Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-301

CCCL ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 21. 1868.) 201 ben tétetvén itt indítvány, azt a ház kérdéses határozata fenállása mellett is tárgyalta, sőt érdemileg el is döntötte. Ha ez ugyan ezen munkálat tárgyalása közben megtörténhetett, a kérdéses határozat fenállása mellett is nem látom okát, miért ne lenne helyén a polgári törvénykezési rendtartás főbb irányelvei tárgyában beadott központi bizottság jelentésének vitatása körében az épen ezen főbb irányelvek sorába tartozó azon indítványomnak is tanácskozás alá vétele, melynek minden pontjai a törvénykezési fóbb irányelvek kiegészítő részeit képezik. Ilyen jelesen az, hogy miután a miniszteri törvényjavaslat, ugy az erre alapított jogügyi bizottság, és az ezeket tárgyaló központi bizottság is, az ennek utána felállítandó ujabb alakú törvénykezési rendet javallják megalapittatni, mondassák határozottan ki, miként az ez előtt fenállott és az igazságszolgáltatásban annyi zavart és bonyodalmakat okozó országbírói értekezletbe foglalt ideiglenes szabályoknak alaki, vagyis eljárási része jövőre eltöröltetik, és igy csupán a most ezen alapon indított és folyamatban levő perekre nézve marad ezekre vonatkozólag jövőre is érvényben. Ilyen továbbá az is, hogy jövőre ne ugy, mint eddig történt, miszerint tisztán a bíró önkényétől függött, vajon egyik vagy másik előtte folyó perben a vesztő fél által megfizettessenek-e vagy sem az okozott perbeli költségek? ezen birói önkény korlátolására nézve tehát mondassék határozottan ki, hogy ennekutána valamennyi perekben kivétel nélkül a vesztő fél leend kötelezett az okozott költségeket viselni. Én ezen intézkedést az osztó igazsággal teljesen összehangzónak találom. Ilyen végre az, hogy a biró azon esetben, ha törvény ellenére akár polgári, akár fenyítő perekben bár mi oknál fogva ítél, ezen Ítéletéért felelősséggel tartozzék. Ennek kimondását én a birói önkény korlátolása tekintetéből kikerülhetetlennek lenni tartom akkor, a midőn a törvényhozás ujabb törvénykezési rendet alkot, bár ha az idő rövidsége végett még ez is csak ideiglenes és nem végleges leend. Ezen intézkedés nem is uj, mert hisz ennek az 1840-ik évi XV. törvényczikk 2-dik s 11-dik fejezetében a 223-dik szakaszban is nyomát találom, melyben mulasztásáért a biró felelősség alá vonatni rendeltetik. Azt azonban, hogy ezen felelősség miként foganatosittassék ? mi legyen büntetése a törvény ellen kedvezés avagy gyűlöletből ítélő bírónak? külön törvényjavaslat által még ezen ülésszak alatt meghatározandónak tartom. Halász Boldizsár: T. ház ! Csiky Sándor képviselő úr indítványára nézve csaknem az a feleletem, a mi Luksich képviselő úréra volt: t. i. KÉPV. n. KÁPLÓ. 186% x. | átaláuos jogi elv, hogy „lex posterior derogat priori" ; és az is, hogy annyiban derogál, a mennyiben attól eltérőleg intézkedik; ez tehát fölösleges. A mi pedig illeti a birói felelősséget: a birói felelősség elvben amúgy is állván, nem csak felesleges, hanem miután a t. ház napirendre bizonyos határozott jogelveket tűzött ki, ez pedig azok közt fel nem találtatik, elegendő reá azt jegyeznem meg, mit Ghyczy Kálmán képviselő úr Luksich Bódognak tett, hogy az indítvány nincs napirenden. Ha a biróságok rendezése előkerül, hozzá fogtmk szólani. A mi a perköltségeket illeti, arra ismét azt felelem, hogy maga is elismerte, miszerint az 1840-diki váltótörvényekben, melyeket az országbírói értekezlet átaláuos perrendtartásul elfogadott, elvileg ki van mondva, hogy a perköltségeket a vesztes fél fizeti, és még csakugyan vannak perek, melyekben régi törvényeink szerint a perköltségek meg nem ítélhetők, mint az osztályos, becsületsértési stb. Ezt igy mellékesen elintézni czélszerünek nem tartva, a módositványt nem pártolom. (Helyeslés.) Horváth Lajos előadó: A mi az indítvány első részét illeti, hogy t. i. az országbírói szabályzatnak csak az anyagi jogra vonatkozó intézkedései maradjanak érvényben : egyátalában el nem fogadhatom. Hisz vannak abban az alaki eljárást szabályzó intézkedések is,nevezetesen a csőd, úrbéri, bánya-, telekkönyvi eljárást szabályzó intézkedések stb., ennélfogva nem csak hogy el nem kell törölni, de fen kell hagyni azokat. Csiky Sándor: Hisz nem az van indítványomban ! Horváth LajOS előadó: Engedelmet kérek, én ugy fogtam fel az indítványt, hogy az az országbírói szabályzatnak csak az anyagi jogokra vonatkozó részét kívánja föntartani; pedig nem "csak az anyagi jogokra vonatkozó intézkedéseknek kell fen maradniok, hanem az alaki részre vonatkozóknak is, a mennyiben a jelen törvény által változást nem szenvednek. (Helyeslés.) Pap Mór: T. ház! Midőn a t. ház szept. 24-kei határozatával a jogügyi bizottságot oda utasitá, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslat irányelveit kiemelve tegyen jelentést, meghagyását azzal indokoíá , mert ennek, mint egy rendszeres egészet képező műnek, szakaszonkinti tárgyalása czélszerütlen s a sietős életbe léptetés sziikséI gességével összeegyeztethető nem volna. Én egy részről ezen határozat, más részről az átaláuos tárgyalás mellőzése folytán , és egyszersmind a miatt, hogy ezen jelentésnek nem minden tétele, nem minden benne foglalt elv olvastatott fel, azon sajátságos helyzetbe jutottam, 26