Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-302

CCCH. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 23. 1868.) 213 (Helyeslés.) Azon tul az elnöki teendő elintézésére ott voltak az alispánok, fontosabb esetekben a kisgyülések, még fontosabbakban a közgyűlések. Ezen elvet továbbra is fen akarnám tartani. Hát ha , a mint eddig a gyakorlat mutatta, a szolgabíró megkeresésére is adtak katonai karhatalmat , az úgynevezett brachiumot: most, uraim, a magyar minisztérium oly rendkívülinek tartja azon esetet, hogy egy-két vármegyében a közbátorság meg van zavarva, hogy az már a képviselőház teendői közé tartozzék? (Zaj.) Hisz azért felelős a magyar minisztérium , és azért van kezében az ország pénztára: hát 60,000 frtot nem vehet onnan? (Felkiáltások: Nem szabad! Nagy zaj.) A budgetnek egy része sem vonatkozik-e rendkívüli kiadásokra ? 60,000 frt onnan nem kerül ki? (Nem!) Vagy ha még többet nem kívánna is a minisztérium, saját felelőssége alatt nem tud segíteni magán ? Hisz következik az utólagos budget: nem lehet abba belevezetni ? Ez ismét egy elvbe ütköző dolog, hogy a magyar minisztérium csak azért, hogy a közbátorságot fentarthassa, póthitelt kivan az országgyűlés által nyittatni. Hát 60.000 frtignem terjed a minisztériumnak felelőssége alatti intézkedési joga ? (Nem hi zony!) Es bocsánatot kérek, én ezt elvből hoztam fel, mert hová fog akkor törpülni a miniszteri felelősség, (Elég!) ha minden egyes esetben a házhoz folyamodik? Hisz akkor az országgyűlés egy közgyűlés lesz , a minisztérium pedig megyei tisztviselőség , mely utasítás és meghatalmazás nélkül semmit sem tehet. Ezek azok, t. ház, mik engem aggodalomban tartanak, s igy én a központi biztotság jelentenének csak azon részét pártolom, a mely jövőre a megyékre vonatkozik. Igenis, méltóztassanak minél előbb tárgyalni a megyék rendezését, hogy soha többé az országgyűlés elé ilyes ne jőjön, mi azt mutatja, hogy a megyék még csak arra sem valók, hogy 50 — 60 rabló ellen a közbiztosságot fentarthassák, (Folytonos zaj.) En tehát azt gondolom, hogy legczélszerübb lenne, ha a t. ház ezen törvényjavaslatot tudomásul véve , kijelentené, hogy megvárja a miniszteteriumtól, hogy a közbátorságot minden rendkívüli törvényhozás utján való intézkedés nélkül a maga felelőssége alatt fentartsa, és azon katonaságot, melyet az ország fizet, nem tekinti kölcsön adott napszámosnak, kit még az országnak külön jutalmazni kelljen. Simonyi LajOS b. : Senki e házban nem vonta kétségbe, hogy a kormány köteles őrködni a felett, hogy a személy- és vagyonbátorság e hazában föntartassék. De valamint a kormány köteles erre felügyelni, ugy másrészt a törvényhozásnak feladata az, hogy a kormánynak az erre szükséges eszközöket nyújtsa. Ha e kiadások a rendes budgetből nem volnának pótolhatók , akkor okvetlenül rendkívüli megbízatásra van szüksége a kormánynak. E tekintetben nem helyeslem Halász t. képviselőtársam azon nézetét, hogy ezen összeg, t. i. e hatvan vagy 100,000 frt a rendes budgetből volna pótolható. En azt hiszem, a háznak minden esetre feladata, hogy a kormánynak kezébe adja mindazon eszközöket, melyek által a magára vállalt felelősségnek eleget is tehet." (Helyeslés.) Egyik képviselő úr által mint fő érv hozatott föl, hogy ugy is fizetünk eleget, ne halmozzuk ez által adónkat még nagyobb összegig. Én elismerem azt, hogy sokat fizetünk, de igen helytelen gazdálkodásnak tekintem azt, ha azon eszközöket vonnók meg az ország lakóitól, melyek által e rendkívül nagy költségeket előteremteni képesek. Épen ennek következtében igen figyelembe veendőnek tartom azt, mit Nyáry t. barátom mondott, minek folytán ha 60,000 frt a közbátorság fentartására nem volna elég, én is részemről hajlandó vagyok megszavazni a 100,000-et: mert ha e tekintetben bizonyos összeg a kormány részéről megtakarittatnék, az okvetetlenül be fog azzal számolni. Különösen figyelmébe ajánlom én is t. belügyminiszter urnák, hogy mindenütt, hol szükséges, oda utasittassék a katonaság, hogy a megye határozata következtében segédkezet nyújtson, a mint sok helyen megtörtént, a megyei közegeknek a rablók kiirtására. Ivánka Imre : T. ház! Nem untatnám e rövid szavakkal a t. házat, ha nem történtek volna olyan nyilatkozatok, melyeket czáfolat vagyis inkább megemlítés nélkül nem hagyhatok, (Halljuk!) T. barátom Halász Boldizsár beszélt valamit arról, hogy ott van az országos pénztár, menjen oda a miniszter, vegyen magának pénzt, és valami utólagos budgetet emlegetett, melyben azt fölszámolja. En nem ismerem azt az országos pénztárt, a melybe KZ országgyűlés engedelme nélkül a miniszter bele markolhatna, sem nem akarom ismerni azon utólagos budgetet, melyben a megszavazott budgeten felül még nem tudom miféle felszámítások történjenek. (Helyeslés.) En szerintem a dolog igy áll. A közbátorság meg van zavarva, s a miniszter felelős annak föntartásáért, ő ezen tekintetben szükségesnek tartja a póthitel nyitását, erről számot fog adni az országnak, és igy számtétel mellett kéri azt, hogy neki hitel nyittassák. Én tehát, ha nem elégséges j a czél elérésére 60,000 frt, igen szívesen megszavazom a