgyűlést, ehhez nekünk semmi közünk ; de mindenesetre van beleszólásunk azon elnevezésbe, a melylyel él oly miniszter, a mely érintkezik oly testülettel, mely testület az országgyűlés kifolyása. Továbbá hallottam itt azon különös kitételt, hogy ezen szó reichsmiuisterium annyit jelent, mint közös minisztérium. Én a német s magyar nyelvet meglehetősen ismerem; de ezt soha se hallottam. Bátor vagyok hivatkozni bármi lexikonra, nincs lexikon a világon, mely ezen szót igy fordítaná. A poézisban ily szabad fordítás megengedhető; de a diplomatiában ily szabad fordítást, mely egy ország önállását koczkáztatja, megengedhetőnek nem tartok. Továbbá a t. miniszterelnök úr megütődött Tisza Kálmán lír azon nyilatkozatán, hogy némi aggodalommal viseltetik a közös minisztérium eljárása iránt. Megvallom, épen azért, mert ily törvénytelen czimmel él a közös minisztérium, s épen azért, mert az egységes, az úgynevezett közös hadseregről még eddig is mindig mint egyedül osztrák hadseregről beszélnek, én sem vagyok megnyugtatva, s nekem is vannak aggodalmaim a közös minisztérium eljárása iránt. Továbbá az igen tiszt, miniszterelnök úr azt, hogy a közös külügyi miniszter birodalmi kanczellárnak neveztetik, azzal igazolta, hogy a fejedelemnek joga van bármily czimeket osztogatni. Elismerem ezen jogát, különösen azon esetekre, ha ezen czimeknek hatásköre nincs; hanem én nem tételezem fel alkotmányos fejedelemről , hogy oly czimet osztogasson, a mely a törvénynyel ellenkezik. KÉPVB. HAPLÓ. 186*/,. X. Az igen t. miniszterelnök úr továbbá azt is kijelentette, hogy régen adatott volna e részben megnyugtató nyilatkozat, ha interpellatió történt volna; tehát e szerint okvetlenül szükséges az, hogy az ellenzék felszólítsa a kormányt, miszerint alkotmányos utonjárjon el. (Zajjobb felöl, ettenmondások.) Épen azért igen óhajtottam volna, hogy az ellenzék felszólítása nélkül, minden interpellatió nélkül történt volna meg azon intézkedés, a mely ezen felszólalásunkat szükségessé tette. Végre az igen t. miniszterelnök úr egy nyilatkozatot tett, mely a ház egy nagy részének tetszésével találkozott: különösen kimondá azt, hogy az ellenzék vár, de várni könnyű ; a minisztérium működik, s működni nehéz. Emlékeztetem a t. képviselő urakat arra, midőn összesen mindnyájunknak várni kellett, s bizony a várás igen nehéz volt. A mi az eredményt illeti, mind a kettőnek, mind a várakozásnak, mind a működésnek e tekintetben sikere ugyanegy, t. i. még eddig sem a várakozásnak, sem a működésnek eredménye nem volt. Igen t. Somssieh képviselőtársam azt mondta, hogy vannak oly kérdések, melyek pártkérdéseknek nem tekinthetők. Én a jelen kérdést is azok közé sorolom, és megvallom egyenesen és Őszintén, igen sajnálom, hogy ezen ügyből, mely hazánk közös ügye, nekünk kellett pártkérdést csinálni. (Helyeslés balról. Ellenmondás jobbról.) Ezeket előterjesztvén, az általunk benyújtott inditványt a t. képviselőház pártfogásába ajánlom. Trefort Ágoston : Ivánka Imre t. barátom azzal kezdte előadását, hogy nagyon csodálkozik a fölött, hogy mi Ghyczy Kálmán t. képviselő úr indítványában pártkérdést látunk; én pedig azon csodálkozom, hogy átalában ezen inditvány tétetett, most,midőn az országgyűlés annyi sok fontos teendővel van elhalmozva, és épen most, mikor a magyar-osztrák monarchia ily igen kritikus állapotban létezik, és a krizis székhelye valóban nem Bécs, hanem másutt létezik. Ezen politika engem valóban a bizanczi politikára emlékezetet, és én ennélfogva t. Ghyczy Kálmán képviselő úr indítványát nem pártolom, hanem csatlakozom t. Deák Ferencz képviselőtársam indítványához, egészen helyeselvén felfogását, miszerint ha t. Ghyczy Kálmán képviselő úr indítványa elfogadtatnék, a budgeten ez évben nem lehetne keresztül menni, és Magyarország, miután az országgyűlés egy hó múlva szétmegy, rendes törvényes költségvetés nélkül maradna, ami valósággal, a „törik-szakad" politika egy neme volna. A czimek kérdését illetőleg, a mennyiben ezt átalában tisztázni lehet, a delegatio azt tisztázta. A közös minisztérium a magyar delegatio irányában mindig „közös" czimmel, és nem birodalmi czimmel élt, és ha mi ezen kérdést még tovább vinnők és azt akarnók, hogy a 33
