Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-285

CCLXXXV. ORSZÁGOS C előterjesztetni fog, hosszas vitatkozásra fog alkal­mat adni: erre nézve azon észrevételem van, hogy nincs olyan tárgy, melyet, ha hosszasan akarjuk vitatni, elhúzni képesek ne volnánk. Meg va­gyok győződve arról, hogy ha létezik ezen szán­dék , a felhatalmazás tárgyalását épen ugy lehet bosszúra nyújtani, és ez alkalommal mind azon okokat fel lehet hozni, melyek a törvényjavaslat tárgyalása alkalmával felhozhatók. Elismerem, hogy rendkívüli körülmények között vagyunk, s sem az egyik, sem a másik mód nem egészen sza­bályos ; épen rendkívüli körülmények indokolhat­ják azt is, hogy az 1868-diki költségvetést fő téte­lekben szavazzuk meg; de azon állítást, melyet Debreczen város érdemes képviselője mondott, bogy ezen költségvetést részletes ismerete nélkül szavazzuk meg, valóban nem értem. Nem értem azért, mert felteszem mindazon képviselő urakról, kik ezen tárgyhoz szavazatukkal járulni fognak, hogy az áprilisban kinyomatott és kiosztott előter­jesztést ismerik ; felteszem, hogy a pénzügyi bizott­ság pontos és rendszeres munkálatát tanulmányoz­ták, és midőn egyik vagy másik tétel megszava­zásáhozjárulnak, azon elveket, melyek a pénzügyi bizottság munkálatában és a minisztérium előter­jesztésében foglaltatnak, ismerik. (Ignz !Epén ez az! balról.) De azt tartom, ha az alkotmányos formá­kat meg akarjuk tartani a költségvetés megszava­zására nézve, nem marad más mód, mint amelyet Deák Ferencz t. képviselőtársunk ajánlott. Igen. kérem a tisztelt házat, hogy már azon okból is méltóztassanak Deák Ferencz képviselő úr indítványát elfogadni, hogy valahára ne csak a költségvetés megállapítására nézve, de a száma­dások előterjesztésére és ellenőrzésére nézve is — a mi pedig a tételek megszavazása nélkül lehetetlen — hogy azon szóval éljek, melyet az inditványoző úr használt, rendes kerekvágásba jójünk. Nagy fontosságú körülmény minden alkot­mányos államra nézve az, hogy a költségvetés megszavazásánál az alkotmányos ut követtessék, s miután én Deák Ferencz képviselő úr indítványát alkotmányosabbnak tartom, bátor vagyok ezt ajánlani. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök : Senki sincs szólásra feljegyezve. Deák FerencZ : T. ház ! Sem a felhatalmazás megújítása s az esztendő végére kiterjeszt/se, sem az én indítványom szorosan véve nem normális, mert a normális állapot a költségvetésnek részle­tes tárgyalása és elhatározása volna. Nem normá­lis : mert a helyzet sem normális. Remélem, Magyarország nem fog jövendőben azon eshetőségbe jutni, hogy egyszerre, ugy szól­ván, vagy legalább közel egy pár hó különbség­gel, két évi költségvetés álljon előtte : az egyik KÉPV. H. NAPLÓ. 186%. X. LÉS. (Szeptember 21. 1868.) : 1 7 az, mely a már majdnem lefolyt, a másik, mely a jövő évre szól. A helyzet, a körülmények okozták ezen, nem normális állapotot. 1867-ben s 1868-nak eddig lefolyt idejében, ha akartuk volna sem tárgyal­hattuk volna a költségvetést sem részletesen, sem átalánosságban, mert az esztendő elején még nem volt kész a költségvetés. Áprilisban azt a minisz­térium beadván, a ház egy, a maga kebeléből vá­lasztott bizottságra bízta megvizsgálását ; s épen azért, mivel uj a tárgy; épen azért, mert átmeneti korszakra vonatkozik; épen azért, mert a külön­féle nehézségekkel megismerkedni és azokon átha­tolni volt kénytelen a bizottság: elhaladt annak bevégzése mostanig. E nem normális helvzetbői lehetőleg kimenekülni ismét nem normális módon leszünk kénytelenek, mert ha normális utón akar­nánk és tudnánk abból kimenekülni, akkor Bobory Károly képviselő úr állítása helyes volna, s két­ségtelenül részletesen kellene azt tárgyalni, és ennek nincs is más akadálya, mint az idő rövid­sége miatti lehetetlenség. A nem normális két mód közöl tehát, az a kérdés, melyik czélszertíbb, és melyik — hogy ugy szóljak — alkotmányosabb ? A költségvetés megállapítása nem csak joga a t. háznak, hanem kötelessége is, és a mely pil­lanatban a megállapitás lehetővé válik, azon pil­lanatban minden más mód, mint a megállapitás, alkotmányellenes. A minisztériumnak meghatal­mazása semmi szín alatt, semmi tekintetben nem megállapítása a költségvetésnek, hanem egysze­rűen az, a minek nevezzük : meghatalmazás arra, hogy míg a költségvetés elkészülhet, a közigazga­tást folytassa bizonyos korlátok közt. Most azon­ban előttünk van a költségvetés, megvizsgálva a ház azon tagjai által, kiket a ház maga választott. Mondhatjuk-e most. hogy az esztendő végéig meg­hatalmazást adunk, azaz nem állapítunk meg sem­mi költségvetést, hanem megbízzuk a minisztériu­mot, hogy a közigazgatást vezesse az eddigi módon, és utólag feleljen róla ? Ezt, hiszem, mondani jo­gunk nincsen. A háznak, mondom, joga és köte­lessége megállapítani a költségvetést ; de azt mon­dania, hogy nem állapítja meg egész az esztendő végéig és a jövő országgyűlésig, és azon intercal­laris időre is, mely a jelen országgyűlés berekesz­tése és a jövő országgyűlés kezdete közt le fog folyni, a mi hónapokat tesz, azt mondania, hogy mi erre nézve nem hozunk határozatot, járjanak el a minisztériumok felelősség mellett : arra, azt hi­szem, szorosan véve alkotmányosan nincs joga a háznak ; (Elénk helyeslés a jobboldalon), hanem arra igen is van joga a háznak, hogy a költségvetés tárgyalásának módját meghatározza ; van joga, hogy azt mondja: meghatározom a költségvetést 3

Next

/
Thumbnails
Contents