Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-308

CCCVHI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 9. 1868.) 247 vény ezen rendelete sértve ? Nem: mert a közös minisztérium kineveztetett s a közös ügyek kezelé­sét átvette. Azt rendeli továbbá az emiitett törvény, hogy e minisztérium a közös ügyek mellett sem egyik, sem másik résznek külön kormányzati ügyeit nem viheti, azokra befolyást nem gyakorolhat. Sértve van-e e törvénynek ezen rendelete? Felelet: nincs sértve: mert még az indítványozók sem állítják, hogy e részben a közös minisztérium a közös ügyek mellett egyik vagy másik résznek külön kormány­zati ügyeibe avatkozott volna. Azt mondja végre ugyanazon törvény, hogy feleló's lesz a közös minisztérium minden tagja mindazokra nézve, a mik köréhez tartozóak; fele­ló's lesz az egész minisztérium is együtt oly hiva­talos intézkedéseire nézve, melyeket együtt állapí­tott meg. Megtagadta-e a közös minisztérium e fe­lelősséget? Nem; erről, legalább tudtomra, soha még nem is vádoltatott. Miből áll tehát azon súlyos sérelem, mely a törvények rendeletén ejtetett? Az indítványozók azt állitják, hogy a ni misztérium, midó'n magát a magyar delegatio előtt közös miniszternek nevezte, egyebütt azonban birodalmi miniszter ezimet hasz­nált, megsértette a törvényt, mert oly czimmel élt, mely az említett törvényben elő nem fordul. De sérelem-e ez valósággal ? és pedig oly sérelem-e, mely miatt a törik-szakad politika ösvényére kel­lene térnünk, s nem törődve azon súlyos veszély­lyel, mely a delegatiók működésének meggátlásá­ból származhatnék, egyedül arra kellene töreked­nünk, hogy a birodalmi miniszter elnevezés mellőz­tessék, habár az ezen törekvésből származó kése­delem miatt a költségvetésnek ezen országgyűlé­sen leendő megállapítása lehetetlenné válnék? (Élénk tetszés a jobb oldalon) Ha az emiitett XII. t. ez. határozottan kimon­daná, hogy a közös miniszterek mindenütt és min­den esetbea közös miniszteri czimmel éljenek és magokat birodalmi minisztereknek ne nevezzék ; vagy ha ők magokat osztrák birodalmi miniszte­reknek nevezték volna : vagy ha a birodalom, mint név és fogalom, ellentétben állana azon viszonyok­kal, melyekben ő fesége többi országai és tartomá­nyaival állunk: indokoltnak tartanám az indít­ványozók aggodalmát, ámbár akkor is komoly megfontolást és nagy óvatosságot igényelne az or­voslás módjának megválasztása. De a törvény a közös miniszterek cziméről és birodalmi miniszter ezimé.ek kizárásáról semmi határozott szabályt nem foglal magában; a közös miniszterek nem osztrák birodalmi, hanem egyszerűen birodalmi miniszterekneknek nevezték magokat az osztrák delegatio előtt; a birodalom pedig a mi törvényeink­ben több helyütt megemlittetik. Már az 1848. évi II. t. ez. fentartandónak rendeli a birodalom kap­csolatát. Az 1867-ki törvény és pedig különösen a XII. t. ez. több helyütt szóba birodalomról. Név szerint a bevezetésben említés tétetik a birodalom biztosságának és együttmaradásának életfeltételei­ről ; ugyanott FZÓ van a birodalmi kapcsolathoz tartozó országok- és tartamányoknak az 1723. évi I. és II. t. ez. értelmében együttes és elválaszthatlan birtoklásáról; a 8. szakaszban kimondatik, hogy a birodalom diplomatiai és kereskedelmi képvi­seltetése a külföld irályában, és M nemzetközi szer­ződések tekintetében felmerülő intézkedések mind­két fél minisztériumával egyetértőleg s azok bele­egyezése mellett a közös külügyminiszter teendői közé tartoznak. Mindezekben a birodalom szó, és a fogalom, mely e szóban kifejeztetik, nem tőlünk teljesen elkiilönzőtt testületet, hanem az ő fel­sége uralkodása alatt álló országok összegét je­lenti, és ily értelemben az a miniszter, ki ő fel­sége össses országai közös ügyét vezeti, csakugyan a birodalom misztere; az a közös külügyminiszter, kinek teendői közé sorolja a fenébb emiitett 8. sza­kasz a birodalom diplomatiai és kereskedelmi képviseltetését , csakugyan birodalmi miniszter. Ezt, ugy hiszem, tagadni nem lehet, és a ki e részben más nézetben van is, a birodalmi mi­niszter kifejezésnek ily értelemben vett használa­tát alig tekintheti oly törvénysértésnek, mely a vésrletekiof menő orvoslási eszközök használata igazolná. Azon sérelem, hogy a közös minisztérium, mi­dőn magát az osztrák delegatio előtt birodalmi minisztériumnak nevezi, tán tul akarja terjeszteni hatáskörét a közös ügyek törvény szabta korlátain, tán Magyaroszág alkotmányos önállását akarja kétségbevonni, gerjeszthetett kezdetben aggodal­makat némelyek keblében; de ezen aggodalmakat a közös minisztériumnak az első delegatio alkalmá­val tett nyilatkozata, ugy hiszem, méltán eloszlat­hatta. Ugyanis f. évi január 29 kén a magyar de­legatio 5-dik ülésében két oldalról intéztetett inter­pelíatio a közös miniszterekhez a birodalmi mi­nisztérium czimének használatára nézve. Egyiket Grhyezy Kálmán képviselő adta be maga és elvtár­sai nevében; a másikat Kerkapoly Károly kép­vis< lő ugyancsak a maga és elvtársai nevé­ben. Ezen kettős interpellatióra felelt a közös minisztérium, mindegyikre külön, a 6-dik ülés­ben január 31-dikén; s feleletében ezt monda: „A magyar országgyűlés delegatiójáboz intézett előterjesztésekben e kifejezések használtattak : kö­zös minisztérium és közös miniszterek, megfelelő­leg az 1867. évi XII. t. ez. szavainak. Ha a biro­dalmi tanácsban képviselt országok és tartomá­nyok delegatiójához tett előterjesztésekben az általa nem neheztelt „birodalmi minisztérium" és „biro-

Next

/
Thumbnails
Contents